A honvédség cége továbbra nem akarja kiadni a szolgálati villákra vonatkozó adatokat
Az Átlátszó első fokon pert nyert a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó HM EI Zrt.-vel szemben, ezért az állami tulajdonú cégnek ki kellene adnia, hogy kinek az utasítására és mennyiért vették meg a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat, mennyiért újították fel őket, illetve Benkő esetében mennyiért adták el a kész épületet - írja a 24.hu.
A HM EI Zrt. azonban fellebbezést nyújtott be, mert szerintük ugyanis nem kötelezhetők az adatok kiadására.
A kormányoldali sajtó és a fideszes politikusok február óta azt hangoztatják, hogy a Tisza Párt szakértőjeként felbukkanó volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz közel 1 milliárd forintért „építtetett magának” szolgálati villát Dunakeszin. A ház azonban soha nem volt Ruszin-Szendié, az ingatlan a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) tulajdonában van. Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvette a neki kialakított budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt. Ennek szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa.
Az Átlátszó közadatigénylés keretében kérte ki az ingatlanokkal kapcsolatos szerződéseket és az illetékesek neveit. A HM EI Zrt. azonban ennek nem tett eleget. A cég egyebek mellett arra hivatkozott, hogy az adatigénylésünk tárgyát illetően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata és büntetőeljárás is zajlik (az időközben lezárult), az adatok döntéselőkészítő adatok, az információk megismerése pedig veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárások eredményességét. Emellett úgy vélik, hatáskör hiányában a bíróság el sem járhatna az ügyben.
A cég az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését, valamint a kereset teljes egészében történő elutasítását kéri.
Hasonló érveléssel utasították el a 24.hu adatkérését is. A lap a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos szerződéseket kérte, a HM EI folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva megtagadta a kiadást. Ezt az érvet azonban korábban az Alkotmánybíróság nem fogadta el.
