A Fidesz útja a média és az egyetemek stratégiai céggé válásától a vérlázító vérszerződésig

– A Magyar Közlönyben jelent meg szerda este az a kormányhatározat, hogy április 22-től stratégiai cégnek számítanak az egyetemek és a kiadóvállalatok is. Általában mit jelent, ha egy cég stratégiai céggé válik? 

– Sok a közpénz a közelben. Ez egy ideiglenes szabály, amely kifejezetten a járványhelyzet idejére jött létre, és addig lesz hatályban, amíg ez a járványhelyzet valamilyen módon jogilag fennáll. Nem csak nálunk, hanem más országban is létezik ilyen szabály. Az eredeti cél az volt, hogy mivel a krízis hatására nagyon sok cég meggyengülhet, ne lehessen azokat ilyen leértékelt helyzetben felvásárolni. Ez a szabály alapvetően először is a külföldi tulajdonszerzést akadályozza. Arról van szó, hogyha egy médiacég 350 millió forintnál nagyobb összegnél magasabb tulajdonosváltáson menne keresztül, akkor ez a kormány, pontosabban most Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a Fudan Egyetem és a Budapest Diákváros projektek kivitelezéséért felelős kormánybiztosa engedélyéhez van kötve. 

– Akkor a magyar médiacégek stratégiaivá tétele gyakorlatilag azt jelenti, hogy külföldi cég nem vásárolhatja föl azokat?  

– Így van. Ez akkor érdekes, ha a kormánynak a háttérben van olyan tudása, hogy lenne ilyen eladó. Ha végiggondolja, nagyon sok olyan médiacég, ahol befektető egyáltalán elméletileg szóba jöhet, nincs. Tulajdonképpen három nagy médiacég van Magyarországon, az RTL, a Central Médiacsoport Zrt., és az Axel Springer Ringier. A többiek vagy nagyon pici cégek, és ezért, vagy pedig a Fideszhez tartoznak, és azért nem jönnek szóba. Nekem nincs olyan információm, hogy lenne a piacon ilyen felvásárlási szándék, de arra tippelek, hogy a kormánynak van, különben nem írta volna bele ezt a kormányhatározatba. Ez egy erős zsarolási pozíció most, hogyha vagy ki akarna vonulni, mondjuk az RTL, vagy az Axel Springer Ringier, vagy be akarna vonulni valaki más. Ez teljes egészében politikai döntés. 

– Vagyis, akik be akarnának jönni, most nem jöhetnek be. És akik ki akarnának menni, azok mehetnének?

– Hát úgy mehetnének ki, ha nyilván megkötik az alkut, ha megfelelő vevőt találnak. Ebből a magyar társadalom még sose jött ki jól. 

– A megfelelő vevő adott esetben a magyar kormány lehet?

– A megfelelő vevő nyilván a Fidesz körüli gazdasági érdekeltség, Mészáros Lőrinc, és a tőle néhány lépésre álló emberek köre. Ha van olyan szándék, hogy mondjuk az RTL itt hagyná a magyar piacot, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a Fidesz, illetve a Fidesz által előnyben részesített vállalkozás megszerezné. Azért még egyszer hangsúlyozom, hogy ez teljesen elméleti eszmefuttatás, nekem nincs ilyen információm. Egyszerűen csak nagyon kevés cég jöhet szóba, aki miatt ezt berakták a kormányhatározatba, és kizártnak tartom, hogy véletlen „baleset”, hogy éppen most jelent meg.

– Magyarországon ezen kívül a három külföldi médiacégen kikre vonatkozik még a médiában?

– Gyakorlatilag mindenkire, és mindenkinek be kell jelentenie, ha a tulajdonosi szerkezetben ilyen változás történik. De reálisan nézve, ki mást akarnának felvásárolni? Nincs más érdemi médiacég jelen pillanatban, ami nem a Fideszhez tartozik. Nyilván, amelyik hozzá tartozik, azt úgyis csak olyannak adják el, aki a Fidesz számára kedves. Ott nincs jelentősége ennek a szabálynak, és az említett cégeken kívül nagyon nem jön szóba senki más. Bármennyire is fontos szereplők, gazdaságilag nem kellően vonzóak. Nyilvánvalóan a HVG, a 444, a Magyar Narancs meg a Hírklikk is fontos szereplő a nyilvánosság működése szempontjából, de teljesen kizárt, hogy egy nyugati befektető rámozdulna ezek közül bármelyikre, mert gazdasági potenciál nincsen bennük.

– Mit jelent ez a média szabadsága és pluralizmusa terén?

– Amit tapasztalni szoktunk a Fidesz-érában. És bár még egyszer leszögezem, mindez egy elméleti gondolatkísérlet, de azt ki lehet jelenteni, hogy olyan helyzetbe hozza magát a Fidesz, ha bármi történne most a magyar médiapiacon – és ezek az említett külföldi cégek igen nagy elérésű médiumokkal rendelkeznek –, akkor a Fidesz kénye-kedve szerint alakíthatná tovább a médiapiaci viszonyokat. Ugyanúgy, ahogy az elmúlt 11 évben, hatalmas erővel folyna a Fidesz terjeszkedése a médiapiacon. 

– Szintén most merült fel, hogy az egyetemek is stratégiai cégek legyenek. Azok miért?

– Ezt a kérdést nem tudtam senkinek megválaszolni. Erről ötletem sincs. Most, amikor marad összesen öt egyetem az állam kezében, ahol az állam a fenntartó, ott azért nem értem, hisz' úgyis az állam dönti el. De mi az, hogy felvásárolnak egy egyetemet, milyen tulajdonviszonyok változnak egy egyetemnél? A többiek pedig megbízható fideszes kurátorok kezében vannak, ott meg azért nem értem. Itt is lehet egy olyan holttér, ahová én nem látok. Magyarországon igazán nincsenek magánegyetemek, ahol szóba jöhetne, hogy valaki el akarja adni a tulajdonrészét. Nem tudom megmondani, mi volt a vezérlő elv. Ki fog derülni.

– Akkor miért volt olyan sürgős a kormánynak, hogy Palkovics László stratégiai megállapodást kössön a Fudannal? 

– Ez egy politikai vérszerződés. Ennek semmi jogi jelentősége nincs. A Fidesz-kormány főleg a 2010-es évek közepe táján rengeteg céggel – nagyon komoly nyugat-európai cégekkel is – kötött ilyen stratégiai megállapodást. Ezek nagy része nem is nyilvános, nem tudjuk, milyen ígéretek szerepelnek benne, de alapvetően ez legitimáló funkciót tölt be a kormány felé. Megkötésétől kezdve nem jogilag, hanem politikailag hivatkozható. Vagyis tudjuk, hogy akkor ki a barátunk, és ki nem, és aki a barátunk, az megnyugodhat, hogy másnap nem fog kapni a nyakába mondjuk egy külön adót. Persze a stratégiai szövetség bármikor megbomolhat, de akkor majd újra gondoljuk. A stratégia megállapodás tulajdonképpen egy politikai biztosíték az érintett cégeknek.

A Fudan ügyében pedig, a Fudant ezerféleképpen körül kell bástyázni, mert gazdasági, politikai, szakpolitikai szempontból is teljesen vállalhatatlan, nyilvánvalóan a nemzet érdekeit brutálisan sértő lépés. Mindent meg fognak tenni, hogy akármi történik 2022-ben ne lehessen ebből kihátrálni. Egyszerűen arról van szó, hogy a magyar adózók fizetik a kínai munkásokat magyar közpénzből, mert hiába hívják kínai hitelnek, azt mi fogjuk visszafizetni azért, hogy aztán egy kínai egyetem lerabolja a magyar felsőoktatás krémjét. Ilyen a világon nincs. Emellett egyáltalán semmilyen érvet nem lehet felhozni – ez vérlázító. Úgyhogy itt a politikai gesztusoknak egy olyan üzenetük van – szerintem a Kínai KommunistaPpárt felé is –, hogy bármi történik, a Fudan nem kerülhet veszélybe. Bár a Fidesz teljesen biztos benne, minden úgy fog történni, ahogy eltervezi. De bármi történhet.