A szerelem mint pénzügyi stratégia – szükségessé válik a párkapcsolat az ingatlanvásárláshoz?

Az ingatlanárak ismét emelkednek az egész EU-ban, és sok egyedülálló fiatalnak egyre nagyobb akadályokba ütközik az ingatlanpiacra való belépés – írja az Euronews.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 2023-as rövid visszaesés után az ingatlanárak 2024-ben ismét felpörögtek, és 2025 második negyedévében 5,4 százalékkal emelkedtek.

A társadalmi következmények egyike, hogy a párkapcsolaton kívüliek egyre inkább úgy érzik, hogy kirekesztődnek a lakáspiacról.

Pontosabban az egyedül élők 37 százaléka most úgy véli, hogy soha nem lesz képes lakást vásárolni.

Ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az új felmérésnek, amelyet a RE/MAX ingatlanközvetítő cég végzett 23 ország több mint 20 000 emberének megkérdezésével, és amelyet kizárólag a Europe in Motion osztott meg.

Gyors kapcsolatokat a gyors lakásvásárláshoz?

A párkapcsolat a lakásvásárlás praktikus lerövidítésének tűnik, a válaszadók 26 százaléka szerint, akik az ingatlanvásárlást tervezik – ez a harmadik leggyakrabban említett megoldás.

Ez az arány Hollandiában és Portugáliában a legmagasabb -– mindkettő 33 százalék –, és különösen a Z generáció körében (35 százalék), akik Európa-szerte kevésbé individualistának, vagy talán pragmatikusabbnak tűnnek, mint idősebb, ezredfordulós testvéreik (25 százalék).

Talán ez magyarázza azt is, hogy a Z generációs párok miért költöznek össze hamarabb, mint bármely más generáció: átlagosan 2,7 év, szemben az ezredfordulósok 3,2 évével.

A brit szerelmespárok költöznek össze a leggyorsabban – mindössze két év és négy hónap után –, ami a legrövidebb időintervallum Európában. A spektrum másik végén Franciaország áll, ahol az átlagosan több mint négy év a leghosszabb a kontinensen, majd Olaszország következik.

Hány év alatt költöznek össze a párok?

Milyen egyéb megoldásokat keresnek az európaiak, hogy feljussanak az ingatlanlétrára?

Általánosságban úgy tűnik, hogy sokan gyorsított ütemben vágnak bele az együttélésbe: Az európai párok 13 százaléka már hat hónap után összeköltözik, míg 26 százalékuk egy éven belül.

„A megfizethetőség nemcsak azt alakítja, hogy az emberek hol élnek, hanem azt is, hogy kivel élnek együtt" – mondta Michael Polzler, a RE/MAX Europe vezérigazgatója. „Miközben a lakhatási költségek emelkedése továbbra is mindenkit érint, azok, akiknek nincs partnerük vagy közös jövedelmük, a legnehezebben jutnak el a lakástulajdonhoz".

Mások inkább a földrajzi elhelyezkedést vizsgálják: 14 százalékuk szerint egy olcsóbb környékre költözés jelentheti számukra az utat az ingatlanlépcsőre, és ez a stratégia Németországban (20 százalék) és Törökországban (23 százalék) a leggyakoribb.

A szerelmi életet félretéve, a nagy elefánt a szobában a fizetés, amelyet a válaszadók 58 százaléka nevezett meg első számú akadályként, és amely Lengyelországban (66 százalék) és Magyarországon (67 százalék) a leggyakoribb.

A Z generációt, amely nagyobb valószínűséggel dolgozik kezdő vagy junior munkakörben, leginkább a bérkérdés érinti a vásárlás során (62 százalék). Van azonban egy meglepetés: a bérkérdésre valamivel többen hivatkoznak a Baby Boomerek (57 százalék) és az X generáció (56 százalék), mint az ezredfordulósok (55%).

Egyedül élők: a fizetésem nem elég ingatlanvásárlásra:

Szingliként hol a legkevésbé és hol a legdrágább élni Európában?

Az egyedülállók jóval kevesebb ingatlant birtokolnak, mint párban élő társaik. Míg a párkapcsolatban élők 72 százaléka tulajdonolja a lakást, amelyben él, addig az egyedül élők körében ez az arány 49 százalékra csökken.

Az országok közötti különbségek azonban még nagyobbak.

Az egyedül élők körében a lakástulajdonlási arány jelentősen alacsony Svájcban (17 százalék), Németországban (19 százalék) és Máltán (15 százalék).

Az egyedül élő európaiak becsült lakhatási költsége átlagosan a jövedelmük 36 százalékát teszi ki, beleértve a számlákat is. Németországban az egyik legsúlyosabb a rezsi – az egyedülállók jövedelmének csaknem 42 százaléka –, míg a szomszédos Cseh Köztársaságban ez az arány meghaladja a 45 százalékot.

Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban valamivel enyhébb a teher, mindhárom országban 33 százalék alatt van, míg az Egyesült Királyságban az európai átlagnak megfelelő, 36 százalékos.

A felmérés szerint Európában Litvániában a legkényelmesebb egyedül élni, ahol a fizetés kevesebb mint egynegyede megy el lakhatásra.

Egyedül élők: bérlik, vagy megvették az ingatlant:

kék: bérli   zöld: a tulajdona   szürke: más megoldás, pl. a szülőknél lakik

A lakáspiac legfrissebb adatai: hol emelkednek az árak a leginkább?

A lakáspiaci árak 2025-ben az EU nagy részén ismét emelkednek.

Finnország kivételével (-1,3 százalék) minden tagállam magasabb árcédulákról számolt be a második negyedévben.

A legmeredekebb emelkedést Portugáliában (+17,2 százalék), Bulgáriában (+15,5 százalék) és Magyarországon (+15,1 százalék) regisztrálták.

Milyen gyorsan nőnek a lakásárak Európában?

2023-ban még deflált (tehát inflációval kiigazított) árfolyamokkal számolva is zuhantak az uniós lakásárak átlaga (-6,4 százalék).

Ezt követte az Európai Központi Bank azon döntése, hogy a szárnyaló infláció leküzdésére többször is kamatemelést hajtott végre, ami a jelzáloghitelek kamatainak emelkedéséhez és ennek következtében a fogyasztói kereslet visszaeséséhez vezetett, míg 2024-ben a lakásárak csak bátortalanul, 0,6 százalékkal emelkedtek.