A járványügyi lazításokban választási megfontolások vezették a Fideszt
„Korai tapsikolni amiatt, hogy két vállra fektettük a járványt, annak nincs vége, csak éppen felelőtlenül nem törődünk ezzel a ténnyel” – mondja Falus Ferenc, aki szerint egyértelműen választási megfontolások vezették a kormányt a lazításhoz, beleértve a kötelező maszkviselés eltörlését. Bár Európában most jobb a helyzet, de a világon másutt, például a Távol-Keleten dúl a pandémia, ami „láthatóan körbejár a világban”. Ukrajnában az átoltottság 35 százalék körüli, s indokolt lenne az érkezettek oltottságát ellenőrizni, beoltani, akit kell – mondja a korábbi országos tiszti főorvos, hozzátéve: a törököknek valahogyan csak sikerült megugrani hasonló feladatot, amikor a szíriai konfliktus idején tömegesen megindultak hozzájuk a menekültek.
A kormány hétfőtől gyakorlatilag minden járványügyi korlátozást eltörölt. Ennek részeként megszűnt maszkviselési kötelezettség a tömegközlekedési eszközökön, zárt tereken (üzletekben, bevásárlóközpontokban, postákon, ügyfélszolgálatokon, színházakban, mozikban, múzeumokban és sportrendezvényeken), s a vendéglátósoknak sem kell maszkot viselniük munkájuk közben. Ezen túlmenően, megszűnt minden olyan korlátozás, amely védettségi igazolványhoz kötötte valamely hazai szolgáltatás igénybevételét. Megszűnnek a rendezvényekre vonatkozó korlátozások, nem kell már védettségi igazolvány sport-, kulturális-, zenés-táncos rendezvényre, 500 főnél nagyobb létszámos szabadtéri rendezvényekre sem. Hétfőtől szabadon jöhetnek a turisták, mert minden korlátozás megszűnt velük szemben is.
Vajon tényleg vége van a járványnak, vagy csak nem törődünk vele? Falus Ferencet kérdeztük.
„A járványnak nincs vége, csak éppen felelőtlenül nem törődünk ezzel a ténnyel”– szögezte le, megemlítve, hogy hétfőn Bécsben járt, s ott még mindig mindenki fegyelmezetten hordja zárt térben a maszkot. Követni kellene őket, beleértve a tömegközlekedési maszkviselést is. A korábbi országos tiszti főorvos szerint ugyanis korai volt a maszk viselésének a megszüntetése zárt térben, meg kellett volna várni, hogy minimum öt, de inkább három százalék alá csökkenjen a pozitivitási arány. „Persze igaz, hogy mindenkinek a saját felelőssége számít, de azt nem szabad elfelejteni, hogy másért is felelősek vagyunk” – üzente.
Miért sietett ezzel a kormány, vajon a választással állhat ez összefüggésben? – vetettük fel. „A válasz egyértelműen igen” – szögezte le, ám egy másik lehetséges okot is megemlített. Mint kiejtette: az egészségügyi intézmények leterheltsége elbír még további betegeket, s ha a korlátozások eltörlése miatt lassabban is húzódik vissza a járvány, a kormányzatot ez nem izgatja. Merthogy szüksége van az oltásellenesek szavazataira, „a Fidesz a legsilányabb lakossági érzelmeket kihasználva akar hatalmon maradni” – vonta le a következtetést.
Falus azt is ajánlatosnak mondta, hogy az idősebb és krónikus betegek minél előbb vegyék fel a harmadik, de akár a negyedik oltást is, „tegyék most, amíg békesség van, mivel nem tudni, mi lesz” – merthogy hiába csendesül Európa ezen részén a pandémia, a Távol-Keleten ennek még nincs jele, a járvány láthatóan körbejár a világban. „Korai tehát tapsikolni amiatt, hogy két vállra fektettük a járványt” – húzta alá.
Arról nem is szólva, hogy ha jön egy nyirkosabb esősebb idő („egy olyan, mint amikor március 15-én az osztrák hókotrók menekítették ki a hóban ragadt magyar autókat”), akkor megnő az influenzás megbetegedések száma is. A járványküszöböt pedig már amúgy is átléptük: a múlt héten a vizsgálati anyagok tíz százaléka plusz pozitív volt. A többség A3-as vírus, az ellen minden oltóanyag védelmet nyújt – mutatott rá.
Természetes módon felmerül a kérdés, nem jöhet-e egy újabb járványhullám a menekültekkel? Falus emlékeztetett arra, hogy a világtörténelemben minden menekülthullám, minden tömeges mozgás a járványok terjedését segítette, s az Orbán-kormány most nem tesz semmit ezt megakadályozandó. A szakember szerint indokolt lenne a menekültek oltottságát ellenőrizni, s akinek nincs védettsége, azokat be kellene oltani (nem is csak a koronavírus, hanem a kanyaró ellen is). Közbevetésünkre, hogy ez megoldhatatlan feladatnak látszik a menekültáradat nagyságának fényében, Falus emlékeztetett arra, hogy a törököknek valahogyan mégis sikerült, amikor elindult a menekültáradat a szíriai konfliktus idején.
Ukrajnában egyébként a háború előtt 35 százalék körüli volt az átoltottság, s arról nincsenek információink, hogy az egyes területek között milyen különbségek vannak, de a szakértő szerint – hozzánk hasonlóan – minden bizonnyal ott is egyenetlen a lakosság átoltottsági aránya. S persze fogalmunk sincs arról sem, hogy a menekültek között milyen arányú a védettség. De az biztos, hogy miután rossz körülmények között utaztak, a szervezetük le van gyengülve – ez is indokolja az óvatosságot.
A menekültek közül be kellene oltani azokat, akik nem védettek – szögezte le, hozzátéve: „ha a törökök meg tudták oldani, akkor talán a magyar kormány is képes lenne ezt megszervezni – persze ahhoz az kellene, hogy foglalkozzanak a kérdéssel, és ne dugják a fejüket strucc módjára a homokba”.
