A Fidesznek most létkérdés a mozgósítás, ez is a célja az újabb Békemenetnek

Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, „Magyarország maradjon a béke szigete!” mottóval Békemenetet szervez június 1-jén a Margitszigeti Nagyrétre a Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA). A köré kerített „rizsa” a szokásos: a háborúra készülő Brüsszelt meg kell állítani, s velük a háborúra készülő, vele együtt a „háborús lázban” égő, Brüsszelt támogató „magyar dollárbaloldali politikusokat is”. 

Mint azt az Origo Csizmadia László CÖF-elnöktől megtudta: lesz menet is, amelynek a végállomása lesz a Margit-szigeti Nagyrét. A pontos részletek egyeztetése értelemszerűen még zajlik, új elemek is várhatóak majd. Hasonlóképpen a felszólalók névsora is egyeztetés alatt áll. A szimpatizánsaik, a szellemi honvédők már hosszú ideje, több levélben fogalmazták meg a kérésüket, hogy ismét legyen Békemenet – állította, hozzáfűzve: a június 9-i európai parlamenti és az önkormányzati választás pedig teljes mértékben alátámasztja azt, hogy szükséges megtartani ezt a rendezvényt.

A mostani Békement megrendezésének a kulcsmotivációjáról érdekes módon éppen a kormánylap, a Magyar Nemzet rántotta le a leplet minapi cikkében. „A 2014-es országgyűlési választások előtt egy héttel szervezett hatodik megmozdulás a szervezők szerint minden idők legnagyobb békemenete volt, és egészen biztosan hozzájárult a Fidesz második kétharmados győzelméhez” – írta a lap.  

Vajon tényleg változtathat a választások esélyein az újabb Békemenet? S mi az oka annak, hogy egy új – felettébb érdekes – helyszínen rendezik azt meg, a Margit-szigeten? A kérdésekkel Horn Gábort kerestük meg, akitől arra is választ vártunk, vajon meglepődött-e a megmozdulás meghirdetésén?

„A magam részéről nem zártam volna ki, hogy a júniusi választások előtt tartanak egy Békemenetet, annak ellenére sem, hogy az idén március 15-én végül a szervezők azt – nagyon bölcsen egyébként – lemondták” – mondta a Republikon vezetője. Abból ugyanis akár kudarc is lehetett volna, látva Orbán Viktor március 15.-i szereplését. Ugyanakkor a nem könnyű helyzetben lévő Fidesz számára a választások előtt egy héttel tartandó Békemenet létfontosságú a szereplés szempontjából – húzta alá. Ezt meg kellett lépniük, valamit ugyanis tenniük kellett annak érdekében, hogy legalább a törzsszavazókat mobilizálják, ami nekik létkérdés. Ennek fejében persze vállalniuk kellett a kockázatokat is, amiknek egy részét – a számháború problémáját – azonban az új helyszínnel sikerült megoldaniuk.

A csodavárás miatt ugyanis jelenleg nagyobb a mobilizációja annak az ellenzéknek, amely eddig a választási csalások miatt nem tudott megfelelően szerepelni, miután – tudjuk – Orbánék háromszor is elcsalták a választásokat (2014-ben, 2018-ban és 2022-ben). A remény visszaadása pedig nagyon erős mozgósító erő, ami túlmutat az európai parlamenti választások tétjén, s ez nem csak Magyar Péter választóit, hanem akár a DK-MSZP-Párbeszéd szavazóit is mozgósítani tudja – fejtegette. A másik oldalon ugyanakkor kevésbé van jelen a mozgósító erő, holott a Fidesznek elképesztő fölénye van az erőforrásokban, országos és helyi szinten egyaránt, de szükség lenne valamire, egy olyan momentumra, amitől a szavazóik elmennek voksolni. A Békemenetnek pedig éppen mozgósító szerepe lehet, mert megmutatja, hogy ez az oldal is képes ismét nagy rendezvényt összehozni. Nagyon sok minden ugyanis a lelkekben dől el – ebből a szempontból fontos a Békemenet.

Miért éppen a Margit-sziget? – kérdeztük. Horn szerint nem véletlen, hogy nem a Kossuth térre szervezik, ahol – mint azt Rákay Philiptől tudjuk – 2,5 millió ember fér el. Szemben a Kossuth térrel vagy a Hősök terével (ahova június 8.-ra Magyar Péter hirdetett demonstrációt), nem tudni, hányan férnek el a Margit szigeten, bármennyit lehet mondani. „Ez a választás egy megúszási kísérlet, mert persze el fog indulni egy számháború” – mondta Horn, rámutatva azonban, hogy nem ez a fontos, hanem az, hogy a Fidesz is meg akarja az utcán is mutatni, hogy itt vagyunk, harcolunk a békéért, s ezért rendezünk egy békepárt Békemenetet. Nagy kérdés, mi fog elhangzani – s az sem mindegy, hogy kinek a szájából. Mindenesetre Horn nem zárja ki, hogy Orbán Viktor fog beszédet tartani, merthogy ma annyira nincs könnyű helyzetben a Fidesz, s ez is szükséges lehet a számára. 

S mit szól a vitához a vitáról, ami egyre érdekesebb fordulatokat vesz?  Válaszként a következő mondásra emlékeztetett: akkor szokták ezt a témát előhúzni, amikor nincs mit mondani a kampányban. Magyar Péter stábja jó érzékkel, s – ismét – jó ütemérzékkel vette elő és tette az asztalra a témát – mutatott rá. Szerinte azonban egyáltalán nem biztos, hogy ténylegesen lesz végül vita, illetve, ha lesz is, az kezelhetetlen és nehezen értékelhető lesz, miután 11 pulpitus előtt áll majd 11 ember, s mind mondja a magáét. Pedig fontos lenne, hogy legyen választási vita, hogy visszaállítsák a demokráciának ezen alapintézményét, azt, hogy a választók vitaszituációban ismerjék meg az álláspontokat.  A parlamenti demokrácia minimum feltétele, hogy ki mit gondol és mi a vélemény a másikról. Nehéz lesz azonban visszaállítani a választási viták hagyományát Magyarországon, amit – a demokrácia elleni pofonként – Orbán Viktor számolt fel azután, hogy 2006-ban vereséget szenvedett a vitában Gyurcsány Ferenctől.