A Fidesz arra készült, hogy nem lesz parlament

Már a felhatalmazási törvényben, s az azt övező kommunikációban is azt domborították ki Orbánék, hogy arra az esetre kell nekik a korlátlan felhatalmazást biztosító a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020, évi XII. törvény, hogy tudjanak kormányozni akkor is, ha a parlament nem tudna ülésezni. Ám a parlament mindvégig működött. A Fidesz ki nem mondott félelme pedig – a kétharmad ideiglenes elvesztése, betegségek, ne adj isten elhalálozás miatt – nem vált valóra. Akkor kinek kellene most bocsánatot kérnie? Orbán szerint azoknak, akik rosszhiszeműséggel vádolták őt és kormányát. Mi Orbántól várnánk a bocsánatkérést azért, mert (megint) becsapta a magyarokat.

„Az a szándékunk, hogy május 26-án benyújtsuk azt a jogszabálytervezetet az Országgyűlésnek, amelynek elfogadásakor – ez már június lesz – megszűnhet a rendkívüli jogrend Magyarországon” – mondta a múlt héten Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt követően, hogy a főnöke, Orbán Viktor május 15-én Belgrádban (!)  belengetett egy május végi időpontot. Ám arra már sem Orbán, sem Gulyás nem tért ki, hogy eleve miért  kellett azt bevezetni (és hogy miért pont most döntöttek a kivezetésről).

Mi megpróbáltuk összegyűjteni azt, hogy mivel próbálták igazolni a rendeleti kormányzás szükségességét. Az eredmény igencsak szegényes.

Így szól az indoklás a törvényben

„Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a kormány a COVID-19 fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, 2020. évben bekövetkezett humán járvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására valamennyi szükséges rendkívüli intézkedést megtehesse, szem előtt tartva különösen annak lehetőségét, hogy az Országgyűlés ülésezése a humán járvány következtében szünetelhet, annak tudatában, hogy vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni, és hogy az eddig megtett – és a potenciálisan előttünk álló – intézkedések szokatlan és idegen korlátozásnak tűnnek...a kormány veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására vonatkozó felhatalmazás megadására és kereteinek meghatározására” alkotja a törvényt –  áll szó és betű szerint  a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényben. A leginkább rendeleti kormányzás törvényeként, illetve felhatalmazási törvényként ismert jogszabály szükségessége mellett, azonban sem annak elfogadása előtt, sem azóta nem igazán tudtak a fentieken túl, érveket felhozni a kormánypárti politikusok, politológusok, szakértők és média.

De lássuk, milyen – szerintünk legalábbis gyenge – indokokkal próbálták igazolni a felhatalmazási törvény szükségességét.

Orbán Viktor (a parlamenti vitában, március 23.)
Az Országgyűlésnek minden nap meglesz a joga arra, hogy azt mondja, eddig és ne tovább....Nekem ne adjanak felhatalmazást három hónapra...nem lehet arról beszélni, hogy 90 nap múlva összeülünk és megvitatjuk, hogy véget ért a válsághelyzet, mert ha a védekezés sikeres, akkor a járvány el fog nyúlni, és három hónap múlva, mindannyian rosszabb állapotban leszünk, mint most...a törvénnyel a kormány és a Fidesz nem elvenni akarja a parlamenttől a döntési lehetőséget, hanem visszaadni...a parlamentben a kormánypártoké a többség, tehát az, hogy az Országgyűlés bármikor visszavonhatja a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló felhatalmazást, már a Fidesz-KDNP akaratától függ majd.
 

Varga Judit, igazságügyi miniszter (a Die Weltnek április 12.)

A parlament félreállításáról tett kijelentések azt mutatják, hogy a nyugati sajtó valamit nagyon félreértett. A törvényhozás egészen az ülésszak végéig, június 15-ig teljesen normálisan dolgozik tovább, működnek a bíróságok és működik az alkotmánybíróság is, vagyis továbbra is érvényesül a fékek és egyensúlyok rendszere. A kormány csupán az azonnali döntést igénylő ügyekben jár el a megszokott jogszabályalkotási eljáráson kívül...a különleges felhatalmazás ilyen ügyek rendezésére való, és csak ezekre korlátozódik.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (a parlamenti vitában, március 24.)

A járványhelyzetben senki nem tudja megmondani, hogy a kormánykoalíciónak meglesz-e a szükséges számú képviselője.
 

Kocsis Máté , a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter (közös Facebook videóban, március 22.)

Annyi érvet sem említettek arra, hogy miért van szüksége a kormánynak a korlátlan időre szóló korlátlan kiterjedésű rendkívüli felhatalmazásra, csak arra szólították fel az ellenzéki pártokat, hogy működjenek együtt és szavazzák meg a törvénytervezetet.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese (az Indexen megjelent véleménycikkében, március 22.)

Ha az Országgyűlés nem állna a kormány mellé, akkor a jövő héttől nincsenek lezárva a határok, nem kell a boltoknak zárva tartani, s az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések is semmivé válnak. Ezért a kormány egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben a veszélyhelyzet meghosszabbítását, az eddig hozott intézkedések megerősítését és a további intézkedésekre adott felhatalmazás megadását kéri.... jelenleg nem tudjuk azt sem meghatározni, hogy meddig kell tartania a veszélyhelyzetnek. Ezért a javaslat a veszélyhelyzetet nem egy konkrét időpontig, hanem a kormány vagy az Országgyűlés ezzel ellentétes döntéséig hosszabbítja meg...minden szükséges szabály megalkotására kell szólnia a felhatalmazásnak...A felhatalmazás végét azonban most azért sem lehet meghatározni, mert ha az Országgyűlés a megbetegedések tömegessé válása miatt határozatképtelenné válik, akkor a felhatalmazás további meghosszabbítására a határidő lejártát követően, nem kerülne sor, s éppen a járvány tetőfokán kerülhetnénk jogrenden kívüli, kaotikus állapotba.

Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kormányzástani és közpolitikai tanszékének  egyetemi tanára (az Indexen megjelent véleménycikkében, március 24.)

Például az Országgyűlés 2020. április 30-ig engedélyezné a veszélyhelyzet elrendelését, ám ekkorra – tételezzük fel – már a tömegjárvány miatt, az Országgyűlés sem cselekvőképes és a kormány – felhatalmazás hiányában – májustól nem tud rendkívüli szabályozási eszközöket alkalmazni a járvány megfékezésére. Megnyílnak az országhatárok a fertőzött személyek előtt? Ki felel majd ezért?

Mráz Ágoston, a kormányközeli Nézőpont Csoport igazgatója (az M1 aktuális csatornán, március 31.)

Az országgyűlési felhatalmazás nem korlátlan hatalmat jelent a kormánynak, hanem gyors döntéshozatalt...a kormány döntéseit továbbra is felül lehet vizsgáltatni az Alkotmánybírósággal, ezért nem igaz, hogy a felhatalmazás korlátlan hatalmat biztosít...a törvényben az is szerepel, hogy a kormánynak folyamatosan tájékoztatni kell a parlamentet, tehát azt sem lehet mondani, hogy ezzel a jogszabállyal a demokrácia szenvedett volna csorbát.

(A 2020. évi XII. törvény a koronavírus elleni védekezésről egyszerű címet viselő törvény tartalmáról itt írtunk).