Elveszik Mészáros Lőrinc vagyonát?

„A szerencse forgandó” – Miért omlott össze ilyen gyorsan a régi rendszer?

Mihályi Péter szerint a választások utáni politikai változások első pillantásra meglepőnek tűnhetnek, valójában azonban nem példátlanok. Mint fogalmazott, a politika természetéhez hozzátartozik, hogy bizonyos helyzetekben rendkívüli sebességgel változik meg minden. „Harold Wilson brit miniszterelnök mondta annak idején, hogy egy hét nagyon sok idő a politikában” – idézte fel, hozzátéve: ritkán ugyan, de előfordul, hogy a folyamatok egyik pillanatról a másikra felgyorsulnak.

A közgazdász szerint a Fidesz váratlanul súlyos választási veresége olyan lélektani és politikai folyamatot indított el, amely egyetlen hét alatt új helyzetet teremtett. Nemcsak a közhangulat változott meg, hanem Magyarország nemzetközi megítélése is. Mihályi úgy látja, hogy a külföldi politikai és gazdasági szereplők kedvezően reagáltak a változásra, különösen azért, mert az új kormány deklarált célja az európai integráció helyreállítása és a befagyasztott uniós források megszerzése.

A szakértő ugyanakkor arra figyelmeztetett: az uniós pénzek kérdésében túlzott várakozásokat sem érdemes táplálni. „Ha nem jön be a pénz, az nagy baj. Ha bejön, az olyan nagyon sokat nem segít” – fogalmazott. Szerinte a források felszabadítása elsősorban politikai és bizalmi szempontból jelentene fordulópontot, különösen a hitelminősítők és a pénzpiacok szemében. Ha bármelyik hitelminősítő Magyarország leminősítése mellett döntene, az újabb láncreakciót indíthatna el, míg egy pozitív európai megállapodás éppen ellenkezőleg, stabilizálhatná a helyzetet.

A magyar gazdaság állapotát Mihályi kifejezetten nehéznek nevezte. Szerinte a költségvetés „összeomlott”, az államadósság ismét veszélyes szintekhez közelít, miközben a nemzetközi gazdasági környezet – az energiapiaci bizonytalanságokkal és geopolitikai konfliktusokkal együtt – további kockázatokat hordoz. Mégis hangsúlyozta: a gazdaságban sokszor váratlan fordulatok történnek. Emlékeztetett arra, hogy fél évvel korábban senki sem jósolta volna meg a forint látványos erősödését az euróhoz képest. „A pénzpiacok már csak így működnek. Nem kell különösebben meglepődni, hogy meglepetések történnek” – mondta.

Oktatás, egészségügy, elszámoltatás: a három terület, ahol gyors eredményt vár a társadalom

A beszélgetés egyik legélesebb megállapítása az volt, hogy Mihályi szerint három olyan terület létezik, ahol a közvélemény gyors változást vár: az egészségügy, az oktatás és az elszámoltatás. A közgazdász azonban óvatosságra intett, mert szerinte olyan hosszú távú mulasztások történtek, amelyek jelentős része már nem korrigálható teljes mértékben.

Az oktatás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar rendszer alapvető problémája a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése. Véleménye szerint ennek egyik fő oka a szabad iskolaválasztás rendszere, amely már 1985-ben megjelent, jóval a rendszerváltás előtt. „Ezzel kettészakadt a magyar oktatás” – fogalmazott. A jobb anyagi helyzetű családok gyermekei magasabb színvonalú intézményekbe kerülnek, miközben a hátrányos helyzetű térségek iskolái fokozatosan leszakadnak.

Bár szerinte lehet több pénzzel és szakmai támogatással javítani a nehezebb helyzetű intézmények esélyeit, a probléma gyökerét már nem lehet felszámolni. Ebben az önkormányzatok közötti óriási anyagi különbségek is szerepet játszanak: míg egy gazdagabb település több forrást tud mozgósítani, addig egy szegényebb vidéki térségben jóval szűkösebbek a lehetőségek.

Az egészségügy kapcsán Mihályi még radikálisabb állítást fogalmazott meg. Szerinte a magyar kórházi rendszer legfőbb problémája ma már nem az orvoshiány, hanem a szakdolgozók hiánya. „Nincs elegendő nővér és ápoló, kisegítő, műtősfiú” – mondta, hozzátéve: emiatt a kórházak jelentős része esténként vagy hétvégente gyakorlatilag leáll.

A megoldást egy olyan politikailag érzékeny területen látja, amelyet a magyar közélet gyakran tabuként kezel: a külföldi munkaerő bevonásában. Szerinte Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már bevett gyakorlat, hogy az egészségügyben dolgozó szakdolgozók jelentős része bevándorló háttérrel rendelkezik. Magyarországon is elkerülhetetlen lehet, hogy a Fülöp-szigetekről, Vietnámból vagy más országokból érkezzenek egészségügyi dolgozók, különben a meglévő infrastruktúra továbbra is kihasználatlan marad. „Ha ennyi ágyunk van, ahhoz ennyi nővér kell” – fogalmazott egyszerűen.

Az autokrácia-vita és Kornai János öröksége

A beszélgetés végén szóba került a néhai közgazdász, Kornai János 2011-es elemzése is, amelyben a magyar rendszert autokráciának nevezte, és felvetette a „leválthatósági teszt” fogalmát. Kornai szerint csak az tekinthető valódi demokráciának, ahol egy kormányt kétszer is le lehet váltani választáson.

Mihályi Péter emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktort valóban kétszer váltotta le a választóközönség: 2002-ben és 2026-ban is átadta a hatalmat. Ebből szerinte utólag az következik, hogy a rendszer mégis átment a kornai értelemben vett demokratikus teszten. „Kiderült, hogy nem leválthatatlan” – fogalmazott.

Ugyanakkor hangsúlyozta: ez nem jelenti azt, hogy a rendszer liberális demokrácia lett volna. Inkább egy olyan „illiberális demokráciáról” beszélhetünk, ahol a parlamenti többség gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezett, a fékek és ellensúlyok pedig jelentősen meggyengültek. Mihályi szerint azonban a legfontosabb próbatétel végül mégis az volt, hogy a választási vereség után megtörtént a hatalom átadása, noha sokan attól tartottak, hogy a korábban kinevezett intézményi szereplők akadályozni fogják az átmenetet.

A közgazdász egy másik gyakori politikai elképzelést is vitatott: szerinte téves az a várakozás, hogy a különböző kormányoknak hosszú távú nemzeti konszenzusban kellene működtetniük az olyan rendszereket, mint az egészségügy vagy az oktatás. Úgy véli, a politika természetéből fakadóan mindig az adott pillanat sürgető problémáira reagál, és nem hosszú évtizedekre előre rögzített társadalmi megállapodások mentén működik.