A dohányzás veszélyesebb, mint a szmog

– Akut formában, tehát hirtelen belélegezve nagyon veszélyes lenne a szmog, de ezt nem gyorsan lélegezzük be. Ha kis dózisban kap szennyezett levegőt a tüdőnk, de ez a légszennyezettség még nem lépi túl a megadott határokat, akkor nem okoz problémát szervezetünknek – mondta a baon.hu-nak Dr. Frank Emillel, a Kecskeméti Tüdőbeteg Gondozó Intézet osztályvezető főorvosával, aki hozzátette, szakavatott emberek értékelik folyamatosan a mérőeszközökből származó adatokat, és állítják össze a szmogtérképet.

A légszennyezettség természetesen határokon átívelő, globális probléma, nemcsak egy-egy ország küzd ezzel, hanem az egész világ. A levegő akkor szennyezett, ha felborul az összetétele, ami 77,9 százalék nitrogén, 21,1 százalék oxigén, 1 százalék egyéb anyagok. – Ha ezek az arányok megbomlanak, kialakul a légszennyezettség – közölte a főorvos.

De vajon mitől borulhat fel a levegő összetétele, mitől alakul ki a szmog? – Ennek két típusát különböztetjük meg. Az egyik – amit nem tudunk befolyásolni – a természeti katasztrófák által kialakult légszennyezettség, például erdőtüzek, vulkánkitörések. A másik az, amit az ember okoz, itt tudunk közbelépni – hangsúlyozta dr. Frank Emil.

Az ember által okozott szmog kialakulhat: az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés miatt.

A 2,5 mikrométer alatti nagyságú részecskék könnyen lejutnak a tüdőbe, ahol kicsapódnak, lerakódnak és károsodást okoznak.

A környezetvédelmi igazgatóság szakemberei nézik, hogy mennyi a levegőbe bocsájtott szén-dioxid, nitrogén-dioxid, kén-dioxid mértéke, és ha szükséges, szmogriadót rendelhetnek el. Tekintve, hogy a szmog Kecskeméten és más ipari városokban milyen mértékben van jelen, dr. Frank Emil szerint Magyarországon kevés esélye van annak, hogy vészhelyzetet kelljen hirdetni.  

Hazánkban tehát nem jellemző, hogy a szmog kimutathatóan egészségkárosodáshoz vezetne, a főorvos azonban megemlítette, hogy volt már arra példa, hogy az erős szmog hatására emberek haltak meg.

– Nagyon híres a londoni szmog. 1952 decemberében Anglia fővárosában anticiklon alakult ki, amely úgy rátelepedett a városra, hogy nem volt légmozgás. Akkoriban a kályhák is fa-, olaj-, vagy széntüzelésűek voltak, nem koksszal tüzeltek, hanem lignittel, és így a lakosok borzasztóan sok káros anyagot bocsájtottak ki. A levegőben ezek az anyagok megmaradtak, kénsav képződött belőle és kicsapódott. Ez olyan levegőszennyezettséget eredményezett, amely becslések szerint öt nap alatt négyezer emberéletet követelt – mesélte dr. Frank Emil.

Az Európai Unió felmérése szerint a fejlettebb északi, skandináv országokban a legtisztább, míg a déli országokban, Olaszországban, Horvátországban, Görögországban a legszennyezettebb a levegő. Magyarország középmezőnyben helyezkedik el, de jelenleg nem kell tartani attól, hogy Európában bárhol is olyan veszélyes legyen a szmoghelyzet, hogy amiatt emberek kerüljenek kórházba.

A dohányzás állandó jellegű problémát okoz. – Aki cigarettázik, minden nap füstgázt szív be a tüdejébe, és folyamatosan stressz alatt tartja a légzőrendszerét – mondta a Kecskeméti Tüdőbeteg Gondozó Intézet osztályvezető főorvosa. A szmog nem ilyen, így ez kevésbé veszélyes. Ezért fontos, hogy a gyárakat kötelezik, hogy betartsák a környezeti előírásoknak megfelelő értékeket, hogy ne szennyezzék túl a levegőt.

A főorvos még hozzátette, a dohányzás hosszútávon mindenképpen krónikus obstruktív tüdőbetegséget okozhat, ez a köznyelvben a COPD betegség, amely a tüdőben krónikus gyulladásos betegséget eredményez, mely nehézlégzéssel, köhögéssel, váladékképződéssel és gyakori légúti betegséggel jár. Ezért (is) érdemes róla leszokni. 

A COPD betegség kialakulása nemcsak a dohányzás következménye, hanem nagy szerepet játszik a különböző fa- és olajtüzelésű kályhákban a biomassza elégetése. Kecskeméten is van már biomassza fűtőmű, de ennek a légszennyezettségét is folyamatosan ellenőrzik. Ha probléma adódna, a megfelelő óvintézkedések azonnal életbe lépnek, addig viszont nincs okunk aggodalomra.