A hatóságoknak hivatalból kell(ene) eljárást indítani a tudomásukra jutott bűncselekmény gyanúja esetén
Az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzését is célként tűzte ki a Tisza Párt. Nem Magyar Péter tett először ilyen bejelentést. Az MSZP–SZDSZ-kormány 2002-ben, a Fidesz pedig 2010-ben ígért elszámoltatást mindazokkal szemben, akik a hatalmukkal visszaélve károsították meg a közvagyont. Mindkét kísérlet teljes kudarcba fulladt. Az ok talán az lehetett, hogy ezt politikai fegyvernek szánták, holott, ha egy hivatalos személy valóban bűncselekményt követett el, annak felderítését az igazságszolgáltatásra kell bízni – véli Magyar György ügyvéd.
Szombati évértékelő beszédében jelentette be a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter, hogy amennyiben kormányra kerülnek, elindítják az „Út a börtönbe” programot és mindent megtesznek az ellopott nemzeti vagyon visszaszerzése érdekében. Ez igen merész vállalás, ráadásul, ha politikusok a büntetőjogot akarják furkósbotként felhasználni az ellenfeleik „megsemmisítésére”, az semmi jóra sem vezet – ezzel indul a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzése. A szerző azonban felhívja a figyelmet arra, hogy érdemi elszámoltatás csak akkor valósulhat meg, ha büntetőeljárás-jogi és nem politikai alapon működik.
A legfontosabb – amire Magyar Péter is utalt –, hogy meg kell teremteni a bíróságok önálló működésének valamennyi feltételét – szögezte le az ügyvéd, aki szerint azonban nem kevésbé meghatározó, hogy az ügyészség kizárólag a törvényeknek alárendelve folytassa a tevékenységét. Ezzel kapcsolatban a büntetőeljárási törvény (Be.) egyértelműen fogalmaz: az „ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást” – azaz megindítja és nem megindíthatja!!!
A rendszer az esetek döntő többségében működik, mert a gyilkosok, a rablók, a betörők a csalók zömében – a felderítési eredményességtől függően – rács mögé kerülnek, ám más a helyzet akkor, ha politikusok keverednek bűncselekmény gyanújába – állapítja meg a poszt, példaként említve, hogy Kiss László ellenzéki óbudai polgármester egyetlen vallomás alapján, valamint 18 milliós kenőpénz állítólagos elfogadása miatt hónapok óta előzetes letartóztatásban van, miközben Tiborcz Istvánnak kutya baja, holott az OLAF (Európai Unió Csalás Elleni Hivatala) 13 milliárd forintnyi támogatás megvonását javasolta tőle a hírhedt Elios-ügy miatt – az állam inkább visszafizette az EU-nak ezt a pénzt. Azóta Orbán vejének körétől az állam három fővárosi helyszínen vásárol irodatömböket (óvatos becslések szerint akár 40 százalékkal túlárazottan) 600 milliárd forintért – a közbeszerzési eljárás nélkül kötött üzlet törvényes, de nyilván tisztességtelen. „Ebből a pénzből valószínűleg Magyar Péter nem fog egyetlen fillért sem visszaszerezni. Miként a többi oligarchától sem. Az igazi nagy halakról – például az ezermilliárdos gázszerelőről – még nem is beszéltünk” – szögezi le Magyar György.
Persze tudjuk: Lánczi András 2015-ben maga mondta, hogy „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. Az már csak hab a tortán, hogy a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett Lánczi András annak az ingatlanok sorát birtokló, és még a Magyar Sörgyártók Szövetségétől is jövedelmet húzó Lánczi Tamásnak az édesapja, aki ma a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke.
Ezzel mit tud kezdeni Magyar Péter? – teszi fel a kérdést Magyar György, meg is válaszolva azt rögvest: valószínűleg semmit, hiszen törvényesítették a lopást. Szerinte erre egyetlen megoldás kínálkozik: csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez, amely hatáskörrel rendelkezik az uniós költségvetés elleni bűncselekmények – például csalás, korrupció vagy határon átnyúló súlyos (áfa)csalás – esetén a nyomozás, a vádhatósági eljárás lefolytatására és a tettesek nemzeti bíróság elé állítására. Ezzel legalább az EU-s pénzek felhasználását egy, a mindenkori magyar kormánytól független szervezet vizsgálhatná.
Mégis mi lesz, ha 2026-ban a NER elbukik? – teszi fel a kérdést Magyar György. Úgy véli: egyszerűbb a megoldás, ha az ellenzék kétharmaddal győz, hiszen akkor lehet alaptörvényt módosítani, és kiebrudalhatják a Fidesz irányában elfogult legfőbb ügyészt, s az elvileg a hatalom ellensúlyát képező főhivatalok vezetőit. Pénzt visszamenőleg azonban jogállami keretek között nagyon nehéz behajtani – állapítja meg, hozzátéve: legfeljebb az adóhatóság indíthat vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy az elmúlt öt esztendőben ki nem tett eleget a közteherviselési kötelezettségének. Csakhogy, ha a hatályos jogszabályok adókedvezményt biztosítottak, azt sem ildomos utólag felülírni. Más a helyzet, ha az elévülési időn belül a NER idején hatályos szabályok szerint is köztörvényes bűncselekményre – például vesztegetésre, hivatali visszaélésre, költségvetési csalásra, a közbeszerzési szabályok kijátszására – derül fény, mert akkor a szankció nem maradhat el.
A poszt egy abszurdnak tűnő gondolattal zárul: a Fidesz esetleges csúfos veresége esetén nem biztos, hogy a jelenlegi legfőbb ügyész kitölti a 2028-ig terjedő mandátumát. Megváltozott erőviszonyok esetén még akár ellene is indulhatna bűnpártolás gyanúja miatt eljárás: aki hivatalos személyként segítséget nyújt az elkövetőnek, hogy elkerülje a felelősségre vonást.
