A Fidesz európai parlamenti listavezetője nem akarja Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez

Tóth három kérdésre várt választ: Trócsányi egyetért-e azzal, hogy szükséges Magyarország csatlakozása az Európai ügyészséghez, mikor kíván az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra javaslatot tenni a Kormány számára; és végül, milyen intézkedésekkel kívánja megakadályozni, hogy a Magyarország fejlődésére szánt uniós forrásokat ne lophassák el fideszes oligarchák.

Tóth a kérdésében felidézte, hogy az elmúlt években a közép- és kelet-európai országok közül Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat, és véleménye szerint a kormány 2010-től kezdve módszeresen vezérli az állami jövedelemátcsoportosítást, a fékek és ellensúlyok kiiktatásával. Hivatkozott a Transparency International Fekete könyv: Korrupció Magyarországon, 2010-2018 című kiadványában foglalt megállapításokra is, amely szerint a Magyarországra érkező uniós források által okozott forrásbőség önmagában is korrupciós kockázatot jelent, de az abszorpciós nyomás miatt a projektek tervezése, hasznossága és indokoltsága másodlagos, és a projektek ellenőrzése sem prioritás, ezért a projektek több mint 90%-a túlárazott, annak mértéke átlagosan 25%. 

A Tóth által hivatkozott Transparency kiadványa kiemeli, hogy az uniós források felhasználásának magyarországi gyakorlatát, de általában is a hazai közbeszerzések természetrajzát – különösen az egy konkrét ajánlattevőre szabott közbeszerzéseket és a pályázatírók kiemelt szerepét is - jól példázza az Elios-ügy. A tanácsadó cégek, amelyek segítenek megfogalmazni az alkalmassági kritériumokat, a közös tulajdonosi háttér révén bizonyíthatóan kapcsolatba hozhatóak a későbbi nyertes ajánlattevővel. Ez egyértelmű megsértése a közbeszerzésekről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályainak. Az úgynevezett egy ajánlattevős közbeszerzési eljárások aránya évek óta igen magas – 2009 óta stabilan 30% körül van –, ami jóval meghaladja az Európai Unióban mért átlagot: 2016-ban az EU-s átlag 17%, míg Magyarországon 36% volt. A hirdetmény nélküli eljárások aránya évek óta 13%, ami az EU-s átlag háromszorosa (4-5%). A kormányközeli oligarchák a közbeszerzési projektek jelentős részét elnyerik: Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolható különböző cégek 2017-ben összesen 476 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek el. 

Tóth kiemelte, hogy a Forbes leggazdagabb magyarok listáján a 2016-os 28. helyről 2017-ben a hetedik helyre, 2018-ban pedig az eső helyre lépett elő Mészáros. Továbbá, 2016 során több olyan törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés, amely tovább rontja a közbeszerzések átláthatóságát és a valódi versenyt. A közbeszerzések ellenőrzésére hivatott szervek – úgy mint a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság – intézményi függetlensége erősen megkérdőjelezhető. A másik súlyos probléma a közbeszerzési jogorvoslati rendszer: a rendkívül költséges eljárás eltántorítja a közbeszerzési szabálytalanságok elszenvedőit attól, hogy jogorvoslati eljárást kezdeményezzenek.

Tóth szerint ma azt látjuk, hogy a visszaélések felderítetlenül maradnak, hiszen a magyar ügyészség számos nyilvánvaló, de a Fidesz számára kellemetlen korrupciós ügyben nem indított nyomozást, vagy mondvacsinált okkal lezárta azt, vagy csigatempóval, alibiből nyomoz. Annak érdekében, hogy a Magyarország fejlődését elősegíteni hivatott uniós felzárkózási pénzek "ellopását" meg lehessen előzni, illetve a visszaélés-gyanús eseteket érdemben ki lehessen vizsgálni, szükség van egy olyan, kifejezetten az uniós források felhasználását ellenőrző hatóságra, mint amilyen az Európai Ügyészség. Magyarország azonban eddig elzárkózott attól, hogy 23. országként csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

A Fidesz európai parlamenti listavezetője, Trócsányi László igazságügyi miniszter - illetve a nevében válaszoló Völner Pál parlamenti államtitkár - szerint nincs szükség az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásra, mert azzal csak "Brüsszel még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára".  

Trócsányi a meglévő szervezeti keretek alapján, az európai ügyészségi együttműködési szervezet, vagy az OLAF közreműködésével hatékonyan fel lehet lépni a korrupcióval szemben. (Ezzel szemben a Transparency rámutatott, hogy Magyarországon az ellenőrző szervezetek ellenérdekeltek abban, hogy megfelelően ellássák a projektek ellenőrzését, mert az lassítaná a forrásfelhasználást, és ha szabálytalanságokra derülne fény, azzal a kormány saját magát keverné gyanúba. Mind szervezeti, mind személyi szinten erősen megkérdőjelezhető az intézményi függetlenség, továbbá az ellenőrzések lebonyolítása tagállami kompetencia, így jelenleg EU-s szerveknek nincs lehetőségük minden projektet ellenőrizni. A fentebb említett kiadvány szerint az OLAF 2016-ban 13 vizsgálatot indított Magyarországon, amiből 11 esetben állapított meg szabálytalanságokat. Ezzel Magyarország az élén áll a szabálytalanságokra utaló ügyek számának listáján. Az OLAF azonban nem tud közvetlenül bírósághoz fordulni, hanem az ügyészséghez tudja benyújtani az ajánlásait. A 2009 és 2016 közötti időszakban 31 jelzést tett az OLAF, ezekből 3 esetben emelt vádat a Polt Péter által vezetett ügyészség.)

Mindezek alapján a Fidesz listavezetője - nem vitatva a hazai korrupció mértékével kapcsolatban tett nemzetközi összehasonlító adatokat -  elégedett a hatályos szabályozással, és nem kíván azon változtatni, és nem kíván az Európai Ügyészséghez csatlakozni.

Dr. Tóth Bertalan a Hírklikk kérdésére válaszolva sajnálatosnak nevezte, hogy a kormánypárt európai parlamenti listavezetője nem kívánja megakadályozni, hogy az európai adófizetők pénzét fideszes oligarchák lopják el. Május 26-án ez is tétje lesz a választásnak.