A Fidesznek úgy jó, ahogy van

Miután a Kúria elutasította Karácsony Gergely indítványát egy új, általános budapesti főpolgármester választás kiírására, és helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely szerint a következő öt évben is Karácsony Gergely vezeti Budapestet, Vitézy Dávid közölte: furcsállja, hogy Karácsony örül a saját indítványa bukásának. Az előzmények ismertek: a főpolgármester-jelölti versenyben az utolsó pillanatban változott a mezőny Budapesten, miután a fideszes jelölt az utolsó pillanatban lépett vissza. Azt mindenki tudta, hogy az utolsó két hétben a nyomda már nem készít új szavazólapokat, a helyi választási irodák dolga lesz kihúzni minden lapról külön-külön a jelöltet. Arra viszont, hogyan kell ezt megtenni, nem tartalmaz részletszabályt a törvény. A Nemzeti Választási Iroda értelmezésében megfelel a törlésnek az is, ha valaki nyomtatóba helyezte a lapokat és úgy húzta át a vonatkozó részt, ahogy az is, ha tollal végezték el ezt. Amióta van választási igazgatás és választási füzetek készülnek, azóta a szavazatszámláló bizottságok kapnak egy útmutatást a szavazólapok értékeléséhez. Ennek alapján kell eldönteniük, hogy mi minősül érvényesnek vagy érvénytelennek. Az elmúlt évtizedekben Szentkirályi utolsó pillanatos visszalépéséhez hasonlóra nem volt példa – az ilyen esetek konkrét kezelésére nem is készítették fel a bizottságokat. Szentpéteri Richárd szerint megtehették volna a szavazókörzetben dolgozók, hogy nem egy vékony vonallal törlik ki a visszalépő nevét, hanem olyan megoldást keresnek, ami alatt egyszerűen olvashatatlanok lettek volna a betűk. De ez nem azok felelőssége, akik hajnalban nekiálltak javítgatni a lapokat. Elő kellett volna írni a fekete, vastag kihúzó tollat. Mindenütt – mondta.  

Ön szerint jogos a vesztes fél panasza?

A Vitézy által, benyújtott alkotmányjogi panasz korábban – a rendszerváltást követő demokráciában – ritkán alkalmazott jogintézmény volt. Akik a beadványt készítették, azzal indokolták az álláspontjukat, hogy abban a vitatott két kerületben – a negyedikben és hetedikben – azért sérülhetett a választók joga, mert ott olyan tollal és úgy húzták át a visszalépő Szentkirályi Alexandra nevét, amely alkalmas lehetett a szavazók megtévesztésére. Ha az alkotmánybírák is úgy látják, hogy ez a kifogás megáll, mert valóban megtévesztőek voltak a szavazólapok és a nehezebb eligazodás miatt ezzel részben sérülhetett a választópolgárok joga, akkor dönthetnek Vitézy javára, és megsemmisíthetik a Kúria döntését.   

Hogyan kerülhetett szóba az Alkotmánybíróság azok után, hogy a Kúria már kimondta a verdiktet?

Korábban a vitás ügyekben a legfőbb bírói fórum a Legfelső Bíróság volt, most ezt a tisztet a Kúria tölti be. A választások vitás ügyeiben – az ítélkezési rend szerint is – a bíróságoknak kell igazságot tenniük. Az Alkotmánybíróság egy kivételes fórum, amelynek egyetlen vitatott kérdésben lehet csak véleménye, nevezetesen abban, sérültek-e az állampolgároknak a szabad véleménynyilvánításhoz való jogai? Ezt ugyanis az Alaptörvény alapjogaink közé sorolja

És sérültek ezek a jogok? Az nem szempont, hogy más kerületekben a polgárok eligazodását az utólagos törlés nem befolyásolta?

A többi kerületben sem igazodott el mindenki, valamennyi körzetben találtak emiatt hibás szavazólapokat. De a végeredményen ez alapvetően nem változtatna. Ennek az adok-kapoknak van egy jogi és egy politikai oldala. A jog oldaláról nézve a Kúria alighanem helyesen foglalt állást akkor, amikor nem rendelt el újra szavazást. Az Alkotmánybíróság pedig föltehetően – bár ezt ma még nem lehet tudni – helyben hagyja majd a bírói testület ítéletét. Mert ha nem ezt tenné, akkor a kifogásolt két kerületben új eljárásnak kellene kezdődnie, ami szinte példátlan a hazai választások történetében. Cifrázza a helyzetet, hogy ilyenkor új határidőt kellene kijelölni, mert a választási időszakban más eljárási határidők vannak, mint a választási időszakon kívül. Az idei választássokkal kapcsolatos valamennyi jogorvoslati határidő már lejárt. 

És a politikai aspektusa…?

A Fidesznek így jó, ahogy van. Egy „ideális” világban a politika nem szólna bele az ilyen helyi érdekütközésekbe, de most pengeéles a küzdelem. Még a Kúria döntése előtt akár borítékoltam volna, hogy a bírói „függetlenség” ezen a szinten már nem mindig szül politika-mentes ítéleteket. Mind a két testület figyelembe fogja venni a kormány érdekeit is. Tulajdonképpen akkor sem lehet rábizonyítani egyikükre sem a részrehajlást, mert a kifogásnak van némi alapja. 

Már eleve az is megtévesztő volt, ahogyan a visszaléptetés körülményeit alakították. 

Erre is gondolok. A módszer a politikai mesterkedés része volt. Ebből a szempontból érthető, ha Vitézy nemcsak azért keveri az ügyet, mert főpolgármester akar lenni, hanem mert a jogilag nem teljesen tiszta ügy zavarosában is halászni akarnak a támogatói. A Fidesznek az a jó, ha Budapestet egy legitimitásában nagyon gyenge, csak néhány szavazattal győztes főpolgármester irányítja a következő időben. Annak is örülhetnek, hogy Karácsony a győzelmét is támadhatóan fogadta. Szerintem rossz politikai döntést hozott azzal, hogy maga is sürgetett mindenféle újra számolást, aztán amikor a Kúria döntött, azonnal elfogadta. Orbánnak ezért is jó úgy, ahogy van: a gyenge legitimációjú főpolgármester, a teljesen életképtelen közgyűlés, ahol olyanok az arányok, hogy mindenki mindenki ellen van.  A koalícióalkotás kilátástalan, a várost egyszerűen nem lehet majd irányítani. Ördögien kitalált csapda, ami a kormánynak jó, a fővárosnak és az ott lakóknak rossz lesz.