A Fidesz politikai játékszernek tekinti az „üvegszilárdságú” alaptörvényt

A Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja az Orbánék által gránitszilárdságúnak kikiáltott, valójában üvegszilárdságúnak bizonyult – minden érdemi egyeztetés nélkül elfogadott, 2012 óta hatályos – alaptörvény mentrendszerű, immár 15. módosítása kapcsán született. A javaslatokat egyéni képviselői indítványként (!) nyújtották be, kikerülve a jogalkotási törvényben foglalt kötelező társadalmi egyeztetés szabályait – hívja fel a figyelmet a bejegyzés, megjegyezve: ezek a változások is legfeljebb csak pótcselekvésként értékelhetők. 

A blogposzt ezután sorra veszi a mostani módosításokat, s véleményt, kérdéseket is fűz hozzá.

1. Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani. A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok polgárai kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető. – „Nem tudjuk, hogy az állampolgárság felfüggesztésére milyen esetekben kerülne sor, és erről mely szerv határozna. Az sem világos, hogy az ilyen intézkedésnek mi lenne az értelme? Az állampolgárság felfüggesztésének ugyanis nem lehet törvényes következménye, hogy a nemzeti szuverenitást állítólag veszélyeztető külföldi személyt kiutasítsák. Erről csak bíróság dönthet, feltéve, hogy az érintettet legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják.”

2. Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő. – „Az orvostudomány jelenlegi ismeretei szerint a transzneműek aránya valahol egy százalék körül van. Őket megfosztanák az emberi mivoltuktól?”

3. Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár. – „Ez igaz a NER milliárdosaira is? A készpénzzel történő fizetésnek semmi keresnivalója az alaptörvényben. A piac eldönti, hogy valaki bankszámlát nyit, vagy ragaszkodik a Mi Hazánk által követelt készpénzhasználati joghoz.” 

4. Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való́ jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való́ jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán, valamint keresztény kultúráján alapuló́ értékrend szerinti nevelést. – „Ez a pont már eredeti változatában is ellentétes az alaptörvénnyel szemben támasztott világnézeti semlegesség követelményével. Azt pedig ki fogja megmondani, hogy a gyermekjogokat mi sérti, és milyen intézkedésekre van szükség? Most alkotmányba foglalnák, hogy a világirodalom jelentős alkotásait be kell fóliázni, esetleg be kell tiltani? Az LMBTQ-közösség tagjai pedig közterületen nem tarthatnak nyilvános rendezvényt?”

5. Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos. – „A Btk. szerint mindezen cselekmények büntetendők, és súlyos, akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthatók. Akkor ez most minek? Ezen az alapon az egész Btk-t és a tízparancsolatot is az „üvegszilárdságú” alaptörvénybe foglalhatnák.”

6. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn. – „Életfogytig Polt Péter?”

7. A kormány a szomszédos országban fennálló́ fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki. – „Ebből a pontból kimaradt, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítását a parlament hozzájárulásához kötik. Csak nem arra készül a Fidesz, hogy elveszíti a minősített többségét?”

8. A kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedéseket hozhat, valamint hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, míg veszélyhelyzetben az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – határozott időre megadott felhatalmazásával egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet. – „Ha vereségre készülne a NER, a mai ellenzék kezét az esetleges feles győzelem esetén megkötnék, hogy ne művelhesse a jogszabályokkal azt, amit most a Fidesz. Mellesleg ezzel öngólt lőhetnek, mert egyszerű többséggel a jelenlegi kormány sem kerülhetné meg a parlamentet.”

A Magyar Ügyvéd Blog a fentiek után két véleményt idéz. Uitz Renáta (CEU) az ELTE A közjog ereje a 21. században címmel megrendezett nemzetközi konferenciáján az általa már 2018-ban megfogalmazott gondolatot fejtegetett, miszerint „az egyik legnagyobb kihívás a populizmus, amely mindannyiunkat elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy időnként a jogi formáknak semmi közük nincs a jogállami tartalomhoz. A populizmus felemelkedése egyáltalán nem új jelenség, nagyjából tíz éve tart, és kizárólag arról szól, hogyan használhatók a jogi formák és keretek a hatalom megszerzésére”. Matej Avbelj (Graduate School of Government and European Studies) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „jelenleg a jog a politika szolgálóleánya, és még ha rendelkezünk is alkotmánybírósággal, illetve minden egyéb, az alkotmányos demokrácia fenntartásához szükséges intézménnyel, ezek az intézmények jelenleg tisztán politikai célokat szolgálnak.”

Azt már Magyar György teszi hozzá, hogy a szakértők a jövőbe láttak: az élet másról sem szól, mint hogyan használhatók a jogi formák és keretek a hatalom megszerzésére vagy megtartására. És így lesz a „gránitszilárdságúból” törékeny, „üvegszilárdságú” az alaptörvény.