Rogán Antal luxusbirodalmát is célba veheti az új vagyonvisszaszerzési hivatal
Miközben a parlamenti többség Unger Anna személyében megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) elnökét, az ellenzékbe szorult Fidesz hónapok óta tartó, agresszív „ávéházással” próbálja hitelteleníteni a korrupció elszámoltatására létrejött szuperhatóságot. Magyar Péter miniszterelnök indulatos, ám határozott parlamenti válasza után a KlikkTV Fordulópont című műsorában Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter, Horváth Gábor, a Népszava megbízott főszerkesztője és Murányi András újságíró elemezték a politikai színteret. A szakértők rámutattak, hogy a bukott kormánypárt történelmileg teljesen téves és ostoba párhuzamokkal operál, miközben saját soraikban tapasztalható morális és intellektuális szétesés állandósult.
Történelmi ostobaság és a valódi bolsevik tempó
A Fidesz politikusai által hangoztatott vádak, amelyek a vagyonvisszaszerzési hivatalt a Rákosi-korszak hírhedt Államvédelmi Hatóságához (ÁVH) hasonlítják, nemcsak a tények teljes eltorzítását jelentik, de mélyen sértik a történelmi emlékezetet is. Horváth Gábor kifejtette, hogy ez a párhuzam teljesen abszurd, hiszen az ÁVH egy egypárti diktatúra fegyveres erőszakszerve volt. „Aki a mai magyar népességből tudja, hogy mi volt az ÁVH, az tudja, hogy ez mekkora hülyeség. Ha valaki látni szeretné, milyen volt az ÁVH, az most nézzen rá Oroszországra és az FSZB-re” – világított rá a főszerkesztő, hozzátéve, hogy az új hivatalnak természetesen semmi köze az egykori elnyomó gépezethez.
A beszélgetés során Murányi András arra emlékeztetett, hogy ha valaki az elmúlt tizenhat évben valóban a „bolsevik tempót” és a diktatórikus eljárásrendet alkalmazta a politikai ellenfeleivel szemben, az éppen a Fidesz volt. Példaként említette a civil szervezetek elleni korábbi rendőri attakokat, a kritikus magánszemélyek megfélemlítését és a sajtószabadság durva letörését, beleértve a Népszabadság egykori bezárását is. Míg a valódi korrupció gyanújába keveredett fideszes vezetők luxusjachtokon ünnepeltek, a hatalom kíméletlenül leszámolt mindenkivel, akit kipécézett magának.
A szakértők szerint különösen felháborító, hogy az a Fidesz beszél az 56-os áldozatok emlékének megsértéséről, amelynek legfőbb stratégája, Orbán Balázs korábban nyilatkozataival lényegében megszégyenítette az 1956-os magyar hősöket, amikor az ukrán önvédelmi harc kapcsán a megadást vizionálta mint követendő példát.
Széteső ellenzék minőség és stratégia nélkül
A miniszterelnök parlamenti felszólalásában Antall József politikai örökségét idézve hangsúlyozta, mennyire fontos lenne az országnak egy erős, építő és minőségi ellenzék, a jelenlegi valóság azonban siralmas képet mutat. A parlamenti patkó ellenzéki oldalán ülő fideszes képviselők színvonala teljesen alulmúlta a minimális elvárásokat is. „Süllyedő hajóról ordibálnak, és fogalmunk sincs, hogy mit, kinek és miért” – fogalmazott Murányi András, utalva az ellenzéki képviselők koncepciótlan és alpári stílusára.
A Fidesz politikai és strukturális válságát jól mutatja, hogy miközben pártelnökük az Adrián nyaralással tölti az időt, a legfőbb embereik sorra menekülnek el a hazai csatatérről. Sokan a jól fizető brüsszeli állásokat választva lemondanak parlamenti mandátumukról, míg mások a háttérben – a 2002-es polgári körök mintájára – új pártszerveződések megalakításával próbálják menteni a menthetőt. A parlamenti viták minőségét és a fideszes felszólalások szerkezetét a szakértők egyöntetűen katasztrofálisnak és stratégiátlannak nevezték, amely teljesen képtelen érdemi alternatívát mutatni az áprilisban kétharmados győzelmet aratott kormányzó erővel szemben.
Az NVVH és a személyi döntések kockázata
A Tisza Párt kormányzása során az egyik legnagyobb kihívást a kulcspozíciók betöltése jelenti, különösen egy olyan kiemelt fontosságú szerv esetében, mint a vagyonvisszaszerzési hivatal. Unger Anna megválasztását komoly lakossági és belső párthoz kötődő vita előzte meg, mivel a közhangulat és a Tisza-szigetek tagságának jelentős része a civil szférából jól ismert Ligeti Miklóst látta volna szívesebben az elnöki székben. A kormány azonban tudatosan vállalta ezt a politikai kockázatot, és nem engedett a közvetlen néphangulat nyomásának.
A döntés hátterében az a racionális megfontolás áll, hogy a gigantikus, 600 milliárd forintos elszámoltatási feladatcsomag sikeres végrehajtásához nem feltétlenül egy elméleti kutatóra, hanem egy határozott, rendszerszintű menedzserre van szükség. Bár Unger Anna nem gyakorló jogász, a hivatal működési struktúrája úgy épül fel, hogy a háttérben magasan képzett, komoly nyomozati és vádemelési tapasztalattal rendelkező ügyészek fogják irányítani a konkrét jogi eljárásokat.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a kormány nem akart rosszat magának, hiszen a vagyon visszaszerzése a Tisza legfontosabb és legmeghatározóbb választási ígérete volt. Azzal, hogy a saját szakmai szempontjaik alapján legalkalmasabbnak tartott jelölt mellett döntöttek, a gyakorlati megvalósíthatóságot és a hosszú távú eredményességet helyezték előtérbe a gyors és könnyű politikai népszerűséggel szemben.
