A gazdaság valójában recesszióban van, a 2024-es teljesítménye nem éri el a 2022-est
Ha egy bili helyett kettőt gyártanak, akkor az 100 százalékos növekedést jelent – ennek fényében kell a helyén kezelni azt, hogy a magyar gazdaság az idén növekedni fog, hiszen a bázis rendkívül alacsony – szögezte le Katona Tamás. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökét, volt pénzügyi államtitkárt a tavalyi gazdasági teljesítmény friss adatának közzététele után kerestük meg, hogy reagáljon a kormány prognózisaira. Köztük arra, hogy ha burkoltan is, de már Nagy Márton is elismerte, nem fogják tudni tartani a költségvetés alapjául szolgáló 3,4 százalékos növekedést. Katona szerint sem lesz meg, legfeljebb 1-1,5 százalékkal bővülhet az idén GDP. Ezzel pedig nem leszünk uniós éllovasok – cáfolt egy további kormányzati vágyálmot. Ami azt illeti, a magyar gazdaság valójában recesszióban van – mondta, s el is magyarázta, miért.
A múlt hét második felében tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi gazdasági teljesítmény egészére vonatkozó gyorstájékoztatóját, s ugyanazon a napon publikálta az EU statisztikai Hivatala, az Eurostat a GDP helyzetét azokban az országokban, amelyekről már rendelkezésre állnak az adatok. Nos, a jó hír – s ennek megfelelően veri is a mellét minden megszólaló kormányzati tényező –, hogy a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból (amiben a 2. és 3. negyedév gazdasági zsugorodása miatt került). A GDP ugyanis a 4. negyedévben – szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint –0,5 százalékkal bővült az előző, 3. negyedévhez képest. 2023. utolsó negyedévéhez viszonyítva, a növekedés minimális, 0,2 százalékos volt. 2024 egészében pedig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékos plusz volt 2023 egészéhez képest. Ahogy a Portfolio rámutatott: ezek az adatok meglepetést okoztak, kedvezőbbek a piaci várakozásoknál, mind éves, mind negyedéves összevetésben néhány tized százalékponttal jobbak lettek az elemzői előrejelzéseknél. „A kormány kicsivel nulla feletti GDP-indexeket várt, a KSH számai alapján ez megvalósult” – írta a szakportál. Mindenesetre Nagy Márton örömködött: a Facebookon a következőt posztolta: „Úgy látjuk, hogy a gazdaság 2025-ben negyedévről negyedévre egyre nagyobb ütemű növekedésre vált, 2025 második felében pedig már 3 százalék feletti bővülést tapasztalhatunk.”
Az Eurostat adataiból azt látjuk, hogy a fenti teljesítménnyel a magyar gazdaság nem is áll annyira rosszul, összehasonlítva a többi tagállammal (már azzal a 12-vel, amelyikről már szintén rendelkezésre állnak az adatok). Az egész éves gazdasági teljesítmény kilenc országban növekedést hozott, háromban visszaesést, köztük van Németország (-0,2 százalék) és Franciaország (-0,1 százalék), valamint Írország [-1,3 százalék). Nálunk jobban teljesített hat tagország, jobb volt az uniós átlag is, miközben szintén hat tagállam produkált gyengébb eredményt. Nagy Márton ezt is sietett kommentálni. A közösségi médiában büszkén a következőt írta: „A magyar GDP-növekedés 2024-ben az uniós középmezőnyben volt, de 2025-ben a 3 százalék körüli növekedés már az élmezőnyben lesz!”.
De vajon valóban indokolt ez a derűlátás, különösen annak fényében, hogy a magyar gazdaság két éve valójában stagnál? Mi változott az utóbbi két évhez képest? Katona Tamást kérdeztük.
„A magyar gazdaság valójában recesszióban van, a 2024-es gazdasági teljesítmény nem éri el a két évvel korábbit, a 2022-est, ami azért nem minősíthető kiváló teljesítménynek” – szögezte le elöljáróban a szakértő. Az persze igaz, hogy az idén lesz növekedés, ám ennek oka a rendkívül alacsony bázis. Mint némi iróniával megjegyezte: a statisztika már csak olyan, hogyha egy bili helyett kettőt gyártanak, akkor az már 100 százalékos növekedést eredményez.
Már csak ezért is irreálisnak tartja a 3-4 százalékos növekedést (mint emlékezetes, a költségvetés 3,4 százalékos GDP-bővülésre épül). Szerinte összességében legfeljebb 1-1,5 százalékosra lehet számítani. Ez úgy jön majd ki, hogy az egyes negyedévek növekedése ugrálni fog: a 3. és 4. első ránézésre kedvezőbbnek látszik, ugyanis a 3.negyedévben tavaly zuhant a növekedés – tehát az idei ehhez képest nagyobb értéket mutathat. De ettől a folyamatok nem kedvezőek – állapította meg.
Ami pedig az európai élmezőnybeli vágyainkat illeti. Az eurózóna három legnagyobb gazdasága valóban nehézségekkel küzd, de azt állítani fals, hogy éllovasok lennénk – mondta. Már csak azért sem, mert a közép-kelet-európai országok gazdaságai sokkal gyorsabban nőnek, mint a magyar.
Katona szerint a baj az, hogy zsákutcában van a gazdaság, hibás a szerkezete, s azon belül az ipar rendkívüli módon kitett a jármű- és akkumulátorgyártásnak. Folyamatosan szembe megyünk az európai fősodorral, „Orbán állandóan azt mondja, hogy a nyugat hanyatlik és a kelet jön felfelé, amiből csak az igaz, hogy keleten kel a nap” – jegyezte meg, leszögezve: ennél több érvet nem tud felhozni amellett, hogy miért jó a kínai kereskedelem a magyar gazdaságnak. Tulajdonképpen mit is értünk el 15 év alatt el kínai nyitással? – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: szabad szemmel alig látható növekedést, s azt, hogy az onnan származó import nőtt, miközben az oda irányuló export nem. Azt sem tudjuk, mennyit fognak termelni a kínai gyárak, mert ha például az Egyesült Államok valóban kivet szankciókat a kínai árukra, akkor az komoly problémákat eredményez majd – tette hozzá, megállapítva, hogy a geopolitikai helyzetünk sem segít mindebben.
Ami pedig az arabokat, és azok budapesti terveit is illeti – ez nem más, mint pénzbevonás bizonyos köröknek, „a klientúra biztosan nem véletlenül támogatja”. De azt is tudjuk, hogy közeledik a 2026-os választás, s azt kell sulykolni a népnek, hogy jól élünk. Ebbe a sorba illeszkedik az is, hogy folyamatosan szajkózzák, mennyire elképesztő, fantasztikus, hogy ilyen magas kamatokat fizet a kincstár – „amit lefordítva úgy kell érteni, hogy nem vagyunk államcsődben, ami persze jó hír, de ezzel miniszterelnök – Orbánon kívül – soha még nem dicsekedett, legfeljebb egy háború vagy egy hiperinfláció után”.
A választás felé közeledve, az is tétel a hatalom számára, hogy az utóbbi három évben már a középosztály is elkezdett süllyedni. A reáljövedelem két éve zsugorodik, ám miközben 2022-ben még csak az alsó kétmilliós jövedelmi rangsorban, de tavaly már a társadalom egészében is. Igaz, a 2022-es választásokat megelőzően óriási, 2 ezer milliárd forintos osztogatást hajtottak végre Orbánék, ami azonban a választások után, már 2022 nyarán komoly megszorításokat eredményezett, meg persze Európa-rekorder inflációt, hogy visszavegyék a kiosztogatott pénzt. Ez az alsó két millió magyart érintette nagyon rosszul, 9 százalékkal csökkent a reáljövedelmük, ám a következő évben, 2023-ban már az egész társadalom megsínylette, és ebből gödörből azóta sem tudunk kikeveredni – mutatott rá Katona Tamás.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. október 19-i adása itt nézhető meg:
