Parlamenti vita a mikrocenzusból

Megemlítette, mindkettő célja a legutóbbi népszámlálás óta bekövetkezett változások mérése, annak érdekében, hogy a kormányzat a lakosság számára legkedvezőbb döntéseket hozhasson a felmérésekből nyert megbízható, statisztikailag reprezentatív adatok alapján.

Megjegyezte: ahhoz a fejlesztéshez is szükség van az így nyert adatokra, amelynek eredményeként a 2031-es népszámlálás teljes körű kérdezés nélkül, adminisztratív adatokra alapozva valósulhasson meg. Hangsúlyozta: a jövőben is fő referenciaként szolgáló alapinformáció maradhat a mikrocenzus.

Hidvéghi Balázs emlékeztetett arra, hogy mivel az eljárás során személyes adatokat gyűjtenek és tárolnak, törvénynek kell rendelkeznie a folyamatról, amelynek során a lakóingatlanok és a polgárok három százalékát mérik fel, illetve kérdezik meg, válaszadási kötelezettséget előírva a 2027. október 1. és november 7. közötti adatfelvételi időszakban.

Szólt arról is: mivel személyes adatokat kezelnek az eljárás során, ráadásul azok több forrásból érkeznek be, biztosítani kell majd a kezelt adatok megfelelő mértékű védelmét, ezért az a Központi Statisztikai Hivatal külön rendszerén történik majd.

Jelezte: a KSH által elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálat eredményét rendben lévőnek találta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.

Az államtitkár megemlítette, hogy a mikrocenus megrendezésére nincs uniós kötelezettség, de számos országban végeznek ilyen vizsgálatot. Elmondta: a 2027-es mikrocenzust a 2016-oshoz hasonlóan, 3,3 milliárd forintból rendezi meg a kormányzat.

Fidesz: kulcsszerepük van az így nyert adatoknak a kormányzásban

Salacz László, a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet: biztosítani kell, hogy Magyarország a jövőben is naprakész és pontos képpel rendelkezzen népességéről és annak gazdasági helyzetéről, amiben fontos szerepük van az 1963 óta rendezett mikrocenzusoknak.

Mint mondta, a kormányzat kiemelt hangsúlyt helyez az adatbiztonságra, ezért álnevesítve kezelik az adatokat. Hozzátette, az eljárás erős garanciát ad arra, hogy a megszerzett adatok a közösség javát, nem valamely hatóság eljárását szolgálják.

A mikrocenzus nem csupán egy adatfelvétel, hanem a magyar társadalom jövőjébe fektetett bizalom, amely biztosítja, hogy döntéseink a valóság pontos ismeretén alapuljanak – jelentette ki a képviselő, megemlítve, az eljárások modernizálása lépést jelent abba az irányba, hogy Magyarország a következő évtizedben a legfejlettebb európai statisztikai rendszerek egyikét mondhassa magáénak

KDNP: valódi, hiteles adatokat nyerünk a mikrocenzusból

A mikrocenzus során nyert valódi, hiteles adatok kormányzásban játszott fontosságát emelte ki Nacsa Lőrinc (KDNP), aki felidézte: az előző népszámláláskor bevezetett digitális kitöltési lehetőség fontos lépés volt az élet és a kommunikáció egyszerűsítésében, a népszámlálás után pedig iskolákba, közintézményekbe kerültek ezek az eszközök.

Nem az ukránok készítik az applikációt, nem az ukránok készítik a szoftvert, az adata mindenkinek biztonságban van – hangsúlyozta a képviselő, aki felszólalásában Európa élvonalába sorolta a hazai statisztikai rendszert.

Hangsúlyozta: a mikrocenzus megtartása nem nemzetközi vagy uniós kötelezettség, ugyanakkor fontos és helyes, hogy tisztább képet kapjunk az így szerzett információkból a lakosságról, majd megjegyezte, a felgyorsult változások idején a tízévente rendezett népszámlálásoknál gyakrabban van szükség ilyen adatfelvételre.

Nemzetiségi szószóló: nagyobb mintán, több adattal végezzék a mikrocenzust!

Paulik Antal szlovák nemzetiségi szószóló az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottságának álláspontját tolmácsolva azt szorgalmazta, hogy a tervezett három százalékosnál nagyobb mintán és bőségesebb kérdéssorral végezzék el a 2027-es mikrocenzust.

Arról beszélt: a hazai nemzetiségek földrajzi eloszlása miatt a népesség három százalékát megkérdezve, nem lehet reprezentatív adatokat szerezni ezekről a közösségekről.

Ezért javasolta, hogy – a 2016-os mikrocenzushoz hasonlóan – a lakosság tíz százalékát vonják be a felmérésbe, és a kért adatok sorába vonják be a nemzetiségi hovatartozással, nyelvhasználattal kapcsolatos információkat is.

Megemlítette: ennek többletköltségei jövőre betervezhetőek a 2027-es költségvetés előkészítése során.

Felvetette: egy évtizede szerepeltek ezek a kérdések a mikrocenzusban, majd arról beszélt, a szintén érzékenynek számító egészségi adatokra továbbra is rákérdeznek majd az adatfelvétel során.

Képviselői hozzászólások

Kósa Lajos (Fidesz) nem értett egyet a mikrocenzus kifejezés használatával, ehelyett a „kis népszámlálás" szókapcsolatot javasolta.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) arról beszélt, már a bolgárok is megelőzték Magyarországot gazdaságilag, hiszen jövőre bevezetik az eurót. Ezzel szemben Magyarország az Európai Unió legszegényebb országa lett mára – tette hozzá a képviselő, aki szerint ezért érdekes adatokat tartalmaz majd a 2027-es mikrocenzus. Bár azt is megjegyezte: nem tudja mennyire lesznek ezek az adatok „kikozmetikázva".

Zárszó

Hidvégi Balázs államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva, azt mondta: a mikrocenzuson nem kerül sor a nemzetiségi adatok felmérésére, mert a mintavétel nagysága ezt nem teszi lehetővé.

Arra is kitért: az euró bevezetése önmagában semmit nem jelent a valós életszínvonalat illetően.

Egyetértett azzal, hogy a közérthetőség érdekében a kis népszámlálás kifejezést használják.