A golyók betárazva, a puskapor száraz, a habony-művek felkészültek!
|
2017. szeptember 2. 12:06
2017. szept. 2. 12:06
A jövő hét csütörtökön elkezdődik a 2018-as választási kampány szempontjából kulcsfontosságú elszámoltatási per másodfokú tárgyalása. A szegedi ítélőtábla jogerős döntést fog hozni abban a Hagyó-perben, amely a kormánypártnak egyszer már kétharmadot hozott. Tökéletes lenne a Fidesznek, ha az ő elmúlt hét évük után legalább a Hagyót, és általa a szocikat bűnösnek tudják felmutatni.
Csakhogy az elmúlt hét évben az is kiderült, az ügy bűzlik, mint az a bizonyos hal, csak itt a feje annak a halnak bizony a rendőri és ügyészi eljárások miatt penetráns.
A Hagyó-per kecskeméti tárgyalásain a teljes nyilvánosság előtt 10 ember számolt be a bíróságnak arról, hogy a nyomozás során milyen formájú pszichés kényszerek között voltak kénytelenek a valóságtól eltérő tartamú vallomásokat tenni, a nyomozók által meghatározott személyre, vagy személyekre.
2012. szeptemberében a BKV egykori vezérigazgatója volt az első, aki kinyitotta Pandora szelencéjét. Rajta kívül még hat vádlott és három tanú részletesen taglalta, hogyan születtek nyomozati vallomásaik.
Hogy reagáltak az ügyészek, miután az első tárgyalási vallomások megszülettek erről a pszichés nyomásról?
Itt csak pár mondatot, talán a legfontosabbakat emelnénk ki a terjedelmes vallomásokból, amelyek egészen torz képet festenek a nyomozati munkáról. Idézzünk vádlottat, ügyvédet és tanút.
H. Éva, VII. rendű vádlott: Amikor megjelentünk a kihallgató szobában az ügyészségen, akkor a nyomozást felügyelő - korábban vezető - ügyésznek sírva mondtam, hogy haza akarok menni a fiamhoz a családomhoz, látni szeretném közel 4 hónap után a gyerekemet. Viszont higgyék el, hogy tényleg nem tudok Hagyó Miklósra olyan terhelő vallomást tenni, amit bizonyítékokkal alá is tudnék támasztani, vagy ténylegesen igaz is lenne. Azt mondta erre, ha jól emlékszem a BRFK-s nyomozók egyike, akiket kölcsön adott a saját szervezetük a KNY Főügyészségnek a további nyomozás ellátáshoz, hogy akkor mehetek vissza és majd a 6 hónaposon találkozzunk.
Antal Attila, III. rendű vádlott: Én elmondtam, hogy nincs tudomásom semmilyen guruló forintokról, de figyelmeztettek, hogy ez azt jelenti, hogy én Hagyóékat védem és ezzel csak magamat hozom menthetetlen helyzetbe, előzetes letartóztatásba fogok kerülni. Hogy ez ne történjen meg, hagytam, hogy a jegyzőkönyvezés során a hangsúlyok máshová kerüljenek. (...) Az ember ilyenkor megpróbál megfelelni. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a valóság ezzel szemben az, amit a bíróság előtt, a nyilvánosság előtt el fogok mondani.
Itt a nyilvánosság előtt beszéltek, nem sötét kihallgató szobákban, vagy a folyosón, a liftben, ahol ügyvéd nem segített nekik. Nem abban a 72 órában míg eldőlt, szabadon távozhatsz ha mondasz terhelőt valakire, vagy előzetesbe kerülsz, ha nem.
Az eljárás sajátosságaiból adódóan a védőügyvédek csak évekkel később, az eljárás végén elhangzó perbeszédükben támasztották alá védenceik, illetve a tanúk elbeszélését arról, hogy ők mit tapasztaltak az nyomozás során.
Dr. Papp Gábor: Az újságok 2010-ban sok esetben előbb tudtak a büntetőeljárás tényéről, mint maguk az érintettek. Nagyon sok érintett az újságból tudta meg, hogy mi fog vele történni és mi lesz majd a büntetőeljárásban neki szánt szerep.
(Papp Gábor, Kecskemét (5.10- 10.49)
Dr. Gyalog Balázs, Antal ügyvédje: "A nyomozás során a terhelteket a kényszerintézkedés kilátásba helyezésével, vagy kezdeményezésével, arra tudta rávenni, hogy saját magukra és terhelt társaikra valótlan tartamú terhelő vallomásokat tegyenek. Ez nem kellett, hogy fizikai formában megtörténjen. Ez nem kellett, hogy védők jelenlétében történjen. Ehhez nem kellett erőszakot alkalmazni. Bőven elegendő volt az egytől-egyig intellektuális, középkorú, eddig büntető ügyekkel nem találkozó terheltek számára az előzetes letartóztatás ismeretlen körülményeit kilátásba helyezni. Nyomatékosítva mindezt a Gyorskocsi utcai fogda magányával. Akik megijedve a helyzettől, a kilátástalan helyzetből azt az egyetlen kiutat látták, hogy a nyomozó hatósággal együttműködnek, vallomást tesznek szabadságukért cserébe."
Három olyan tanú volt a BKV-perben, akiket egészen más ügyekben vádoltak meg, mégis erős erős pressziót gyakoroltak rájuk, hogy valljanak a fővádlottakra.
Bielek Péter: "Nem a Főkertről kérdeztek, hanem akkor megint arról kérdeztek, hogy na a Hagyó erőszakoskodott-e, mert ők úgy tudják, valamilyen olyan tanúvallomás van, hogy ő erőszakoskodott, meg, hogy ő kért-e tőlem pénzt, meg követelt-e tőlem pénzt, meg a M.. Ernő követelt-e tőlem pénzt. Én mondtam, hogy benne van a tanúvallomásban, hogy nem történt ilyen, nem tudok mást mondani erre. "
Sziebert György: "Hát ilyen jegyzőkönyvön kívüli beszélgetésbe kezdtek velem, ahol sok más minden mellett közölték, ez egy csütörtöki nap volt egyébként, hogy ha Demszky Gáborra vagy Hagyó Miklósra vagy Kocsis Istvánra bármilyen terhelő vallomással tudok szolgálni számukra, akkor ma csütörtök van, ott van egy papír a kezükben és akkor kedden szabadlábra kerülök."
Dr. Kádár András perbeszéde: (21.34-33.45)
Miközben a Kecskeméti Törvényszék gyakorlatilag félresöpörte ezen vallomásokat ítéletében, felmerül az a kérdés, hogy a szegedi táblabíróság megteheti-e ugyanezt a BKV-per másodfokú tárgyalásán.
Eltekinthet-e 10 ember egyöntetű vallomásától?
A Hagyó-per kecskeméti tárgyalásain a teljes nyilvánosság előtt 10 ember számolt be a bíróságnak arról, hogy a nyomozás során milyen formájú pszichés kényszerek között voltak kénytelenek a valóságtól eltérő tartamú vallomásokat tenni, a nyomozók által meghatározott személyre, vagy személyekre.
2012. szeptemberében a BKV egykori vezérigazgatója volt az első, aki kinyitotta Pandora szelencéjét. Rajta kívül még hat vádlott és három tanú részletesen taglalta, hogyan születtek nyomozati vallomásaik.
Hogy reagáltak az ügyészek, miután az első tárgyalási vallomások megszülettek erről a pszichés nyomásról?
Tanulmány a BKV-ügy furcsaságiról:A nyilvánosságra került nyomozati jegyzőkönyvek, tárgyalási vallomások és a védőbeszédek elemzése után készült egy tanulmány azokról a súlyos anomáliákról, amelyek a BKV-ügy nyomozását kísérték. Itt elérhető a teljes anyag.
Az ügyészség (KNyF) rögtön sajtótájékozatót tartott a hivatal épülete előtt, és szóvivőjük az ország közvéleménye számára nyilvánvalóvá tette, hogy hamis vád miatti büntetőeljárásra számíthat az, aki nyomozati presszióról mer beszélni. Mindezek ellenére az ezt követő hónapokban sorra jöttek azok a vallomások, tanúktól és vádlottaktól, amelyek részletesen taglalták a rendőri nyomást.Itt csak pár mondatot, talán a legfontosabbakat emelnénk ki a terjedelmes vallomásokból, amelyek egészen torz képet festenek a nyomozati munkáról. Idézzünk vádlottat, ügyvédet és tanút.
H. Éva, VII. rendű vádlott: Amikor megjelentünk a kihallgató szobában az ügyészségen, akkor a nyomozást felügyelő - korábban vezető - ügyésznek sírva mondtam, hogy haza akarok menni a fiamhoz a családomhoz, látni szeretném közel 4 hónap után a gyerekemet. Viszont higgyék el, hogy tényleg nem tudok Hagyó Miklósra olyan terhelő vallomást tenni, amit bizonyítékokkal alá is tudnék támasztani, vagy ténylegesen igaz is lenne. Azt mondta erre, ha jól emlékszem a BRFK-s nyomozók egyike, akiket kölcsön adott a saját szervezetük a KNY Főügyészségnek a további nyomozás ellátáshoz, hogy akkor mehetek vissza és majd a 6 hónaposon találkozzunk.
Antal Attila, III. rendű vádlott: Én elmondtam, hogy nincs tudomásom semmilyen guruló forintokról, de figyelmeztettek, hogy ez azt jelenti, hogy én Hagyóékat védem és ezzel csak magamat hozom menthetetlen helyzetbe, előzetes letartóztatásba fogok kerülni. Hogy ez ne történjen meg, hagytam, hogy a jegyzőkönyvezés során a hangsúlyok máshová kerüljenek. (...) Az ember ilyenkor megpróbál megfelelni. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy a valóság ezzel szemben az, amit a bíróság előtt, a nyilvánosság előtt el fogok mondani.
Itt a nyilvánosság előtt beszéltek, nem sötét kihallgató szobákban, vagy a folyosón, a liftben, ahol ügyvéd nem segített nekik. Nem abban a 72 órában míg eldőlt, szabadon távozhatsz ha mondasz terhelőt valakire, vagy előzetesbe kerülsz, ha nem.
Az eljárás sajátosságaiból adódóan a védőügyvédek csak évekkel később, az eljárás végén elhangzó perbeszédükben támasztották alá védenceik, illetve a tanúk elbeszélését arról, hogy ők mit tapasztaltak az nyomozás során.
Dr. Papp Gábor: Az újságok 2010-ban sok esetben előbb tudtak a büntetőeljárás tényéről, mint maguk az érintettek. Nagyon sok érintett az újságból tudta meg, hogy mi fog vele történni és mi lesz majd a büntetőeljárásban neki szánt szerep.
(Papp Gábor, Kecskemét (5.10- 10.49)
Dr. Gyalog Balázs, Antal ügyvédje: "A nyomozás során a terhelteket a kényszerintézkedés kilátásba helyezésével, vagy kezdeményezésével, arra tudta rávenni, hogy saját magukra és terhelt társaikra valótlan tartamú terhelő vallomásokat tegyenek. Ez nem kellett, hogy fizikai formában megtörténjen. Ez nem kellett, hogy védők jelenlétében történjen. Ehhez nem kellett erőszakot alkalmazni. Bőven elegendő volt az egytől-egyig intellektuális, középkorú, eddig büntető ügyekkel nem találkozó terheltek számára az előzetes letartóztatás ismeretlen körülményeit kilátásba helyezni. Nyomatékosítva mindezt a Gyorskocsi utcai fogda magányával. Akik megijedve a helyzettől, a kilátástalan helyzetből azt az egyetlen kiutat látták, hogy a nyomozó hatósággal együttműködnek, vallomást tesznek szabadságukért cserébe."
Három olyan tanú volt a BKV-perben, akiket egészen más ügyekben vádoltak meg, mégis erős erős pressziót gyakoroltak rájuk, hogy valljanak a fővádlottakra.
Bielek Péter: "Nem a Főkertről kérdeztek, hanem akkor megint arról kérdeztek, hogy na a Hagyó erőszakoskodott-e, mert ők úgy tudják, valamilyen olyan tanúvallomás van, hogy ő erőszakoskodott, meg, hogy ő kért-e tőlem pénzt, meg követelt-e tőlem pénzt, meg a M.. Ernő követelt-e tőlem pénzt. Én mondtam, hogy benne van a tanúvallomásban, hogy nem történt ilyen, nem tudok mást mondani erre. "
Sziebert György: "Hát ilyen jegyzőkönyvön kívüli beszélgetésbe kezdtek velem, ahol sok más minden mellett közölték, ez egy csütörtöki nap volt egyébként, hogy ha Demszky Gáborra vagy Hagyó Miklósra vagy Kocsis Istvánra bármilyen terhelő vallomással tudok szolgálni számukra, akkor ma csütörtök van, ott van egy papír a kezükben és akkor kedden szabadlábra kerülök."
Dr. Kádár András perbeszéde: (21.34-33.45)
Miközben a Kecskeméti Törvényszék gyakorlatilag félresöpörte ezen vallomásokat ítéletében, felmerül az a kérdés, hogy a szegedi táblabíróság megteheti-e ugyanezt a BKV-per másodfokú tárgyalásán.
Eltekinthet-e 10 ember egyöntetű vallomásától?
