A fél világ találgat, mi volt a célja Moszkvának a Medvegyev-poszttal

Medvegyev már közel egy hete is közzétett egy térképet, amely azt volt hivatott mutatni, hogyan néz majd ki a jövő Ukrajnája: egy piciny terület Kijev körül, a legnagyobb része túlnyomóan Oroszországhoz, az ország észak-nyugati területe Lengyelországhoz, kisebb részek délnyugaton Romániához tartoznának. (Megjegyzés.: a cikk nem említi, de az ábrán a nyugati rész elég nagy területe Magyarországhoz tartozik.) „Ez az ukrán elnök pszichotropikus agyában létező Ukrajna” – írta mellé Medvegyev, ezzel ismét megvádolva Volodimir Zelenszkij elnököt azzal, hogy drogos. A térkép aggodalmat váltott ki Ukrajnában, valamint a balti államok és Finnország sajtójában. Noha úgy tűnik, hogy ez csupán Medvegyev provokációinak némi kiéleződése, a környező országok már nemigen tudják nyugodtan elviselni a Kreml üvöltését, mert a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy Moszkva előbb-utóbb beváltja, amivel fenyegetőzik – írja a csak előfizetők számára elérhető cikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Korábban a volt elnök, akit a Nyugat alig tíz éve még Oroszország liberalizálódásának hangjaként ünnepelt, a diplomáciai kapcsolatok nehéz voltával kapcsolatban azt írta, „Inkább a célkeresztben nézzük az embereket”. Később leszögezte: minden ukránt gyűlöl, és „mindent megtenne megsemmisítésükért”. A hamar törölt keddi posztban az állt: senki ne ringassa magát hamis illúziókba, a Szovjetuniót újra felépítik, hogy mindenki ismét a népek barátságában élhessen.

„Senki ne higgye, hogy nem visszafordítható az a fatális döntés, amellyel feloszlatták a Szovjetuniót. Kijev és Kis-Oroszország felszabadítása után az ország meg lesz tisztítva minden nacionalista bandától, akik kitalálták az ukránságot...Helyre fogjuk állítani Oroszország határait, és tudjuk, hogy ezek határtalanok. Oroszország újra egységes lesz”. A cikket Kszenyija Szobcsak izraeli orosz újságíró még idejében lefotózta képernyőjén és közzé is tette. Medvegyev így folytatta. „Kazahsztán nem is ország, ott eredetileg oroszok éltek... Grúzia az államiságát kizárólag az oroszoknak köszönheti, különben soha nem nyerte volna el”.

A Kreml újabb episztolájában egyelőre nem esik szó a Baltikumról és Finnországról, valamint Lengyelországról sem,  pedig ezek mégiscsak az orosz cári birodalom részei voltak. Nem tér ki emellett Magyarországra sem, ami legalábbis a Varsói Szerződés  tagja volt. A hangvétel azonban olyan, hogy senki nem gondolhatja, hogy rá mindez nem vonatkozik.

Moszkva utcáin egyébként az utóbbi időben plakátok jelentek meg, amelyeken ez áll: „Alaszka a mienk!”.

A pamflet törlésének körülményei gyanúsak. Aki ismeri az orosz hatalmi apparátus technikáit, aligha tudja elnyomni magában a gyanút, hogy a Kreml tudatosan játszik a közzététellel és a törléssel. Kétséges, hogy Medvegyev profilját feltörték volna: ha valóban hackerek műve lett volna a bejegyzés, a Kreml aligha ismerte volna be a gyengeségét, hogy a volt elnök, jelenleg a Biztonsági Tanács elnökének profilja ennyire sérülékeny. Sokkal valószínűbbek más okok.

Elképzelhető, hogy a bejegyzést nem maga Medvegyev írta, hanem valaki a csapatából, és aztán úgy látták, hogy az írás (még) nem vállalható, más szóval, hogy túl korán indították be az eszkaláció következő fokozatát. Az sem kizárt, hogy a közzététel tudatos kísérlet arra, hogy teszteljék, milyen a fogadtatása bel- és külföldön. Reagálás eddig nemigen volt, ami azt jelzi, hogy ezt az imperialista retorikát a Nyugat új normalitásnak fogadja el.

A jó hír az, hogy a lakosság a Kreml pánikkeltését nem követi feltétel nélkül, és nem hagyják magukat ködös depresszióba manipulálni, ami aztán a pszichológiailag virtuóz propagandával kapcsolatban két irányba lenghetne ki: agresszív zavargáshoz, vagy tejes bénultsághoz vezethetne.

A nagy baj az, hogy a poszt, akárcsak valami gonosz altatódal, süketté teszi a nyugati döntéshozókat a hibrid hadviselés orosz technikáira. A lárma elfed más fontos jelzéseket, és pontosan ez szolgálhatja a Kreml érdekét. Emellett Oroszország rendelkezik valamivel, ami a Nyugatnak a maga türelmetlenségi kultúrájában nincs meg: a kellő kitartás és ezzel a lehetőség, hogy a sajtóval létrehozott, eszkalációra irányuló párhuzamos valóságokat hosszú időkön át fenntartsa – írta a szerző.

(Megjegyzés: Kszenyija Szobcsak Anatolij Szobcsaknak, Szentpétervár első demokratikusan megválasztott polgármesterének, Putyin és Medvegyev korai mentorának a lánya, aki Moszkvában újságíró, tévés műsorvezető, és prominens társasági figura volt, majd Izraelben is ezt folytatja.)