Tényellenőrzés: miért zárják le az európai repülőtereket drónészlelések miatt?

Az Euronews tényellenőrző egysége, a The Cube nyilvánosan elérhető jelentések elemzése után megállapította, hogy az európai repülőtereken megnégyszereződtek a drónokkal kapcsolatos zavarok 2024 januárja és 2025 novembere között.

A 12 ország több mint 24 repülőterére kiterjedő vizsgálat egyértelmű fordulópontot mutat: miközben 2024-ben és 2025 elején szórványosan jelentettek incidenseket, szeptemberben hirtelen fellendült, majd a következő hónapban érte el a legmagasabb szintet a drónokról szóló jelentések száma.

Belgium volt a leginkább érintett ország, 10 olyan drónokhoz köthető eseményről számolt be, amelyek megzavarták a repülőterei működését.

Az események mindössze nyolc napon belül történtek, november 2. és 9. között, ami miatt leállt a brüsszeli repülőtér, és több tucat járatot töröltek.

A német léginavigációs szolgáltató, a DFS 2025-ben 192 drónnal kapcsolatos repülőtéri zavart regisztrált az előző évi 141 után.

Gyakoribb és zavaró

A drónok repülése az európai repülőterek közelében nem új jelenség a légiforgalmi adatok szerint. Az elmúlt években azonban fokozatosan nőttek a megfigyelések és az események jellege is megváltozott, és egyre nagyobb valószínűséggel vezetett repülőterek ideiglenes bezárásához.

A dán Polgári Repülési és Vasúti Hatóság által a The Cube-nak szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a légiforgalmi irányítók 2025-ben 107 illegális drónjáratról számoltak be a dán repülőterek közelében, a 2024-es 92-höz képest.

Ezeknek csak töredékét rögzítették a médiában és az interneten, mivel jelentős hatással vannak a légi forgalomra. 2024 decemberében a koppenhágai rendőrség egyetlen, rövid eseményről számolt be a koppenhágai repülőtéren, 2025-re azonban a helyzet drámaian megváltozott. Szeptember 22-23. között a koppenhágai repülőtér feletti drón-észlelések a forgalom négy órás felfüggesztését, legalább 109 járat törlését és 51 átirányítását, valamint a forgalom négy órás felfüggesztését okozták.

Ezzel egyidejűleg egy állítólagos drón zavarta meg a közeli norvégiai oslói repülőtér légi forgalmát, és az együttes zavar több mint 20 000 utast érintett, ami eddig a legnagyobb drónokhoz kapcsolódó zavar 2025-ben.

A dán rendőrség járőrei a koppenhágai repülőtéren, 2025. szeptember 22-én 

Egy nappal később drónokat észleltek Aalborgban, egy olyan repülőtéren, amely megosztja kifutópályáját a dán légierővel. A hatóságok megerősítették, hogy késések és elterelések voltak.

További drónokat láttak Sønderborg, Esbjerg és Skrydstrup katonai bázisán.

A dániai minta nem egyedülálló. 2025-ben Németországban, Svédországban és Belgiumban is megnövekedett a repülőterek több órás bezárásáról, valamint a légiforgalom jelentős megzavarásáról szóló médiajelentések száma – szemben a 2024-es szórványos vagy kisebb megszakításokkal.

A szakértők szerint a hobbisták számára olcsó, könnyen hozzáférhető drónok növekedése egybeesett Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójával 2022 februárjában, ami felgyorsította a dróntechnológia fejlődését, a repülőtéri zavarok pontos okai és elkövetői azonban sok esetben továbbra is vizsgálat alatt állnak.

Egyes elemzők azt mondták a The Cube-nak, hogy ezek közül a zavarok közül sok a moszkvai hibrid hadviselés jellemzőit viseli, melynek célja a lakosság nyugtalanítása.

Ki áll a drónok mögött?

A drónokkal kapcsolatos repülőterek bezárásáról szóló jelentések száma nőtt, miután idén szeptember 9-én mintegy 23 drón lépett be a lengyel légtérbe, ami kikényszerítette az ország négy repülőterének bezárását.

A lengyel hatóságok közvetlenül Oroszországot hibáztatták. Októberben Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azt mondta a The Guardian-nak, hogy úgy tűnik, a drónokat egyetlen helyről, fegyvertelenül indították el – ami azt sugallja, hogy szándékos provokáció történt, azaz nem a szomszédos Ukrajna elleni orosz támadás közben, véletlenül kerültek a drónok Lengyelország légterébe.

Nyitott kérdések

Németországban a rendőrség nagyszabású műveletet indított a müncheni repülőtér körül, miután október elején több drónészlelés többször felfüggesztette a járatokat, de nem találtak elkövetőt.

Egy november elején történt különálló esemény közel két órára felfüggesztette a járatokat a berlini repülőtéren, a rendőrség azt mondta, hogy nem tudják azonnal megtalálni a drónt, amelyet egy tanú észlelt.

Ennek ellenére, számos európai vezető nyíltan orosz részvételről beszélt.

A koppenhágai repülőteret szeptemberben bezáró incidenst követően, Mette Frederiksen dán miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy az orosz részvétel „nem zárható ki”, ami összekapcsolja a Lengyelország elleni behatolással és a román légtér feletti újabb incidenssel.

Jens Jespersen dán rendőrfelügyelő azt mondta, a drón bekapcsolta és kikapcsolta a lámpákat, amikor közeledett a repülőtérhez.

Friedrich Merz német kancellár, amikor október elején megjegyezte a drónészlelések tömegét, kijelentette, hogy Németország gyanúja szerint „Oroszország áll a legtöbb drónrepülés mögött”. Ezeket „kémkedési kísérleteknek” nevezte, amelyek célja a „lakosság nyugtalanítása”.

Theo Francken honvédelmi miniszter Belgiumban azt mondta, hogy a november 2. és 9. közötti támadásokról „a fenyegetés súlyos”, és hogy a minta „megfelel a más országokban tapasztalt hibrid technikáknak”.

Szóvivője a The Cube-nak elmondta, hogy az orosz részvétel „hihető”, de minden forgatókönyvet figyelembe vettek.

Oroszország többször tagadta a részvételt. Amikor Szocsiban erről kérdezték, Vlagyimir Putyin orosz elnök nevetett az állításokon.

„Nem küldök többé [drónokat]” – viccelt Putyin. „Se Franciaországba, se Dániába, se Koppenhágába.”

A drónok „kifinomultak”

Míg az európai hatóságok nyomozást indítottak a legtöbb esemény kapcsán, nagyon kevés vezetett a gyanúsítottak azonosításához.

„A használt drónok közül sok olyan kicsi és könnyű, hogy egy szabványos radar nincs konfigurálva azok észlelésére” – mondta Dr. David Bacci, az Oxford Thermofluids Institute hőfluiddinamika és akusztika vezető kutatóasszisztense.

Új felügyeleti eszközöket, például nagy felbontású hőképalkotást és akusztikus érzékelőket tesztelnek – mondta Bacci a The Cube-nak, de „valóban azon a szürke területen vagyunk, ahol a probléma gyorsabban növekszik, mint ahogy a megoldásokat alkalmazzák”.

Hozzátette: nehéz nyomon követni a drónok irányításáért felelős személyt, aki kívülről, a repülőtértől több kilométerre üzemeltetheti azokat.

„Van egy sor nyomunk, és ezek a nyomok abból fakadnak, hogy a használt drónok nem olcsó eszközök, amelyeket online lehet megvásárolni” – mondta Michel Liégeois, az UClouvain nemzetközi kapcsolatok professzora a belgiumi észlelések tömegéről.

„Meglehetősen kifinomult drónok, és a tesztek kimutatták, hogy ellenállnak a szokásos zavarási technikáknak” – mondta.

Hozzátette: a célpontok – gyakran repülőterek és katonai bázisok – kiválasztása „jóval meghaladja az átlagpolgár kíváncsiságát. És az a tény, hogy mindez ilyen rövid idő alatt megsokszorozódott, egyértelműen azt mutatja, hogy összehangolt, nem lehet véletlenszerű".

Liégeois rámutatott a drónhadviselési technológia gyors fejlődésére Ukrajnában, valamint Európa növekvő katonai támogatására Kijevnek.

„Tehát az üzenet [Oroszországtól] az: ha ilyen mértékben támogatjátok Ukrajnát az Oroszországgal folytatott háborúban, bizonyos értelemben háborús társakká váltok, és megtorlásnak teszitek ki magatokat, mert károsítjátok Oroszország érdekeit” – fogalmazott. „Jelenleg csak néhány fegyvertelen drónnal repülünk, de ez azt jelenti, hogy többre vagyunk képesek.”