A kamatemelés fontos üzenet, de nem oldja meg a problémákat
„Egyszerinek nagyon durva lenne a 0,9-1 százalékos kamatemelés, ami azt üzenné, hogy pánik van” – szögezte le Felcsuti Péter, akit azokról a szakértői véleményekről kérdeztünk, miszerint a Monetáris Tanács keddi ülésén akár 0,9-1 százalékos alapkamat-emelés is elképzelhető. Az ő tippje egy 30 bázispontos emelés. A kamatemelés fontos üzenet, de nem oldja meg az infláció, a gyenge forint problémáját – vélte a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke. Rövid távon tovább romolhat a forint, s emelkedhet az infláció, „a választások után pedig akárki is nyer, masszív stabilizációs programra lesz szükség, más szavakkal, megszorításokra”. Ha új ellenzéki kormány alakulna, annak segítene a jelenleg blokkolt uniós euró-milliárdok beáramlása. Egy biztos, az Orbán-kormány egyetlen szempontja a választás megnyerése, ezt szolgálja a példátlan méretű, elképesztő pénzosztogatása is – szögezte le Felcsuti Péter.
Az elemzők szerint csúnyán benézte az inflációs folyamatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezért, hogy mentse a menthetőt – és a forint árfolyamát – rég nem látott mértékben, akár egy százalékponttal is emelheti a kamatot a Monetáris Tanács – írta hétfőn a Népszava. Jelenleg 1,8 százalék a jegybanki alapkamat, ám szerdán ez várhatóan meghaladja a 2,5 százalékot, sőt, megközelítheti a három százalékot. Ilyen mértékű, vagy legalábbis ehhez hasonló jellegű monetáris szigorításra – egészen más okok miatt – a 2008-as pénzügyi válság és államcsőd-közeli helyzet óta nem volt példa, olvasható a cikkben, amelyben megszólal Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője is.
Az infláció pszichológiáról is szól
Vajon reális-e ilyen – tíz éve nem látott mértékű – jegybanki alapkamat-emelés? S ha igen, az képes lenne-e megállítani a forint gyengülését, illetve az infláció további szárnyalását? Felcsuti Pétert kérdeztük.
„Eddig mindig 15 bázispontos emeléseket hajtott végre az MNB, ha most az említett mértéken változtatnának, az hatszoros emelést jelentene, ami azt a rossz üzenetet küldené a befektetőknek, hogy pánik van” – szögezte le a Bankszövetség korábbi elnöke. Ezért ő arra tippel, hogy minden bizonnyal egy 30 bázispontos emelésről születik majd döntés a Monetáris Tanács eheti ülésén.
A történet pszichológiáról szól – emlékeztetett a szakember. Mint kifejtette, az inflációnak legalább a fele lélektan, a gazdasági szereplők, a lakosság, a vállalkozók lelki beállítódásáról, várakozásairól szól. Ha azt gondolják, hogy az állam – mondjuk a jegybank – pánikol, ha azt hiszik, hogy lehet még rosszabb, akkor az igen kedvezőtlen hatásokat vált ki. Nagyon érzékeny egyensúlyozást kell tehát folytatni annak érdekében, hogy hűtsék a várakozásokat, s ezzel együtt meg tudják állítani a negatív folyamatokat – ezt vagy jól csinálja a jegybank vagy nem, ha nem, akkor fennáll annak a veszélye, hogy fordított reakciót vált ki.
Egymásnak ellentmondó üzenetek
Felcsuti illúziónak mondja, hogy az inflációt csak a jegybank tudja megállítani, a kamatemelés önmagában nem elég ehhez. Mint emlékeztetett rá: az infláció egyike a legösszetettebb társadalmi-gazdasági jelenségeknek, s tévhit, hogy olyan egyszerű eszközzel, mint a kamatemelés meg lehet szüntetni. Különösen akkor, amikor a kormányzati szervek, a Pénzügyminisztérium és a jegybank egymásnak ellentmondó, ellenkező üzeneteket küldenek a gazdaságnak – hívta fel a figyelmet. „Nem hiszem, hogy 30 vagy 15 vagy akár 40 bázispontos kamatemelés érdemben befolyásolja az inflációt” – húzta alá.
A jegybank ugyan szeretné, ha az infláció csökkenne, ám eközben a kormány példa nélküli mennyiségben önti a gazdaságba a pénzt, fűti az inflációt, „ilyenkor a túl sok pénz kergeti a túl kevés árut, s a további áremelkedés nagyon valószínű – ezt láttuk például most az építőiparban és élelmiszeriparban is” – tette plasztikussá, milyen folyamatok játszódnak le a mélyben. Ilyen körülmények között pedig a helyzetet kifejezetten rontja, hogy a két nagy gazdaságirányítási központ egymással ellentétes üzeneteket küld – mondta.
A Fidesz mindent a választásnak rendel alá
A kamatemelés ugyan fontos üzenet, de nem oldja meg a problémát – tette hozzá, majd kifejtette, hogy a regnáló, önmagát politikainak nevező kormány számára a mindenkori hatalom megtartása a vezérlő elv, ehhez képest a gazdaság, a társadalom szempontjai nem számítanak, az például, hogy a nyugdíjasok mennyit fizetnek az élelmiszerért, vagy, hogy a megtakarítók megtakarításai drasztikusan elértéktelenednek. Az sem számít nekik, hogy az euró-forint árfolyama 360-as vagy 370-es, egyetlen szempontjuk van, megnyerni a választást – mondott éles bírálatot.
A maga részéről meg van arról győződve, hogy éppen ezért rövid távon bármi történhet, tovább romolhat forint, emelkedhet az infláció – a választások után azonban, bármelyik oldal is nyer, egy masszív stabilizációs programra lesz szükség, más szavakkal, megszorításokra.
Némi reménysugár
Ez azt jelenti, hogy újabb aknát szórnak ki az esetleg kormányzati pozícióba kerülő ellenzék elé? – kérdeztük. Felcsuti szerint, bár persze nagyon nem mindegy, hogy mit örököl az ellenzék, de az mindenképpen biztató lehet, hogy győzelme esetén számíthat a jelenleg blokkolt uniós pénzek beáramlására. Ezek az uniós pénzek enyhítik a szükséges megszorítások súlyosságát, ráadásul az euróban érkező összegek erősíthetik a forintot amellett, hogy javítják a költségvetés helyzetét.
„Azt gondolom, hogy új helyzet áll majd elő” – mondta. Ez persze nem változtat azon a tényen, hogy a Fidesz jelenlegi pénzkiszórása – amiben kizárólag a saját hatalmának megtartása vezérli – és annak mértéke példa nélküli. Minden kormány osztogat a választások előtt, de egészen elképesztő, amit most a Fidesz művel – fogalmazott Felcsuti Péter.
