Fekete-Győr András megnevezte azt a hét embert, akinek börtönbe juttatása az igazi elszámoltatás
A parlament döntése nyomán Unger Anna lett a vadonatúj Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal elnöke, ám a kinevezést komoly társadalmi vita és bizalmi deficit kíséri, mivel a nyilvánosság és a Tisza-szimpatizánsok többsége a tapasztaltabb Ligeti Miklóst látta volna szívesebben a poszton. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Fekete-Győr András, a Momentum alapítója elemezte a döntést, rámutatva arra, hogy a 70 százalékos társadalmi támogatottságú rendszerváltás és az elszámoltatás sikere azon múlik, hogy az új szuperhatóság képes lesz-e a politikai büntetőjogi felelősségre vonást a legmagasabb szintekig elvinni, dacolva a bírósági rendszer lomhaságával és az ellenzékbe szorult Fidesz korábbi vezetőinek gazdasági mentőakcióival.
A 600 milliárdos tabularáza és a bírósági lomhaság
Az újonnan létrejött intézmény a magyar történelemben teljesen példátlan feladat előtt áll, hiszen a cél nem kevesebb, mint legalább 600 milliárd forintnyi ellopott közvagyon tényleges visszaszerzése. Unger Anna bizottsági meghallgatásán elhangzott kijelentése, miszerint badarság hat éven belüli jogerős ítéletekben reménykedni, komoly csalódottságot és szkepticizmust váltott ki a gyors igazságtételre váró társadalomból. Fekete-Győr András szerint azonban ezt a tehetetlenséget nem szabad alapértelmezettként elfogadni, hanem radikális reformokkal kell átvágni a bürokrácia csomóit.
„Ne fogadjuk el a fennálló rendet olyannak amilyen, hanem változtassunk rajta: ha lassan haladnak a bírósági tárgyalások meg a bírósági rendszer lomha, akkor alkalmazzunk több bírót, akkor adjunk magasabb fizetést a bíráknak, akkor priorizáljuk át azokat az eseteket, amiket ők elbírálnak” – vázolta fel a politikus a szükséges lépéseket, hozzátéve, hogy bírósági titkárok és fogalmazók bevonásával kell felgyorsítani a folyamatokat. A társadalmi igazságérzet ugyanis nem tűri a halogatást, amikor a korábbi korszak haszonélvezői érinthetetlenül élvezik a felhalmozott javakat.
A Momentum alapítója szerint a politikai elszámoltatásnak közvetlenül a csúcsot kell célba vennie, nem pedig az alacsonyan lógó gyümölcsöket. „A társadalom arra vágyik, hogy 2030-ig Orbán Viktor, Rogán Antal, Lázár János, Szijjártó Péter, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Matolcsy György, ez a hetes fogat előzetes letartóztatásba kerüljön” – jelentette ki határozottan, utalva arra, hogy a politikai bűnösök felelősségre vonása az első és legfontosabb lépése a tényleges rendszerváltásnak.
Hitelességi tőke és a kommentfalak mint negyedik hatalmi ág
A kinevezést övező lakossági felzúdulás elsősorban abból fakad, hogy a másik jelölt, Ligeti Miklós mögött másfél évtizedes transzparens korrupcióellenes kutatómunka és hatalmas személyes hitelességi tőke áll. Fekete-Győr elismerte, hogy egy teljesen új, a semmiből felépülő hatóság esetében sorsdöntő, hogy a vezető milyen megelőlegezett bizalmat hoz magával a múltjából. Az elégedetlenség a Tisza Párton belüli csoportokban és a közösségi média felületein is azonnal megmutatkozott, ami rávilágít a modern magyar politika egy sajátos új jelenségére.
A döntési mechanizmusokat vizsgáló kérdésre válaszolva a politikus kifejtette, hogy Magyarországon a közvetlen demokrácia egy sajátos formája alakult ki, ahol a hagyományos csatornákat háttérbe szorítva „a kommentfalak lettek a negyedik hatalmi ág a média helyett”. Ez a hatalmas tömegű, rendszerváltásért élő-haló állampolgár közvetlen és komoly befolyással van a Tisza-kormányra, ami alapvetően pozitív fejlemény, hiszen egy kollektív közösségi történetről van szó, de a transzparencia hiánya most komoly bizalmi deficitet okozott az eljárásban.
Fekete-Győr András szerint az igazságügyi bizottság részéről egyértelmű mulasztás volt, hogy nem indokolták meg részletesen, miért pont Unger Annát javasolták a posztra, amikor a hozzászólók 80 százaléka Ligeti mellett állt. Ennek ellenére politikai bizalmat szavaz az új elnöknek, és üdvözli azt a reggeli fejleményt, hogy Unger nyilvánosan jelezte: mindenki munkájára számít a fedélzeten, különösen Ligeti Miklóséra, ami elengedhetetlen a kezdeti legitimációs hiányosságok orvoslásához.
Célkeresztben a nagy halak és a kimenekített vagyonok
Az elszámoltatási stratégia tekintetében komoly dilemmát jelent, hogy a hivatal a gyors, de kisebb súlyú sikerekre, vagy a legbefolyásosabb oligarchák megbuktatására koncentráljon-e. A kis- és középvállalkozói szféra dühét és csalódottságát jól mutatja, hogy sokan keveslik a Ligeti Miklós által realitásként megjelölt 10 százalékos vagyonvisszaszerzési arányt, és elméleti, politológus végzettségű szakember helyett inkább gyakorlatias, a gazdasági világgal már konfrontálódott vezetőt láttak volna a szervezet élén. Fekete-Győr szerint a hivatalnak azonnal a legnehezebb ügyekbe kell beleállnia.
A sikeres működéshez elengedhetetlen a határozott, rendszerváltó attitűd, mivel a háttérben folyamatos versenyfutás zajlik az idővel. „Most, amikor én itt beszélek, most is percenként tűnnek el a vagyonok, tehát hogy nagyon fontos gyorsan lépni” – figyelmeztetett a politikus a neres vagyonok sürgős lefoglalásának és zár alá vételének szükségességére. Az emberek igazságérzetét mélyen sérti, ha azt látják, hogy míg a helyi szintű tisztviselőkkel szemben eljárások indulnak, addig a csúcsvezetők zavartalanul élvezik a luxust.
A gyakorlati nyomozati munkát és a vádemeléseket a négy alelnöki pozícióba kerülő, komoly gyakorlattal rendelkező ügyészek fogják irányítani, ami garanciát jelenthet a szakmaiságra, még akkor is, ha a pályázatok elhúzódása miatt egyelőre csak egy helyet sikerült betölteni. Fekete-Győr András hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás nem egyetlen intézmény magánügye, hanem egy széles körű társadalmi és politikai csapatmunka, amelyben a parlamenten kívüli szereplők, civil jogvédők és a tényfeltáró polgárok tevékenysége egyaránt nélkülözhetetlen a végső siker eléréséhez.
