A Fidesz már csak nevében azonos az egykori rendszerváltó párttal
A Fidesz jövője, a kiásott milliárdok eredete és Orbán Viktor politikai felelőssége is szóba került a Klikk TV Egyenleg című műsorában. Horn Gábor és Tóth Zoltán szerint a Fidesz mára jelentősen eltávolodott attól a rendszerváltó párttól, amely egykor a szabadságjogokért és az egypártrendszer lebontásáért küzdött. A pártot ma már elsősorban az anyagi érdekek, a hatalmi kapcsolatok és a jelentős gazdasági háttér tarthatják össze.
Ez már nem az a Fidesz, amelyik a rendszerváltást csinálta
Tóth Zoltán emlékeztetett arra, hogy az 1990-ben parlamentbe jutó hat rendszerváltó párt közül mára egyedül a Fidesz maradt talpon. Szerinte azonban a párt megszűnésének folyamata már elkezdődött, még ha a jogi felszámolás akár öt-hat évig is eltarthat. Horn Gábor úgy látja, a mai Fidesznek már alig van köze az alapításkori politikai közösséghez. „Ez a Fidesz nem az a Fidesz” – fogalmazott, felidézve, hogy a párt az évtizedek során többször változtatott politikai irányt.
A korábban liberális, a szabadságjogokat és az egypártrendszer lebontását képviselő szervezet mára egyre inkább a szélsőjobboldal felé sodródott. Horn szerint a Fidesz fennmaradását ma már nem az ideológiai és mozgalmi aktivitás biztosítja, hanem az anyagi érdekek és a hatalomból származó erőforrások. Ugyanakkor óvott attól, hogy valaki idő előtt eltemesse a pártot: a jelentős szavazatvesztés ellenére is van egy komoly törzsbázisa, amely elsősorban Orbán Viktorhoz kötődik. „Orbán nélkül meg nincs Fidesz” – mondta, hozzátéve, hogy a párt túlélését még nem lehet kizárni.
A kiásott milliárdok csak a vagyon töredékét jelenthetik
A beszélgetés központi témája volt a megtalált, mintegy 6,5 milliárd forintnyi készpénz és annak eredete. Horn Gábor szerint ez az összeg önmagában is elképesztő, de aligha tükrözi a teljes vagyoni hátteret. Úgy véli, a Fideszhez kötődő vagyon jelentős része vállalatokban és bankszámlákon található, ráadásul ennek nagy része jelenleg legális formában van jelen.
Tóth Zoltán az összeg tulajdonjogával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy attól, hogy valakinél megtalálnak egy pénzt, az még nem válik automatikusan az illető tulajdonává. Ha az összeg vesztegetésből származik, akkor bűncselekmény tárgya lehet, amelyet le lehet foglalni, illetve el lehet kobozni. Ezért szerinte félrevezető egyszerűen Seszták Miklós pénzeként beszélni a megtalált összegről.
Horn a korrupciós történetben emlegetett további összegek nagyságrendjéről is beszélt. Felidézte, hogy a szóban forgó ügyben négy éven keresztül havonta 110, majd 125 millió forintot kellett valakiknek átadniuk. Szerinte ilyen mennyiségű készpénzt rendkívül nehéz legálisan felhasználni vagy banki rendszerbe bevinni, ezért önmagában nem elképzelhetetlen, hogy valaki elássa. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, kié volt a pénz, és ki vezette el a nyomozókat a rejtekhelyhez.
Orbán Viktor felelőssége is felmerült
Horn Gábor szerint a feltáruló korrupciós történeteket nem lehet kizárólag egyes politikusok személyes ügyeiként kezelni. Úgy fogalmazott, ezek a folyamatok Orbán Viktor nélkül nem történhettek volna meg. A Matolcsy-ügy kapcsán is elképzelhetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök ne tudott volna a történtekről. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem szabad kollektív bűnösséget hirdetni, hiszen a Fideszben is lehetnek olyan politikusok, akik személyesen nem részesültek a korrupciós pénzekből. Ez azonban szerinte nem mentesít a politikai felelősség alól.
A vendégek a képviselőjelöltek kiválasztásának rendszerét is bírálták. Horn szerint az elmúlt 16 év egyik legsúlyosabb problémája volt, hogy a jelölési folyamatot teljesen Orbán Viktor kezébe központosították. Tóth Zoltán saját választásitörvény-koncepciójában megszüntetné az egyéni parlamenti választókerületeket. Elképzelése szerint a parlamentben pártok versenyeznének, az önkormányzatokban viszont közvetlenül megválasztott egyéni képviselők képviselnék a helyi érdekeket. Egy második kamara vagy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának lehetőségét is felvetette. Szerinte a jelenlegi rendszerben az egyéni választókerületek a korrupció melegágyává is válhatnak, mert összekötik a vállalkozói köröket a központi államhatalommal.