A Fidesz most kapja vissza, amit 16 évig csinált
Sulyok Tamás mandátumának megszűnése után új helyzet alakult ki a magyar közjogi rendszerben. Az államfői tisztség ideiglenesen az Országgyűlés elnökének feladata lett, miközben már megkezdődtek a találgatások arról, ki lehet Magyarország következő köztársasági elnöke. A kérdés azonban jóval túlmutat a személyeken – erre hívták fel a figyelmet Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Holoda Attila energetikai szakértő egy televíziós beszélgetésben.
A vita középpontjában az állt, hogy vajon milyen szerepet kellene betöltenie a köztársasági elnöknek a magyar alkotmányos rendszerben. Latmann Tamás szerint a jelenlegi modellben az államfő elsősorban szimbolikus szereplő, miközben a tényleges politikai döntések a kormány és a miniszterelnök kezében összpontosulnak.
Nem a személy, hanem az intézmény a kérdés
A nemzetközi jogász úgy fogalmazott: a közbeszéd túlságosan a lehetséges jelöltekre koncentrál, miközben valójában azt kellene megvitatni, milyen köztársasági elnöki intézményre van szüksége Magyarországnak.
Felidézte, hogy az elmúlt három évtized államfői sem rendelkeztek valódi végrehajtó hatalommal. Bár a köztársasági elnök papíron a honvédség főparancsnoka, a gyakorlatban ez inkább alkotmányos és szimbolikus funkció maradt. Példaként Göncz Árpád szerepét említette a taxisblokád idején, amikor ugyan megszólalt a hadsereg ügyében, de később az Alkotmánybíróság egyértelművé tette: az államfő nem adhat katonai utasításokat.
Meg tudja-e testesíteni a nemzet egységét?
A beszélgetés egyik visszatérő kérdése az volt, hogy egy mélyen megosztott társadalomban képes lehet-e bárki valóban a nemzeti egységet képviselni.
Latmann szerint az elmúlt évtizedek azt mutatták, hogy ez rendkívül nehéz feladat. Göncz Árpád példáját említette, akit egyes döntései miatt a politikai táborok jelentős része elutasított, noha szerinte az akkori konfliktusokat nem maga az államfő idézte elő.
A szakértő úgy véli, a következő köztársasági elnök egyik legfontosabb feladata az lehet, hogy társadalmi jelentőségű ügyekben megszólaljon, véleményt formáljon, még akkor is, ha közjogi mozgástere korlátozott.
Vita Polgár Judit lehetséges jelöléséről
A műsorban szóba került Polgár Judit neve is, akit korábban több helyen lehetséges államfőjelöltként emlegettek.
Lattmann Tamás elismerte, hogy a világhírű sakkozó rendkívüli stratégiai gondolkodással rendelkezik, és normális politikai környezetben akár kiváló köztársasági elnök is lehetne. Ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi politikai helyzet rendkívül konfliktusos, ezért nem lenne szerencsés egy olyan, széles körben tisztelt civil személyiséget ilyen politikai aknamezőre küldeni.
Holoda Attila ugyanakkor hangsúlyozta: Polgár Judit teljesítményére a magyarok többsége büszke, ezért személye alkalmas lehetne arra, hogy sokak számára hitelesen képviselje az országot.
Közvetlen államfőválasztás? Nem biztos, hogy megoldás
Lattmann Tamás a közvetlen köztársasági elnök-választás ötletét sem támogatja. Szerinte egy közvetlen legitimációval rendelkező államfő könnyen versenyhelyzetbe kerülhetne a miniszterelnökkel, ami tartós alkotmányos konfliktusokat eredményezne.
Példaként Csehországot említette, ahol a közvetlen elnökválasztás többször is politikai feszültségeket okozott az államfő és a kormány között.
Fidesz–Tisza konfliktus a parlamentben
A beszélgetés végén szóba került a parlamenti politikai légkör is. A résztvevők bírálták, hogy a Fidesz képviselői nem vettek részt az új parlamenti vezetés első felszólalásán, ugyanakkor arra is figyelmeztettek: a jelenlegi többségnek sem szabad ugyanazokat a politikai módszereket alkalmaznia, amelyek miatt korábban a Fideszt érte kritika.
Lattmann Tamás szerint a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, sikerül-e olyan köztársasági elnököt találni, aki képes megőrizni az alkotmányos intézmények tekintélyét, miközben a politikai konfliktusok közepette is hiteles egyensúlyteremtő szerepet tud betölteni.
