A hatalom „magánügye”: a Nat
Megszólalt Hajnal Gabriella, a KLIK nevet viselő szörnyszervezet vezetője is: „sok tanár azt nézi, a saját tantárgya sérült-e, mi viszont arra koncentrálunk, mi a jó a gyerekeknek.”
Nem! Nem lehet – én legalábbis nem tudok – eltekinteni attól az „apróságtól”, hogy Hajnal Gabriella annak a borzalomnak a vezetője, amelyre az oktatásnak, a társadalom egészének semmi szüksége sincs, sőt: amelynek tevékenysége, puszta léte hallatlan károkat okoz. Ezért aztán eleve gyanakvással fogadom, amit mond, és abban biztos vagyok, hogy simán hazudik is – például az „egyeztetésekről”. Azokról a valamikről, amelyek – ha egyáltalán – bizony nagyon szűk körben folytak.
„Amikor már a kerettantervek is készen voltak, elküldtük az anyagot a Nemzeti Pedagógus Kar szakértőinek, s az ő észrevételeik nagy többségét is beépítettük” – ez például szépen elmondott hazugság. Természetesen a „Nemzeti Pedagógus Kar” – amely fasiszta mintára jött létre – sem éppen illetékes, de a hatalom kreálta, hát megkérdezték őket – miután a kerettantervek is elkészültek… De mindez itt és most érdektelen: az NPK a Nat bevezetésének halasztását javasolta. Ha „észrevételeik nagy többségét beépítették”, akkor mi magyarázza javaslatukat..?
„A nyilvánossággal azért nem volt folyamatos az egyeztetés, mert az parttalan vitát generált volna” – na ez is rendes hazugság… Mi az, hogy „nem volt folyamatos az egyeztetés”?! Semmi sem volt, ami a szó valódi értelmében egyeztetésnek nevezhető! A „parttalan vita” pedig megszervezett, strukturált párbeszéddel elkerülhető lett volna…
A dolog lényege: mindvégig titkolták, ma is titkolják, vagy inkább nemzetileg és keresztényileg handabandáznak arról, mi a céljuk, a szándékuk a Nat-tal, kik vettek részt az elkészítésében és milyen alapon…
Igen: milyen alapon?! Nem érdektelen kérdés. Még az interjú készítője is megkérdezte:
– Ki választotta ki a bevont gyakorló pedagógusokat?
S íme a válasz:
– Volt, akit miniszter úr ajánlott, a természettudományos területen pedig zömében én választottam a kollégákat, részben tankerületi igazgatók javaslatai alapján.
Hogy Hajnal Gabriella – aki, mint fentebb mondtam, a NER egyik szörnyszervezete, a KLIK vezetője – kiket jelölhetett, nem tudom, legföljebb elképzelhetem. Hogy Kásler „miniszter úr” a „Magyarságkutató Intézettel” és Takaró Mihállyal, valamint a tízparancsolattal való foglalatoskodása közben, kikre figyelhetett föl, azt azért jól el tudom képzelni. Na és a tankerületek…
Csak egy dolgot nem értek: a NER hívei és szolgái érdektelenek; de akik nem teljesen „olyanok” – ha voltak –, hogyan alázhatták meg magukat annyira, hogy még egy Kásler „fölkérését” is elfogadják..? Elvégre, ha valami nyilvánvaló, hát az, hogy annak az embernek köze nincs semmihez, ami oktatás… Vagy bármi… Igaz, éppen ezért van ott, ahol: ez a NER logikája.
„Felelős pedagógusok” hogyan vehettek részt abban a folyamatban, amely társadalmi ügyet (Nat) magánüggyé, a hatalom és kegyencei magánügyévé tette? És hogyan vehetnek részt ennek társadalomra erőszakolásában?!
Nem szerepel az irodalomoktatásról szóló részben például Baudelaire, Bulgakov, Kertész, Ottlik stb., Herczeg Ferenc viszont fontosabb Móricznál? Az élő irodalomba bele sem kell nézni? Ezek olyan dolgok, amelyeket komoly pedagógus egyszerűen figyelmen kívül hagy – a maga fölkészültsége és meggyőződése szerint tanít, ha van neki olyan. És persze diákjai igényei szerint.
De a rendszer egésze: a kásleres, Takaró Mihályos, KLIK-es, NPK-s, tankerületes „oktatásirányítás”; vagy kezdjük a fejétől: az orbános-fideszes, a bűnszervezet igényei szerint működő NER az egész társadalmat mérgezi.
Erre a problémára kell találni megoldást, mégpedig sürgősen, hiszen máris nagyon nehezen jóvátehető károkat okozott.
