A háború nem vész el, csak átalakul
A libanoni tűzszüneti megállapodás inkább átrendezi a közel-keleti frontvonalakat, mint megszünteti. Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő a Hírklikknek elmondta, a Hamász és Izrael töretlen intenzitással harcol egymással, sőt, Izrael más milíciákat is megtámadhat a közeljövőben.
Több mint egy év háborúzás után hatvan napos tűzszünetben állapodott meg az izraeli hadsereg és a Libanonból támadó síita milícia, a Hezbollah. A szerda hajnaltól érvénybe lépett – amerikai és francia közvetítéssel elért – megállapodás értelmében Libanon területén a Litani folyótól délre csak a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartói tartózkodhatnak, izraeli katonák nem. A Hezbollah katonáinak pedig tilos 40 kilométernél közelebb menniük a libanoni-izraeli határhoz, és az infrastruktúrájukat sem építhetik újra ebben a körzetben. A korábban a háború elől menekülők közül több tízezren kezdtek el visszatérni otthonaikba, de az izraeli hadsereg kijárási tilalmat rendelt el az ország déli részén szerdán késő délutántól csütörtök reggel 7 óráig.
Az észak-izraeli városok polgármesterei felháborodással reagáltak a megállapodásra, történelmi jelentőségű szégyennek nevezték, miután szerintük Benjamin Netanjahu miniszterelnök megadta magát. Az izraeli 12-es csatorna közvélemény-kutatása szerint azonban az izraeliek 37 százaléka támogatja a tűzszüneti megállapodást, míg 32 százalék ellenzi.
Az izraeli hadsereg és a Hezbollah egyezsége azonban nem hoz nyugalmat és békét Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. „Irán és Izrael semmilyen megállapodást nem kötött, és a tűzszünet nem vonatkozik a Hamász és Izrael közötti harcokra, amelyek töretlen intenzitással zajlanak. Katonailag Izrael megnyerte azt a konfliktust, és vannak arra utaló előjelek, hogy szíriai, iraki siíta milíciákat tervez megtámadni” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan elmondta: Netanjahu és Joe Biden tárgyal a gázai tűzszüneti megállapodásról is. Biden a közösségi oldalán is azt írta, Törökország, Katar, Egyiptom és Izrael segítségével igyekszik minél hatékonyabban elősegíteni a gázai tűzszünetet a következő napokban. A Hamász is fegyvernyugvást szeretne, de cserébe azt kéri Izraeltől, engedje szabadon a bebörtönzött palesztin túszokat.
Ugyan csütörtökre már rendeződni látszott a helyzet a libanoni-izraeli határ környékén, a szír-libanoni határátkelők közül többre mért légicsapást Izrael a tűszünet hatályba lépése előtti utolsó órákban. A Hezbollah is támadott még szerdán: mire a lefejezett szervezet minden alegységéhez, sejtjéhez eljutott, hogy már ne lőjenek, addigra kilőtték a rakétákat. „Ez azt jelenti, hogy a Hezbollah túlélt. Izraelnek lesz most négy-öt nyugodt éve, amíg Irán újra összerakja és felfegyverzi a Hezbollahot, és biztos, hogy Irán ezt meg fogja tenni. Így aprópénzből tudja folyamatosan katonai és pszichés nyomás alatt tartani Izraelt” – mondta Kaiser Ferenc. A tűzszüneti megállapodás tehát azért is törékeny, mert a Hezbollah megtarthatja fegyvereit, eszközeit, azokat csak távolabb kell vinniük az izraeli határtól.
Az izraeli hadsereg és a Hezbollah közötti összecsapásokban mintegy 4 ezer ember veszítette életét – többségében civilek –, 16 ezren sérültek meg és több mint egymillió ember kényszerült elhagyni az otthonát tavaly október óta.
Több tízezer katona szabadult fel
Netanjahu három indokot sorakoztatott fel, amiért jóváhagyta a megállapodást. Egyrészt jobban tud összpontosítani az iráni fenyegetésre a Hezbollah fenyegetése nélkül, másrészt lesz lehetősége felszerelni a hadsereget, mert elmondása szerint a fegyverek és lőszerek szállítása sok esetben késett. A harmadik ok az volt, hogy ezzel a lépéssel elszigetelheti a Hamászt, hiszen a Hezbollah nem tud többé velük párhuzamosan harcolni.
Izrael október 26-án mért légicsapást iráni katonai célpontokra, amire a teheráni vezetés azóta sem adott választ. Akkor Izrael kilőtte az iráni nagy hatótávolságú légvédelmi rendszer, a távoli felderítő lokátorok legfontosabb részét, ráadásul Oroszország most nem tudja légvédelmi eszközökkel ellátni az iráni rezsimet, ahogy eddig. „Irán most még annyira sem tudna védekezni, mint korábban, ezért nem áll érdekében támadni, a katonai szakértők nem feltétlenül javasolják az iráni vezetésnek, hogy eszkalálja a sokkal kevésbé szorongatott helyzetben lévő Izraellel való konfliktust. Irán azt látja, hogy Izrael egyre magabiztosabb, különösen, hogy a Hezbollahhal kötött tűzszünettel iszonyatos mértékű izraeli kapacitás szabadult fel: több tízezer katonát tudnak pihentetni, vagy velük esetleg bevonulni Szíriába” – mondta Kaiser Ferenc.
