Magyarország európai vitát váltott ki a laborban kultivált hús betiltásával
Magyarország betiltja a laborban kultivált húst, és ezzel alapvető európai vitát váltott ki – mutatott rá a Verbraucherschutzforum Berlin (Fogyasztóvédelmi Fórum Berlin) szervezet a honlapján.
A magyar Országgyűlés egyértelmű többséggel elfogadott egy különösen drasztikus törvényt, amely teljes mértékben betiltja a laboratóriumi hús előállítását, értékesítését és forgalmazását az országban. Ez a lépés messze Magyarország határain túl is felkeltette a figyelmet, mivel a globális élelmiszer- és klímapolitika jövőjének egyik központi kérdését érinti - írja a Verbraucherschutzforum Berlin.
A javasolt jogszabályt a kormánypárt indítványozta, amelynek jobboldali nacionalista Orbán Viktor miniszterelnöke ismételten a hagyományos értékek védelmezőjeként tünteti fel magát, beleértve a mezőgazdasági ágazatot is. A politikai megfigyelők ezért a tilalmat nemcsak agrárpolitikai intézkedésnek, hanem egyértelmű politikai jelzésnek is tekintik: Magyarország demonstratívan ellenzi azokat a technológiai fejlesztéseket, amelyeket világszerte a környezetszennyezés, a gyári állattenyésztés és az erőforrások kimerülésének potenciális megoldásának tartanak.
A laboratóriumban kultivált húst – más néven „tenyésztett hús” vagy „sejtalapú hús” –, nem állatok levágásával állítják elő, hanem laborban szaporítják az állati sejteket, amíg olyan terméket nem hoznak létre, amely szerkezetében és ízében hasonlít a hagyományos húsra.
A támogatók forradalmi lehetőséget látnak benne a világ húséhségének kielégítésére állatok leölése, erdőirtás, valamint hatalmas mennyiségű takarmány, víz és energia fogyasztása nélkül.
Magyarország Olaszország után a második, amely ezt a lépést megtette. Mindkét kormány a hagyományos étkezési kultúra védelmét és a nemzeti mezőgazdaság előmozdítását hozta fel indokként. A bírálók azonban azzal vádolják őket, hogy blokkolják a tudományos fejlődést, emellett ideológiai, és nem bizonyítékokon alapuló álláspontot képviselnek.
A magyar tilalommal egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik Európára, hogy világos álláspontot képviseljen az élelmiszertermelés jövőjével kapcsolatban. Míg olyan országok, mint az Egyesült Államok, Izrael és Szingapúr, jelentős tőkét fektetnek be a tenyésztett húsba, és már jóváhagytak kezdeti termékeket, az olyan EU-tagállamok, mint Magyarország és Olaszország, kockáztatják, hogy technológiailag lemaradnak.
Valójában nem csupán új élelmiszerről van szó, hanem társadalmi konfliktusról: hagyomány kontra innováció.
Orbán kormánya olyan politikai képet fest, amelyben a laboratóriumi hús a vidéki identitás fenyegetéseként jelenik meg – miközben a tudósok hangsúlyozzák, hogy a tenyésztett hús az egyik legfontosabb eszköz lehet a klímaváltozás és az ipari állattenyésztés elleni küzdelemben.
Még nem tudni, hogy Magyarország döntése végül a nemzeti érdekek előremutató védelmének, vagy a globális fejleményekkel szembeni hátralépésnek bizonyul-e.
Egy dolog azonban világos: ezzel a tilalommal Budapest újra heves vitát váltott ki Európában – és az nem fog egyhamar elcsendesedni.
