A Fidesz-közeli civilek is részt vehettek uniós pénzek kiosztásában

Az európai civil szférában jól ismertek az úgynevezett CLLD-támogatások (az angol nyelvű rövidítés jelentése: közösségi szinten irányított helyi fejlesztések). Ez az uniós támogatási projektek egy speciális változata, amely városi (régió alatti) szinten, a vállalkozások és a civil szféra bevonásával alulról kezdeményezett fejlesztések megvalósulását segíti elő. Magyarországon a támogatás több mint 4,5 millió ember lakhelyét érinti, és a keretében 2014 óta 45,64 milliárd forintot osztottak szét vidéki civil szervezetek, kisvállalkozások és önkormányzatok között – írja az Átlátszó.

Más, uniós területfejlesztési programokhoz képest, a CLLD különlegessége, hogy a forrásokra nem közvetlenül a városok önkormányzatai pályáznak, hanem úgynevezett Helyi Akciócsoportok (HACS). Ezek olyan ernyőszervezetek, amelyeket a városvezetés mellett civil szervezetek és vállalkozások alapíthatnak meg, ha részt szeretnének venni az uniós források felhasználására kiírt pályázaton. Az eredeti uniós elgondolás szerint azért, hogy az uniós források felhasználásáról ne a politikusok dönthessenek az emberek feje fölött, hanem a helyi közösségek is beleszólhassanak.

A kikötés csupán annyi, hogy a három szektor (civil szféra, közszféra, helyi vállalkozások) mindegyike képviseltesse magát az akciócsoportban, és egyik szféra szervezeteinek aránya se legyen 50 százalék felett. Új tagok csak a már meglévők beleegyezésével csatlakozhatnak.

Bár a civilek bevonása a helyi fejlesztésekről szóló döntésekbe önmagában jó ötletnek hangzik, az, hogy egy állami vagy uniós forrást civil szervezet kap, még nem garancia arra, hogy azt nem pártpolitikai célokra fogják elkölteni, vagy, hogy nem politikusokat fog gazdagítani.

A Városi Civil Alap, azaz a Norvég Alap helyett elindított kormányzati kezdeményezés pályázati eredményeinek elemzésekor kiderült: országos szinten jellemző, hogy a civil szervezeteknek járó támogatások a kormánypártokhoz sok szállal kötődő, úgymond civil szervezetekhez jutnak. Olyan szervezetek kaptak közpénzt, amelyek tevékenységükkel a kormánypártok kampányát támogatják, és vezetőik sokszor maguk is fideszes vagy KDNP-s politikusok. 

A HACS-okba, amelyek megalakulását 2017-ben zárták le, szintén bekerültek kormánypárti politikusokhoz köthető szervezetek, bár messze nem olyan arányban, mint ami a Városi Civil Alap nyerteseinél látszik. Ez azért is lényeges, mert az uniós támogatás szétosztására jogosult helyi akciócsoportok listája a kormány tervei szerint a következő hét éves támogatási ciklusban is változatlan maradhat.

Érdekesség, hogy sok helyen a civil szférát olyan szervezetek képviselik, amelyek valójában inkább az üzleti szférához kötődnek, bár szervezeti formájuk egyesület. Ilyen például a zalaegerszegi HACS-ba (ZEGIKON) bekerült Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület, vagy a nyíregyházi Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány.

A HACS-ok civil tagszervezetei között találkozhatunk persze több, erősen fideszes kötődésű szervezettel is. Ilyen például a pécsi HACS (PHACS) két alapítója: a Pécsi Székesegyház Nagycsaládosok Egyesülete és a Sopianae Egyesület. Előbbi elnöke, Herbert Gábor fideszes képviselőként indult 2019-ben.

A Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület nevű csoport is különleges. Mint írták, az évtizedes múltú egyesület sokáig nem végzett pénzforgalommal járó tevékenységet, 2017-2018 környékén azonban a szervezetnek új elnöksége lett, akik rögtön jelentős forrásokat szereztek. Külön érdekesség, hogy a PHACS-tól kapott támogatásról szóló oklevélátadón egy fidelitasos fiatalember képviselte a nyugdíjas szervezetet...