A közbiztonság megerősítéséről is tárgyalt ma a Parlament

Államtitkár: elfogadhatatlan, hogy politikus fegyverrel az oldalán tartson gyűlést

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta, a törvényjavaslat három lényeges területet érint: pontosítja a terrorelhárítás külföldre irányuló tevékenységének törvényi kereteit, foglalkozik a lőfegyvertartást kizáró rendelkezésekkel, és törvénybe iktat egyes, a terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges jogintézményeket – ismertette.

Az államtitkár a lőfegyvertartásra vonatkozó kizáró rendelkezések pontosítását azzal indokolta: sokak számára félelemkeltő volt, amikor a Tisza Párt egyik politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz békés, civil rendezvényekre, lőfegyverrel az oldalán érkezett.

A javasolt szabályozás szerinte nem jogkorlátozás, hanem a közbiztonság védelmének kiszámítható és igazságos érvényesítését szolgálja.

„35 éve nem láttunk olyat, hogy egy politikus fegyverrel az oldalán tart választási gyűlést. Ez egy elfogadhatatlan folyamat, ennek megálljt kell parancsolni, ezt nem szabad tűrnünk" – fogalmazott, megjegyezve, hogy Magyarország nem Latin-Amerika, itt nem engedhetnek meg ilyen viszonyokat.

Közölte: pontosítják a terrorelhárító szerv különböző jogi felhatalmazásait is, aminek célja, hogy a magyar terrorelhárítás a jogállamiság keretein belül, de hatékonyan tudjon reagálni a külföldről kiinduló, vagy oda irányuló terrorfenyegetésekre, adott esetben együttműködve Magyarország szövetségeseivel, nemzetközi partnereivel. Hozzátette: ugyanezen megfontolások indokolják, hogy a terrorizmus elleni küzdelem során alkalmazott, eddig kizárólag veszélyhelyzeti rendeletekben szereplő jogintézmények törvényi szintre emelkedjenek. Ez értékelése szerint nem hatáskörbővítést jelent, hanem a jogállami garanciák megerősítését.

Ismertette: a módosítás harmadik része létrehozza Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listáját, ami lehetővé teszi, hogy a kormány a hatóságok jelzései alapján, olyan szervezeteket, csoportokat, vagy személyeket listázzon, amelyek, akik közvetlen vagy közvetett módon, összefüggésbe hozhatók terrorista tevékenységgel. A módosítás meghatározza a terrorista személlyé nyilvánítás eljárási szabályait is – jelezte.

Úgy összegzett: a törvényjavaslat megerősíti a magyar állam védelmi és jogi önazonosságát és átlátható jogállami keretben biztosítja a közrend, a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelmét.

Fidesz: a módosítások hozzájárulnak a magyarok biztonságához

Németh Szilárd (Fidesz) kiemelte: a javaslat egy nemzetközi biztonságpolitikai helyzetre, másrészt pedig „az itthon tapasztalható példátlan politikai erőszak bizonyos jelenségeire" válaszol.

Arról beszélt: a közelmúltban a Tisza Párt egyik politikusa, a bukott vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz felháborító és egyben kifejezetten veszélyes példát szolgáltatott akkor, amikor saját pártjának politikai gyűlésére éles lőfegyvert vitt be. Ez példátlan a rendszerváltás óta eltelt időszakban, és indokolttá teszi a fegyvertartás szabályrendszerének szigorítását.

Mindez, és a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem érdekében történő módosítások hozzájárulnak Magyarország és a magyar emberek biztonságának növeléséhez – mondta.

A nagyobbik kormánypárt vezérszónoka a Fidesz frakció támogatásáról biztosította a javaslatot, és az ellenzéktől is ezt kérte.

DK: ha a biztonságot erősítenék, építsenek be több garanciát

Gréczy Zsolt (DK) azt mondta: pártjuk szerint a terrorizmus elleni fellépés nem politikai vita tárgya, hanem közös nemzeti ügy. Mindannyian szeretnénk, hogy Magyarország biztonságos ország maradjon.

Azonban komolyan kell venni milyen eszközöket adnak a mindenkori kormány kezébe, mert ami ma nemzeti terrorlista, holnap rossz kezekben lehet politikai eszköz – fogalmazott. Problémásnak nevezte, hogy a kormány rendelettel dönthet arról, mely szervezeteket minősít terrorista csoportnak, és a rendészetért felelős miniszter határozattal természetes személyeket is terroristának minősíthet pénzügyi és egyéb szankciókkal. Ráadásul mindezen a legfelsőbb bírósági fórum nem gyakorolhat érdemi kontrollt – tette hozzá.

Ha a kormány valóban a biztonságot akarja erősíteni, akkor építsen be több garanciát – fogalmazott

KDNP: a veszélyek korában indokolt a jogi eszköztár kiszélesítése

Nacsa Lőrinc (KDNP) hangsúlyozta: a veszélyek korát éljük, szomszédunkban továbbra is háború dúl, nem enyhül a migrációs nyomás, Európában pedig riasztóan gyakoriak a terrortámadások, ráadásul az európai politikai elit még mindig háborús pszichózistól szenved.

Ebben a veszélyekkel teli környezetben indokolt a terrorizmus elleni küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztár kiszélesítése – tette hozzá.

Kijelentette: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, 2024-ben a magyarok 81,8 százaléka érezte magát biztonságban a közterületeken.

A közélet fizikai és digitális tereiben megjelenő erőszak – amely Magyar Péter színre lépésével jelentősen megerősödött – azonban veszélyt jelent a közbiztonságra, és ellehetetleníti az érdemi vitát – mondta, majd a frakció támogatásáról biztosította a javaslatot.

Jobbik: a közbiztonságért és a terrorizmus ellen folytatott harc közérdek

A közbiztonságért és a terrorizmus ellen folytatott harc közérdek – hangsúlyozta Sas Zoltán (Jobbik), aki felszólalása végén jelezte: képviselőcsoportja a későbbiekben dönti el, támogatja-e a javaslatot.

A Terrorelhárítási Központ külföldi bevetési lehetőségeinek kiszélesítéséről szólva, jelezte: érti és megérti ezt az igényt, ugyanakkor szabályozni kell az ezen a téren már korábban is dolgozó Információs Hivatallal a területek elhatárolását, hogy a két szerv ne egymás rovására, hanem egymást támogatva tudjon dolgozni.

A fegyverviselés szabályainak jelentős átalakítását szorgalmazva, Sas Zoltán jelezte, továbbra is indokoltnak tartja, hogy a rendőrök mellett néhány más szakmában is lehetővé kellene tenni, hogy a szolgálati időn kívül is viselhessenek fegyvert.

A nemzeti terrorizmus-lista kapcsán fontosnak nevezte a képviselő, hogy arra csak olyanok kerülhessenek fel, akikről kétségtelenül megállapították érintettségüket, felhívva a figyelmet arra, hogy vannak olyan személyek, akik már kötődnek egy ilyen szervezethez, de még nem követtek el semmit.

Mi Hazánk: ez a jogalkotás paródiája

Az elmúlt évek jogalkotásának paródiájaként említette a törvényjavaslatot Novák Előd (Mi Hazánk), mondván, a veszélyhelyzetre hivatkozva meghozott kormányrendeleteket emelnének törvényi szintre, ami „lényegében beismerő vallomás" arról, hogy a korábbi döntésnek semmi köze a veszélyhelyzethez, a hivatkozási alapot adó orosz-ukrán háborúhoz.

Jelezte: üdvözlik, hogy az Antifát végre terrorszervezetté nyilvánították, de nem értik, hogy miért nem írták bele a törvényjavaslat mellékletbe nevesítve a szervezetet. Felvetette: a fegyverviselés szabályai nyilvánvalóan személyes bosszúállás, majd úgy nyilatkozott, a kormány engedte a volt vezérkari főnököt fegyvert viselni, közpénzen zsírleszívását végeztetni és drága szolgálati otthont berendezni.

Képviselői hozzászólások

Barkóczi Balázs (DK) a közrend és a közbiztonság megerősítését mindannyiunk közös felelősségeként említve, azt hangsúlyozta, hatékony eszközökre van szükség a terrorizmus megelőzéséhez, mégpedig olyan módon, hogy a terroristákon kívül mindenki más személyes jogait védeni kell.

Aránytalanságot vélt felfedezni abban, hogy ilyen uniós vagy ENSZ-lajstromban nem szereplő személyt vagy szervezetet is rendelettel lehet a nemzeti terrorizmus-listára tenni, és még értesíteni sem szükséges erről az érintettet.

A törvényjavaslat az egyik legkevésbé indokolt elemének azt nevezte, hogy a gyülekezés jog megsértése a fegyvertartás kizáró okává válhat. A biztonság nem mehet a jogállamiság rovására – fogalmazott.

Zárszó: rendeleteket emelünk törvényi szintre

Rétvári Bence azt emelte ki: olyan rendelkezéseket emelnek a javaslattal törvényerőre, amelyekkel kapcsolatban korábban az ellenzék éppen a rendeleti szintet kifogásolta. Hozzátette: így hosszú távú stabilitást, kiszámíthatóságot teremtenek e kérdésekben.

A fegyvertartás szabályainak módosításáról szólva, úgy nyilatkozott: nem a kormány mulasztott, csupán eddig nem volt olyan, „józan gondolkodást mellőző ember", aki Magyarországon fegyverrel ment volna politikai gyűlést tartani.

Minden azért történik meg, mert egy olyan erőszakos párt lépett fel parlamenten kívül Magyarországon a politikai életben, amely az agresszivitást, az erőszakot egyik elsődleges karakterjegyének tartja, és azokat emeli fel, akik agresszívek, erőszakosak, másokban félelmet keltenek. Mert ez a fenyegetés, ez a düh, fröcsögés, ez a legfőbb tartalma ennek a pártnak; semmi üzenete különösebben nincsen, a programját Brüsszelben írják, de az erőszakot akarják bemutatni – fogalmazott az államtitkár.

Nem szabad, hogy az erőszak bármennyire is elfogadott vagy megtűrt legyen – fogalmazott Rétvári Bence.