Lekerültek Szijjártó Péter fotói a folyosóról: véget ért a diplomáciai utazási iroda korszaka
Óriási teherszállító repülőgéppel, a legnagyobb titokban érkezett Moszkvába az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője, miközben a magyar diplomácia hátországában az új kormányzati vezetés megkezdte a korábbi korszak súlyos örökségének felszámolását. A nemzetközi titkosszolgálati és a hazai diplomáciai élet kulisszatitkait Suha György és Kiss Andrej külpolitikai szakértők elemezték a KlikkTV Mélyvíz című műsorában, rámutatva a geopolitikai stratégiák és a magyar külügyi szemléletváltás mélyebb összefüggéseire.
Konteók hálója és a C–17-es rejtélye
A nemzetközi sajtót és a szakértői közösséget lázban tartja a CIA igazgatójának váratlan és előre be nem jelentett oroszországi látogatása. A vizit ténye önmagában is rendkívüli, ám a logisztikai részletek még több kérdést vetnek fel. A CIA vezetője ugyanis nem egy szokásos diplomáciai különgéppel, hanem a világ egyik legnagyobb katonai teherszállító járművével, egy C–17 Globemasterrel repült át Rigából az orosz fővárosba.
A szakértői beszélgetés során elhangzott, hogy a látogatás körül azonnal elszabadultak a különböző elméletek. „Elképesztő számú konteó van, én valahol ott majdnem olyan húszig jutottam” – mutatott rá Kiss Andrej a találgatások mértékére. Felmerült, hogy a nagykövetség antenna-rendszerének cseréjéhez szükséges konténereket szállították, vagy egy orosz börtönben ülő, tíz évre elítélt amerikai állampolgár kiszabadítására érkezett a gép, ám a szakértők szerint egyetlen fogoly vagy diplomáciai csomag szállítása sem indokolna ekkora monstrumot.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a látogatás hátterében a Fehér Ház közvetlen politikai érdekei állnak. John Ratcliffe, a CIA igazgatója Donald Trump legszűkebb és legmegbízhatóbb szakmai köréhez tartozik. A szakértők egyetértettek abban, hogy a látogatás nem független az elnöki szándékoktól, hiszen a CIA vezetője nem tárgyalna ellenséges államban elnöki felhatalmazás nélkül. Trumpnak a politikai megmérettetések előtt égető szüksége van egy komoly nemzetközi diplomáciai sikerre, és a jelek szerint az orosz–ukrán konfliktus aktív fázisának lezárását próbálja előmozdítani a hírszerzési csatornákon keresztül.
A fenntarthatatlan háború és a gazdasági realitás
Bár a konfliktus már több éve tart, a katonai aktivitás dinamikája és a hátországok társadalmi-gazdasági terhei miatt a szakértők szerint a jelenlegi helyzet hosszú távon fenntarthatatlan. Suha György rámutatott, hogy az orosz gazdaság a szankciók és a közvetlen infrastrukturális csapások miatt rendkívül súlyos helyzetbe került. „Oroszország nagyon nagy bajban van gazdaságilag. Lényegében több orosz nemzetgazdasági ágazatot az ellehetetlenülés szélére sodortak” – fogalmazott a szakértő, példaként említve a drasztikus és abszurd üzemanyaghiányt az olajnagyhatalom benzinkútjain.
A tárgyalások asztalán Ukrajna ügye mellett minden bizonnyal más égető globális biztonsági kérdések is szerepelnek, így az iráni rakétafejlesztések és a nukleáris fegyverek elterjedésének kockázatai. Bár Oroszországnak nem érdeke a hidegháború óta fennálló nukleáris béke felrúgása, a nemzetközi egyensúly fenntartása érdekében a nagyhatalmaknak folyamatosan egyeztetniük kell a színfalak mögött.
Szakmaiság a Bem rakparton és a múlt elszámoltatása
Miközben a világpolitika Moszkvára figyel, a magyar Külügyminisztériumban is gyökeres és mélyreható változások zajlanak. A legutóbbi nagyköveti értekezlet tapasztalatai alapján a minisztériumban megszűnt a korábbi politikai klisék hangoztatása és a fenyegetőző hangnem. Helyét egy sokkal őszintébb, tisztességesebb és professzionálisabb megközelítés vette át, ahol a misszióvezetők végre valós regionális és költségvetési kérdésekről egyeztetnek. Az új külügyi vezetés, Orbán Anita irányításával, az elemző és tervező háttérmunkára helyezi a hangsúlyt, bevonva a szakma elismert koponyáit, mint Feledy Botond és Rácz András.
A strukturális megújulásnak azonban szerves része a múltbeli visszaélések feltárása is. Az új vezetés feljelentést tett a koronavírus-járvány idején történt, 300 milliárd forintos, zavaros hátterű és súlyosan túlárazott lélegeztetőgép-beszerzések ügyében. A raktárakban porosodó 12 ezer felesleges készülék és a közvetítő cégek horrorisztikus haszna mögött felsejlik a korábbi miniszter, Szijjártó Péter felelőssége, akinek fényképeit már le is vetették a minisztérium folyosóiról. Kiss Andrej éles párhuzammal világított rá a helyzet súlyára, amikor úgy fogalmazott, hogy a Fidesznek sikerült ezt a kört teljesen kisajátítani és valami olyan alpári szintre lezülleszteni, hogy olyan emberek képviselték hazánkat, akiknek a társaságában nem merné kint hagyni a pénztárcáját az asztalon. Bár a hatalmas papírmunka és a precíz jogi előkészítés miatt a nyomozás időigényes, a szakértők szerint az immár ellenzékbe szorult korábbi vezetés elszámoltatása elkerülhetetlen.