Elsősorban nem a politikai tapasztalat, hanem a helyi beágyazottság és az erős tűrőképesség fog dönteni

„Déjà vu. Ellenzéki jelöltállítás. Újra itt van a nagy csapat. Ugyanaz a baloldali gyülekezet, mint négy éve. Ez pedig tudjuk mit jelent. Ha Magyarországon a baloldalé a hatalom, akkor Brüsszel irányít. Hazugság a választások előtt, utána megszorítások, adóemelések, munkanélküliség és káosz. Túl baloldaliak, túl brüsszeliek és túl kockázatosak. Miért adnánk a kezükbe Magyarország sorsát?” – ezzel a Facebook-poszttal fújta meg Orbán Viktor a harci kürtöt a Tisza országgyűlési jelölt-jelöltjeinek a nyilvánosságra hozatala után. Ezzel megadta az alaphangot a Fidesz és a KDNP számára az ellenzéki jelöltek ellen indított támadásokra.

De vajon képesek lesznek-e hatásosan ellehetetleníteni a Tisza embereit? Egyáltalán, kinek szól ez a támadás: a saját tábornak? A bizonytalanoknak? Esetleg a Tiszához sodródóknak? Vagy a társadalom egy jó része már túljutott azon a ponton, hogy befolyásolni tudja a hatalom fröcsögése? Horn Gábort kérdeztük.

Az egyéni jelöltek szerepe túlértékelt, de azért van egy csavar

„Ez az egész egyéni jelölt-ügy túlértékelt a jelenlegi magyar politikában, mert nem egyéni jelöltet, hanem miniszterelnököt fogunk választani” – szögezte le elsőként a Republikon Intézet vezetője. Sajnos vagy szerencsére nem az a lényeg, hogy ki indul, hanem az, hogy ki a miniszterelnök-jelölt. Sajnos az sem fontos már, hogy az illető melyik párt jelöltje, csak az, hogy melyik miniszterelnök jelölte őt. Nem véletlen, hogy Orbánhoz kell elzarándokolniuk a Fidesz-KDNP-s egyéni jelölteknek. 

Nagyon nagy figyelem övezi a Tisza jelöltállítását, ugyanakkor érdekes módon, nem beszélünk a Fidesz jelöltjeiről – hívta fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy korábban Orbán azt mondta, az eddigi képviselőinek a 40 százalékát lecseréli. Ez azonban nem izgatta fel a magyar társadalmat, pedig nem érdektelen a dolog. 

Ha Ön szerint túlértékelt az egyéni jelöltek szerepe, akkor mégis, miért ez a nagy fontosság, amit nekik tulajdonítunk? – kérdeztük. Horn erre a személyes tapasztalatából is válaszolt, emlékeztetve arra, hogy hosszú évekig kampányfőnökként vett részt a választási folyamatban, s egyértelmű volt, hogy az egyéni képviselőjelölteknek azért van döntő jelentőségük a választásokon, mert ők viszik el választókat a szavazóurnához. Helyben ő a főszervező, az arc, a motor, a kampányfőnök, akinek a legfontosabb feladata a mozgósítás. Ne feledjük, a választás offline esemény, a szavazóurnákhoz el kell jutni, egy egyetemistának például haza kell emiatt utazni, a földművelő nem megy el emiatt aznap szántani, a család nem tud elmenni kirándulni stb. Ez azért nem olyan egyszerű, mint egy közvélemény-kutatónak azt mondani, hogy biztos, vagy nagyon valószínű, ha most lennének a választások, akkor elmennének szavazni. Nem véletlen, hogy jellemzően 86-88 százalék mondja, hogy elmenne, de az eddigi legmagasabb részvétel 73 százalékos volt. Szerinte egyébként jövő áprilisban ennél nem is lesz magasabb a részvétel.

Sokan mondják, hogy az egyéni képviselők szereplésén múlik a választás, tényleg így lenne? Horn szerint sem a nagyobb, sem a kisebb pártok esetében nincs így. Azon is múlik a választóik tényleges megjelenése az urnáknál, hogy fizikailag is megkeresik-e őket a jelöltek, hogy végigtrappolják-e a körzetet, bedobják-e hozzájuk a szórólapot, kezet fognak-e mindenkivel stb. Magyar Péter ugyan már a harmadik országjárásában van benne, idővel elfelejtődnek ezek a jelenlétek, a hatás nem tart ki áprilisig, de ha van egy embere, aki jól végzi a dolgot, akkor kitarthat.

A kulcsszó: a mozgósítás

Mozgósítási versenyen múlik a saját tábor részvétele és így az eredmény – szögezte le a Republikon Intézet vezetője, aki szerint nem véletlen, hogy nem a bizonytalanokhoz, hanem a saját közönséghez szól mind Orbán, mind Magyar. Jellemző, hogy Orbán megalakította a Harcosok Klubját is, ami valójában egy aktivista hálózat, aminek a tetején az egyéni jelöltek állnak. Amúgy sem mindegy, hogy kik a jelöltek, mit tudnak, mennyire beágyazottak, mennyire fogadja el őket a helyi közösség. 

Ezért is nagyon jó kiválasztási mód az előválasztás, mert nem csak kommunikációs eszköz, hanem egyben azonosulási pont is – ha már Tisza szigetesként szavazok az egyik jelöltre, akkor számomra fontos az egész, hiszen beregisztráltam. Emellett, ha valaki külsősként szavaz, az a hálózatépítést segíti a párt számára. És a Tiszának komoly feladatai vannak ezen a téren. Nem csak azért, mert a Fidesznek sok-sok ideje volt már erre, hanem azért is, mert Orbánék – meglehetősen sajátosan – lenyúltak két fontos társadalmi rendszert: az általuk egyháznak minősitett egyházakat, amelyek ma is a megvásárlás szintjén működnek, valamint a focidrukkerek jelentős részét. Ez is a Fidesz holdudvara, itt van egy hálózati többlete a Fidesznek – mutatott rá. Ezért is volt olyan tragédia a válogatott mostani veresége Orbán számára, akit nem csak érzelmi okból viselt meg ez, hanem azért is, mert komoly politikai veszteség érte: jövő márciusban nem küzdhet a magyar válogatott. 

Kockázatok és előnyök a Tisza jelöltállításában

A Tiszának némi kockázatot is hordoz ez a kétfordulós előválasztás, mert lehetnek a végén sértett emberek, ami akár az elfordulásukat is jelentheti, de az a veszteség még mindig kisebb, mintha Magyar jelölte volna ki a jelölteket – állapította meg a Republikon Intézet vezetője. Aki nem tartja igaznak a Fidesz által nyomott szöveget, hogy nem valóságos ez a történet, csak színjáték – a Tiszának ugyanis sokkal többet ér a folyamat, mert kapcsolódást biztosít a választókhoz. A 2021-es előválasztásnál is ezt láttuk – ott persze a sértődés jóval nagyobb volt, hiszen egy párt sértődött meg, mert nem az ő emberét választották meg.

Kockázatot jelent az is, hogy iszonyatos nyomás lesz a Fidesz részéről helyben is, láttuk, mit műveltek Ruszin-Szendi Romulusszal, ami nem is maradt következmény nélkül, kevesebbet látjuk őt, mint korábban, vagy helyben, Balatonfüreden Forsthoffer Ágnessel. Ezek valódi kockázatok és nagyon komolyan tűrni kell ezeket.

A kép Horn szerint kettős: egyrészt az nem igaz, hogy az egyéni képviselőjelölteken múlik a választás, másrészt viszont nagyon is rajtuk múlik. Létkérdés tehát, hogy kit választanak végül ki, az illetőt mennyire ismerik helyben, mennyire van beágyazva a helyi közösségbe. És az is, hogy mennyire ütésálló, hiszen a Fidesz mindent el fog követni, hogy megpróbálja kiszorítani, s akár olyan helyzetet is létrehozni, hogy visszalépjen, például azért, mert megfélemlítik, a családját olyan helyzetbe hozzák, amit nem tud vállalni stb. 

Horn szerint nem a központból fogja ezt Fidesz irányítani, ezt az erős helyi fideszes hatalmi gépezet is megteszi, például megüzenheti, hogy következményei lesznek az adott jelölt elindulásának. A politikában járatlanok számára ez komoly probléma lehet – mondta, felidézve a saját tapasztalatát: amikor a kilencvenes évek elején először lezsidózták, először ragasztották ki a háza falára, hogy büdös zsidó, akkor azt sokkal rosszabbul tűrte, mint később.

Tapasztalat versus talpalás

Nem kell-e a Tiszának attól tartani, hogy a tapasztalat fog dönteni az ikszben? – kérdeztük. Horn szerint önmagában a tapasztalat nem előny, nem jelent teljesítménytöbbletet, hiába mondja azt Orbán. Láttuk 1990-ben is, hogy az újonnan alakult parlamentben majdnem mindenki új ember volt. A sokéves politikai tapasztalat önmagában nem előny, a kérdés inkább az, hogy mennyire van helyben beágyazva a jelölt, mennyire ütésálló, mennyire képes cinikusan elviselni az ilyen helyzeteket, mennyire vállalja a kockázatot, hogyan tűri akár a nemtelen támadásokat is. Ezt pedig – bármilyen alapos a kiválasztás – előre nem lehet kideríteni. 

Az elemző felhívta a figyelmet egy érdekes jelenségre: kísérletet tesznek Orbán átpozicionálására: egy kiöregedett, ravasz, de emberarcú politikussá, olyanná, aki nagyon tapasztalt, és akivel mindenki szóba áll – ezt próbálják most építeni. De azért van itt egy nagyon nagy ellentmondás: Orbán csak formailag változik, nyakkendő nélkül beszél, interjút ad még az ATV-nek is, de közben a szöveg ugyanaz, a tartalom marad, csak a formán változtatnak. Nem tudni, hogy ez végül működik-e, de az biztos, hogy – ismerve az Orbánék által felépített világot – ez nem változtat azon, hogy a helyi szintű könyörtelenség nem fog elmaradni – szögezte le. Erre kell a jelölteknek számítani, s kérdés, mennyire tudja a Tisza felkészíteni őket erre. A jelöltállítás előtti előválasztás rendszere ebből a szempontból is jó a Tiszának, mert a három jelölt-jelölt egyben tartalékot is jelenthet, ha valaki mégis visszalép, van, aki a helyére lépjen. 

Kinek, mit akar üzenni a Fidesz?

Vajon a tiszás jelöltek ellehetetlenítésével a Fidesz a bizonytalanokat próbálja behálózni? – kérdeztük. A Republikon Intézet vezetője szerint nem, hiszen a bizonytalanok nem ezek alapján döntenek. Ők attól bizonytalanok, hogy nem vesznek részt a politikában, nem figyelik azt, még a helyit sem. A tét az ő esetükben a döntésük, az, hogy egyáltalán elmennek-e választani, mennyire gondolják, hogy az életük más lesz attól, ha elmennek. Ha pedig úgy döntenek, hogy igen, akkor egy még fontosabb kérdés merül fel: mit gondolnak, kitől lesz jobb az életük. A politikai közösségeken túlmutató bizonytalanok számára az igazi kérdés az, hogy egyénileg nekik mitől lesz jobb az életük.

És akkor itt jön be a választási osztogatás? – kérdeztük. Horn szerint valóban itt kerül a képbe a jóléti intézkedéscsomagnak nevezett szavazatvásárlási kísérlet – ez szól a bizonytalanoknak. 

A saját hívő tagozatnak szól az átpozicionálás, miután a belső közegnek is komoly hiányérzete van – magyarázta, felidézve a Republikon kutatásának egy érdekes eredményét, miszerint a korábbiakkal szemben, ma már nincs tartaléka a Fidesznek. A kutatásuk 2008-as elindítása óta az Orbánt kedvelő választók mindig többen voltak, mint ahány szavazója volt a Fidesznek, s most először látható az, hogy Orbán annyit tud, mint a pártja, nincs túlnyúlás. Ez komoly probléma a számukra. 

Nekik szól a fix kamatozású 3 százalékos lakáshitel, amivel amúgy a Fidesz nem a fiataloknak üzen (akik közül nagyon keveseknek segít valójában, nincs meg az önrészük, s elszálltak a lakásárak), hanem a szülőknek, nagyszülőknek. az üzenet nekik az, hogy próbálunk segíteni a gyerekeiteknek. De ugyanebbe a kategóriába esik a kétgyermekes nőknek szóló üzenet is, hogy majd egyszer adómentes leszel – az más kérdés, hogy hosszabb távon ez eszelős terhet jelent az országnak. S a 14. havi nyugdíj is ilyen „ajánlat” – mondta Horn, aki azt prognosztizálja, hogy még lesznek ilyenek, ám a hatásuk kérdéses. 

Már a fideszesek is tudják, Orbán nem tud kormányozni

S hogy miért? Mert a magyar társadalom egy dolgot rögzített, azt, hogy a Fidesz nem tud kormányozni. Hiába próbálja Orbán immár 15 éve bizonyítani ennek az ellenkezőjét, már a fideszesek számára is egyértelmű, hogy nem, hiszen már ők is szembesültek azzal, hogy a korábbiakhoz képest ma már diszfunkcionális, komoly zavarokkal küzd minden, a kormány által igazgatott terület. Nyilvánvaló, hogy Orbánék nem tudnak változtatni már ezen tavaszig. Amit tudnak tenni, hogy a propagandájuk iszonyatos erőforrásokkal nekimegy a Tiszának. 

„Ebből a szempontból is nagyon jelentős az egyéni képviselőjelöltek elszántsága, munkabírása, energiája – van olyan körzet például, ahol száz falu van; döntő lehet, hogy ott jelen tudnak-e lenni, képesek-e ellenpontozni a Fidesz iszonyatos kommunikációs előnyét” – összegezte mondandóját Horn Gábor. Mint emlékeztetett: a Tisza pénzzel nem bírja a versenyt az állami forrásokat korlátlanul használó Fidesszel, így nekik lehetőségként marad a talpalás, a kopogás, a fizikai jelenlét – egy ilyen ellenoldali túlnyomás idején ezek még inkább felértékelődnek, ahogy azt Magyar Péter országjárásban is látjuk.