„A hazánkra jelenleg leselkedő legnagyobb veszélyről, a háborúról" beszélt a Fővárosi Közgyűlésen a Fidesz
Az ukrajnai háborúról és annak hatásairól, a budapesti költségvetésről, valamint a kormány politikájáról is beszéltek a képviselők a Fővárosi Közgyűlés szerdai, idei első rendes ülésén napirend előtt.
Szepesfalvy Anna (Fidesz-KDNP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: hiába „riogatott" Karácsony Gergely főpolgármester, „bejöttek a trükkök százai, és ismét nem ment csődbe" Budapest. Immár második éve, hogy a Tisza Párttal közösen, „titkos paktumoknak" köszönhetően átment a „törvénytelen" költségvetés, amely fiktív bevételekre alapoz - jelentette ki a képviselő, majd azt mondta: most már egy alkotmánybírósági állásfoglalása is van Karácsony Gergelynek arról, hogy a szolidaritási hozzájárulást be kell fizetni, a „törvények rá is vonatkoznak".
Szepesfalvy Anna kiemelte: a Fidesz-KDNP káosz helyett rendet, hanyag gazdálkodás helyett fejlődést szeretne.
A benyújtott indítványaikról szólva, elmondta: a közgyűlés elé hozták ismét a biztonságos aluljárók ügyét, de ezt ismét nem „óhajtják" megtárgyalni a mostani ülésen, továbbá pénzügyi átláthatóságot várnak a városvezetéstől, fulladásveszélyt elhárító eszközökre tesznek javaslatot az óvodákban, valamint útfelújítási alapot javasolnak.
A kormánypárti politikus kiemelte: az ülésre több előterjesztéshez benyújtott módosító javaslataikkal esélyt kívánnak teremteni arra, hogy a fővárosi képviselők is elmondhassák a véleményüket „a hazánkra jelenleg leselkedő legnagyobb veszélyről, a háborúról". „Józan ember ma már nem vonja kétségbe, hogy a szomszédban zajló háborúnak közvetlen hatásai vannak nemcsak Európára, hanem hazánkra is" –fogalmazott.
Szepesfalvy Anna közölte: európai vezetők arról beszélnek, hogyan kell felkészülni a háborúra az embereknek, fegyveres konfliktusra Oroszországgal, miközben ezek a politikusok egy lépést sem tesznek a háborús felek közötti párbeszéd elősegítéséért. Pár napja már azt is tudjuk, hogy az ukrajnai háborúnak minden európai fizetni fogja a számláját: Ukrajna igénye 1500 milliárd dollár, „ennyit kérnek tőlünk", és Európa vezetői kijelentik, hogy ezt kifizetjük – mondta a politikus. Hozzátette: ez a pénz nagyon fog hiányozni az európai, a magyar és budapesti emberek életéből, az intézmények fejlesztéséből, a rezsicsökkentésből, a családtámogatási és otthonteremtési kedvezményekből, a nyugdíjakból, az iparból, a vállalkozásokból és a gazdáktól.
„A Tisza Párt úgy döntött, hogy megmenti Ursula von der Leyent, hogy továbbvihesse a bizottság (…) ezt a kártékony, esztelen, hazánkra bizonytalan jövőt hozó politikát" – fogalmazott Szepesfalvy Anna. Hozzátette: azok, akik ma lényegtelennek próbálják beállítani a háborús veszélyt, nevetségessé akarják tenni azokat, akik kiállnak a béke mellett.
A politikus kiemelte, a kormány kíváncsi az emberek véleményére, ezért indul a nemzeti petíció. „Mondhassa el mindenki, mit gondol arról, hogy hol van jobb helye az európaiak, a magyarok pénzének: a magyaroknál vagy az ukrán hadurak aranyvécéiben!" – mondta.
Porcher Áron (Tisza Párt) arról beszélt, hogy a Fidesz a kormányzásban folyamatosan kudarcokat vall, miközben „a korrupciós kultúra egyre csak fokozódik". „Kormányzásra készülünk: kapitány a fedélzeten, a külpolitika jó kezekben" – fogalmazott a politikus, kiemelve: kormányra kerülve a Tisza Párt megszünteti a korrupciót, a szervezett lopást, a pazarlást, és visszaadják Budapestnek az önrendelkezését, a kiszámíthatóságot és a „valódi önkormányzás lehetőségét".
Szerinte a Fidesz cserbenhagyta a magyarokat, amikor a gyermekvédelmi botrányok kivizsgálása helyett, inkább csak bezárták a Szőlő utcai intézetet. A nagyobbik kormánypárt cserbenhagyta a felvidéki magyarokat, amikor nem szólalt fel a Benes-dekrétumok által okozott jogfosztások ellen, továbbá cserbenhagyták az energiaszegénységben szenvedő magyarokat, „honfitársaink a saját otthonaikban fagytak halálra", és nem tettek semmit – mondta.
Porcher Áron úgy fogalmazott: „új, történelmi évünk van, az '56-os forradalom 70. évfordulója, a mohácsi csata 500. évfordulója lesz idén. Mikor, ha nem 2026-ban van itt az ideje levetni magunkról ezt a korrupt, elnyomó rendszer?" – hangoztatta.
A képviselő kitért arra is, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter Balatonalmádiban, a cigányságot illetően tett kijelentései teljesen elfogadhatatlanok. „Aki így tekint honfitársainkra, (…) annak semmi helye a magyar közéletben" – fogalmazott Porcher Áron.
Keszthelyi Dorottya (DK) azt mondta, hogy Lázár János a „magyar kisebbségeket dehonesztáló" megjegyzéseire reagálni kell, majd arról beszélt: van ma Magyarországon egy olyan társadalmi réteg, amely nem bőrszíne, de szociális helyzete szerint segítségre, támogatásra szorul. A Fidesz-KDNP kormánya tizenhat éven keresztül elfeledkezett erről a társadalmi rétegről – jelentette ki.
Szepesfalvy Anna az elhangzottakra reagálva, arról beszélt: szerinte meghonosodott egy nagyon rossz ízű politikai hagyomány, és kezdte ezt decemberben az a DK, amely „most éppen a kezét tördeli a cigányság sorsán". Déri Tibor és Keszthelyi Dorottya voltak azok, akik „ezt a sunyi, aljas cigányozást behozták", mert szerintük Radics Béla (Fidesz-KDNP) fővárosi képviselő „ellopott egy gázórát". Ez az állítás gyomorforgatóan alattomos – mondta.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arra kérte a fővárosi képviselőket, hogy az ülésen Budapestre fókuszáljunk, és „ne országos politikai cirkuszt" csináljanak. A Fidesz módosító javaslatai mindenről szólnak, csak Budapestről nem – mondta a politikus.
Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a január 6-án elhunyt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőre.