A Hírklikk jogerősen pert nyert az MTVA-val szemben

„Már több mint egymillió nézettséget ért el a közszolgálati médiában betiltott dal. Köszönöm mindenkinek, akit érint.”

A bíróság első fokon a közmédiának adott igazat, azonban az ügyben másodfokon eljáró tanács az ítéletet megváltoztatta, mert

[35] A perbeli esetben nyilvánosságra hozott közlésnek nem a tényfeltárás volt a jellemzője, nem annak a nyilvánosság előtti vizsgálata történt meg, hogy Bródy János dalát indokolt, illetve szükséges lett volna-e a közmédia műsorára tűzni, ennek elmaradásához milyen okok vezettek, hanem az alperesek, illetve Bródy János a közmédia tevékenységét érintő kritikát fogalmaztak meg, amely szükségszerűen feltételezte az ebben a körben rendelkezésre álló háttérinformációk (2014. évi koncerttel kapcsolatos megjelenési vita, a mű és az előadóművész internetes közkedveltsége ellenére fennálló mellőzöttsége) értékelő feldolgozását. E tények alapján, nem tekinthető teljesen okszerűtlennek (bár természetesen vitatható) az a közmédia működésével összefüggésben támasztott kritikus értékelés, hogy az adott mű nyilvánossághoz való közvetítése (illetve annak elmaradása) során meg nem engedett megkülönböztetést alkalmaztak.

[36] …

Ennek során egyrészt az egyes médiumok a közszolgálati média működésének kritizálása, vizsgálata során önkorlátozásra, túlzott elővigyázatosságra nem késztethetők, a sajtónak bizonytalanság, megalkuvás nélkül kell ellátnia a feladatát (3/2015. (II. 2.) AB határozat [25]), másrészt a közszolgálati médiának elsősorban a működésével, a közszolgálatiság kiteljesedését is jelentő közvita kibontakoztatásával és támogatásával (ami egyúttal a feladata is) kell a kritikát kezelnie amellett, hogy a Ptk. 3:1.§ (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó 2:44. § (1) bekezdése értelmében a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közélet, és a nyilvánosság alakítására hivatott szervezetek személyhez fűződő jogainak védelmét a szükséges és arányos mértékben korlátozhatja.

[37] A fentiekre figyelemmel, a perbeli közlés mint közérdeklődésre számot tartó, alkotmányos követelményeket érintő közvitában megjelenő, a ténybeli alapokat sem nélkülöző kritikus értékítélet védelemben részesítendő, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – a Pp. 383.§ (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

A Hírklikk jogi képviselője, Dr. Litresits András az ítélet jogerőre emelkedését követően elmondta, hogy a Pécsi Ítélőtábla következetes volt az Alkotmánybíróság egy korábbi döntéséhez és kimondta, hogy egyes médiumoknak joguk van kritizálni a közmédia működését, akár úgy is, hogy valakinek a Facebook-bejegyzését átveszik.