A Fidesz sem mozgósított jobban, mint az ellenzék
„Az ellenzéknek nem kell a kardjába dőlni a vasárnapi borsodi időközi választás eredménye miatt, amit viszont tenniük kell: dolgozni, dolgozni, dolgozni!” – mondta Pulai András, aki szerint a Fidesz sem mozgósított jobban, mint az ellenzék. A Publicus Intézet vezetője szerint, az ellenzék azért nem tudta jobban megmozgatni az embereket, mert nem tudott valódi tétet felmutatni a változás irányába nyitott szavazók számára, akik ezért inkább otthon maradtak. Az előválasztás ezúttal is lendületet tudott volna adni az össz-ellenzéki kampánynak. A szeptember végi mohácsi polgármester-választás annak ellenére is megmutatta az összefogás eredményességét, hogy a közös jelölt – bár veszített – jobb eredményt ért el, mint a kétezres években bárki a Fidesz ellen, s 12 százalékponttal jobbat, mint 2014-ben.
Igen alacsony – 45,47 százalékos – részvétellel zárult a vasárnapi borsodi időközi országgyűlési választás, amely a fideszes jelölt győzelmét hozta. Koncz Zsófia szoros versenyben. 50,87 százalékkal győzött a DK, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd által, a Jobbikkal közösen indított jobbikos Bíró Lászlóval szemben, aki a szavazatok 45,9 százalékát szerezte meg.
Miért volt ilyen alacsony a részvétel? Egyáltalán alacsony volt-e? – kérdeztük Pulai Andrástól, szóba hozva, hogy februárban Dunaújvárosban, a szavazóknak még a 30 százaléka sem ment el voksolni, igaz, ott a Fidesz saját jelöltet nem is indított, s csak tessék-lássék kampányolt.
„Dunaújvárossal nem érdemes összevetni a mostani választást, mivel az egyértelműen balra billegő körzet, s ott eleve lefutottnak volt tekinthető a választás, ezért volt ilyen alacsony a részvétel” – mondta a szakértő.
Nem sikerült tehát az ellenzéknek a mozgósítás? – vetettük közbe, amit a Publicus Intézet vezetője nem tart pontos megfogalmazásnak. Ugyanis az ellenzék szerinte nagyjából ugyanannyira volt képes a mozgósításra, mint a Fidesz. Úgy látja, hogy az ellenzék eredményének az volt a kulcsa, hogy a változás irányába nyitott szavazók számára nem tudott valódi tétet felmutatni, ezért ők inkább otthon maradtak. Ugyanis igen bonyolult azt tudatosítani az emberekben, hogy egy virtuális kétharmad lebontása a tét, merthogy valójában a kétharmada a Fidesznek megmaradt volna veresége esetén is, mivel tudható, hogy a Mi Hazánk Mozgalom és a német nemzetiségi képviselő bármikor biztosítja a kormányzó párt számára azt – mutatott rá.
A Fidesz jelöltje, Koncz Zsófia pár százalékponttal több szavazatot kapott, mint amennyit ugyanott az apja, négy évvel ezelőtt – emlékeztetett, s egy nagyon fontos tényre is felhívta a figyelmet. A 2018-as eredmény 68 százalékos részvétel mellett született – ezt pedig nem érdemes összehasonítani a mostani 45,47 százalékos részével mellett született szavazati aránnyal. Pulai szerint, relevánsabb a 2019-es önkormányzati választások megyei listás eredményével összevetni a mostanit: ahhoz képest Koncz öt százalékponttal kapott kevesebbet; de akár a 2018-as Európai Parlamenti választás is összehasonlítási alap lehet, ahhoz képest három százalékponttal ért el gyengébb eredményt.
Pulai úgy vélte, a részvételi számokban az is szerepet játszott, hogy egyik jelölt sem volt erős. Az ellenzék jelöltje sem hozott többet, mint a korábbi eredményét. Más szóval, ez két gyenge jelölt küzdelme volt, s bebizonyosodott, hogy mindkettőnek korlátozott a szavazatszerző képessége a saját táborán túl. Sőt, még a saját közönségük sem szerette őket annyira, hogy nagy számban elmenjenek szavazni – ahogy azt a részvétel is mutatja.
Vajon mit számított volna, ha tartanak előválasztást? – tettük fel a kérdést. Pulai szerint, az lendületet tudott volna adni a kampánynak. Ráadásul – tette hozzá – erősíti a jelölt legitimációját, ha több jelölt közül választják ki azt, aki végül megméretteti magát a kormánypárti jelölttel.
„Előválasztásra szükség van, de semmiképpen sem öncélúan, csak akkor, ha van több jelölt és többen ambicionálják is azt” – szögezte le. Mint hozzáfűzte, ez most valóban egy olyan helyzet volt, amelyben lett volna értelme előválasztást tartania az ellenzéknek, hiszen volt más jelentkező is. Ezúttal azonban nem a szándék hiányzott, hanem az idő – mutatott rá.
Milyen tanulságot lehet és érdemes levonni a vasárnapi eredményből az összefogás működőképességére vonatkozóan? – merül fel. Pulai szerint, az alacsony részvétel miatt nem lehet az összefogás tesztjének nevezni a vasárnap történteket. Ahogy egyébként a februári dunaújvárosi időközi választás sem volt alkalmas az összefogás tanulságainak levonására, mert az egy baloldalra billegő körzet, s a Fidesz nem is dobott be nagy erőket.
Mint kifejtette: a szeptemberi 27-i polgármester-választás Mohácson az, ahol le lehet mérni az összefogás hasznát, annak ellenére is, hogy az ellenzéki jelölt veszített. Ugyanis a közös jelölt jobb eredményt ért el, mint a kétezres években bárki ellenzéki induló. Annak a választásnak volt tétje, s bár nem volt előválasztás, csak azért nem, mert nem volt másik ellenzéki jelölt, viszont volt komoly összefogás és egy komoly kampány. Az eredmény pedig 12 százalékponttal jobb, mint a 2014-es választáson volt – emlékeztetett Pulai András.
