A háziorvosok rovancsolásával bizonyára a praxisfenntartás változtatását készítik elő

Pintér Sándor, az egészségügyet is felügyelő belügyminiszter utasítására a következő hetekben a háziorvosoknál és a házi gyerekorvosoknál bejelentés nélkül is betoppanhatnak rovancsolásra a járási kormányhivatalok emberei – írta meg a Népszava. Ellenőrizni fogják egyebek mellett a háziorvosi rendelők működtetéséhez szükséges szerződéseket, engedélyeket, az ellátóhelyek felszereltségét, az ott dolgozók szakmai végzettségéről szóló igazolásokat, valamint egészségügyi alkalmassági vizsgálataikat igazoló dokumentumokat, továbbá a kötelező védőoltásaikat. 

Az ellenőrzés kiterjed arra is, hogy miként, az előírásnak megfelelően kezelik-e a veszélyes hulladékot, van-e erről szerződés, számla, milyen gyakran szállíttatják el azokat a rendelőből.  Még az orvostechnikai eszközök (például EKG) rendszeres műszaki felülvizsgálatának jegyzőkönyveit is kérhetik majd. A levél szerint az ellenőrzés idejére az orvos kocsijában lévő sürgősségi táskát is be kell vinni a rendelőbe, hogy a tartalmát át tudják vizsgálni. Az intézkedés oka nem ismert, a Népszava ugyanakkor úgy tudja, az egészségügyet felügyelő tárcához bejelentés érkezett, hogy egyes praxisokban nincs működő EKG készülék.

Ön volt egészségügyi miniszter, volt-e ilyen az ön ideje alatt? És emlékszik-e arra, hogy valaha is lett volna hasonló? Mi lehet az oka? És az értelme? Egyáltalán, mit szól hozzá? Ezeket a kérdéseket tettük fel Kökény Mihálynak.

„Önmagában az nem kifogásolható, hogy tartanak ilyen ellenőrzést vagy felmérik, hogy milyen a háziorvosi praxisok eszköz-, műszer-, személyzeti ellátottsága, milyen feltételrendszerben látják el a beteget, inkább a módot kifogásolom, azt, ahogy zajlik” – kezdte válaszát. Ilyen intézkedésre korábban még nem volt példa – szögezte le. Korábban az – utóbb szétvert – Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat feladata volt, hogy figyelemmel kísérje a háziorvosokat, miután azonban annak területi szerveit beolvasztották a minimális létszámmal működtetett megyei, járási kormányhivatalokba, azoknak már sem idejük, sem energiájuk nem jutott erre a feladatra. Most pedig hirtelen egy belügyminiszteri rendelkezéssel elindul egy villámgyors vizsgálódás. Amit ráadásul nem is a szakállamtitkár jelent be, a tartalmát egy rendelkezésből ismerhették meg az érintettek is. Ez félelmet és értetlenséget kelt – szögezte le Kökény.

Szerinte az köszön most vissza, hogy sokan nem tudnak mit kezdeni („megjegyzem, én sem”) a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló hazai felállással, miszerint az egészségügy a belügyminiszterhez tartozik. Valószínűleg ez is benne van ebben az egész dologban.

A korábbi miniszter felrója, hogy a nyilvánosságra került információkból nem lehet tudni, mi a cél. Gyanítja, hogy annak a változtatásnak az előkészítése jegyében végzik a rovancsolást, aminek a végén a jövőben a praxisfenntartást nem az önkormányzat végzi majd (anélkül, hogy a praxisjog sérülne), hanem a Kórházi Főigazgatóság egy egységéhez kerül a feladat. „Feltételezem, hogy ezt elhatározták és most már ezt készítik elő” – mondta.

Akár a betegbiztonságot is szolgálhatja, ha vizsgálják az állapotokat, a kérdés nem is ez, hanem inkább az, hogy egyrészt megbeszélték-e a szakmával, például a Magyar Orvosi Kamarával vagy a háziorvosok különféle szakmai szervezeteivel. Ez nem derült ki, pedig végső soron hiába részesülnek közfinanszírozásban a háziorvosok, ők mégis csak vállalkozók. „Az egyeztetést hiányolom, de tudjuk, a döntéselőkészítésbe napjainkban általában sem szokták bevonni a szakmát, az érintetteket, és ez nem csak az egészségügyre jellemző” – rótta fel. 

Másrészt jó lenne ezeket a vizsgálatokat valamilyen módon összekötni egyfajta érdekeltségi formával – amit amúgy a szakma már régóta mond. Kökény példaként hozta fel azoknak a másfajta szakképesítéssel is rendelkező háziorvosoknak az ügyét, akik korábban ennek megfelelően felszerelték a háziorvosi rendelőjüket, és ott esetenként kisebb beavatkozást is végeznek. Ám ezt nem finanszírozzák a számukra, pedig ezzel tehermentesítik a szakellátást. Kökény azt vallja, hogy az érintettekkel meg kellene beszélni, kikínlódni a közös megoldást az ilyen és hasonló problémákra. „Ez persze időigényes folyamat, s tudjuk, nálunk az járja, hogy pénteken kitalálják, hétfőre pedig már át is verik a döntéseket” – jegyezte meg.

Az egészségügyben ma már mindenki frusztrált, nagyon kiszámíthatatlan a rendszer – állapította meg Kökény Mihály. Mint leszögezte: „az pedig biztos, hogy az ilyen körlevelek és tájékoztatások általában még akkor sem elfogadhatóak, ha semmilyen szándék nem áll mögöttük, még ha maga az intézkedés maga talán el is fogadható”.