Kiszivárgott Ursula von der Leyen levele Ukrajna finanszírozásáról

Az Index által idézett levélben Ursula von der Leyen felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna finanszírozási hiánya jelentős mértékű: a 2026-ra szükséges 103,2 milliárd eurós katonai szükségletek felét Ukrajna tudja finanszírozni, így 51,6 milliárd eurós hiány marad. Ezt a hiányt a partnereknek kell fedezniük, a szükséges makrofinanszírozási támogatáson felül. Az IMF előrejelzései szerint, amelyek a háború 2026 végére történő befejezését feltételezik, és figyelembe véve az ukrán hatóságok katonai támogatásra vonatkozó előrejelzéseit, a 2026-2027-es időszakra vonatkozó becsült fennmaradó szükségletek összesen 135,7 milliárd eurót tesznek ki.

Ezen összegek a már megígért hivatalos támogatáson – 24,8 milliárd euró 2026-ra és 7,8 milliárd euró 2027-re – felül értendőek – fűzte hozzá.

A bizottság elnöke felvázolta a főbb lehetőségeket Ukrajna további pénzügyi támogatására: a tagállamok által támogatások formájában finanszírozott támogatás, az unió által a pénzügyi piacokon felvett hitelből finanszírozott korlátozott visszkereseti jogú hitel, vagy a befagyasztott eszközök pénzeszközegyenlegéhez kötött korlátozott visszkereseti jogú hitel.

Véleménye szerint a szükséges pénzügyi támogatás nyújtásának legközvetlenebb módja az lenne, ha a tagállamok önkéntes kétoldalú hozzájárulásokat (azaz támogatásokat) nyújtanának az uniónak, a tagállamok által nemzeti eljárásaiknak megfelelően jóváhagyandó hozzájárulási megállapodások alapján. Az unió ezután megfelelő feltételek mellett vissza nem térítendő támogatást nyújtana Ukrajnának.

Ez az opció nem jár új közös kötelezettségekkel, és nem igényel további garanciákat vagy kártalanításokat, de közvetlenül hatással van a tagállamok költségvetésére – jelezte Ursula von der Leyen.

A korlátozott visszkereseti joggal rendelkező hitelről azt írta, hogy ez nem támaszkodik a tagállamok támogatásaira és nem növeli Ukrajna adósságfenntarthatósági problémáit, bár a kölcsönt Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap az okozott károkért.

A kártérítési kölcsönnel szemben az lenne a fő különbség, hogy nem a befagyasztott orosz eszközöket birtokló pénzügyi intézmények készpénzállományából származna – jegyezte meg.

A hitel felvételének támogatásához a tagállamoknak jogilag kötelező erejű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan és igényelhető garanciákat kellene nyújtaniuk, amelyeket a tagállamok között a GNI-kulcs szerint osztanának el, hogy fedezzék azt az esetet, ha a hitelt Ukrajna visszafizetésének elmaradása esetén a befektetőknek kell visszafizetni – fogalmazott Ursula von der Leyen, aki alternatívaként egy speciális célú társaság (SPV) létrehozását javasolta, amely piaci hitelt vehetne fel és támogatást nyújthatna Ukrajnának, és amelyhez a tagállamoktól szintén garanciákra és a költségeket fedező összegű befizetett és lehívható tőkére lenne szükség.

Harmadik lehetőségként az unió hitelt nyújt Ukrajnának, amit a befagyasztott eszközökből származó pénzből finanszíroznak. A hitelt Ukrajna csak akkor fizetné vissza, ha kártérítést kapna az okozott károkért Oroszországtól. Ez nem igényel közvetlen uniós hitelfelvételt a tőkepiacokról. A finanszírozáshoz az unió kötelező, testre szabott adósságszerződést kötne a tagállamokban befagyasztott orosz eszközöket kezelő központi értékpapírletéti intézményekkel, nulla kamattal – vázolta fel a bizottsági elnök.

Annak biztosítására, hogy ezt az unió mindig képes legyen visszafizetni a központi értékpapírletéti intézeteknek és pénzügyi intézeteknek anélkül, hogy Ukrajnától bármilyen kompenzációs kifizetést kapna, a tagállamok jogilag kötelező erejű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan és igény szerinti garanciákat nyújtanának az uniónak, a GNI-kulcs alapján – részletezte Ursula von der Leyen.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a három opció nem zárja ki egymást: kombinálhatók vagy egymást követő módon is alkalmazhatók, feltéve, hogy megfelelnek a fő kritériumoknak (szükséges gyorsaság, kedvezményesség és méret), amelyek elengedhetetlenek Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatásához és az állam működőképességének fenntartásához a következő években.

„A finanszírozásnak gyorsan rendelkezésre kell állnia, az első kifizetéseknek 2026 második negyedévének elejére hatályba kell lépniük. Bármely új pénzügyi csomagnak biztosítania kell Ukrajna adósságának fenntarthatóságát. Gondoskodnia kell arról, hogy ne jelentsen további költségvetési terhet az ország számára. A finanszírozásnak elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy figyelembe vegye az ukrán finanszírozási igények jelentős bizonytalanságait az elkövetkező években. A terhek megosztásának tisztességesnek kell lennie a nemzetközi partnerekkel" – fogalmazott Ursula von der Leyen.

Hozzátette, hogy a támogatásra vonatkozó fontosabb döntéseket 2025 végéig meg kell hozni, hogy az IMF 2025 decemberében vagy 2026 januárjában előterjeszthesse az új ukrajnai programot igazgatótanácsának, az első kifizetéseknek pedig 2026 második negyedévének elejére rendelkezésre kell állniuk.

„A legfontosabb, hogy gyorsan egyértelmű megállapodásra jussunk arról, hogyan biztosítható, hogy az Ukrajnának szükséges finanszírozásról a decemberi következő Európai Tanács-ülésen megállapodás szülessen. Ezzel továbbra is nyomást tudunk gyakorolni Oroszországra, megfosztva a győzelem reményétől, megteremtve az alapot a harcok felfüggesztéséhez és a régóta várt béketárgyalásokhoz" – emelte ki a bizottság elnöke.