A kérdés csak az, hogy ha Putyin győz Ukrajnában, ki lesz a következő?
Mi várható, ha Putyin győz? Ezt elemezte rendkívül hosszú cikkében a tekintélyes svájci konzervatív liberális lap. A szerző rámutatott: tény, hogy az ukrán hadsereg jelenleg nem képes visszaszerezni területeket, mert nem kap idejében fegyvereket. Így a Nyugat nagy erőfeszítésének hiányában Moszkva legkésőbb jövőre győzelmet arathat. Ha viszont összeomlik az egész front, Oroszország egy diktátum-békével szétverheti az egész mai Ukrajnát, és ezzel Putyin birodalmi igénye szakaszgyőzelmet aratna.
Mindez azonban egyáltalán nem jelentené Putyin Nyugat elleni harcának a végét: az ukrajnai orosz győzelmet hamarosan további támadások követhetik.
A Kreml célja a NATO és az EU gyengítése, lehetőség szerint megosztása és szétverése, közben pedig Moszkva lépésről-lépésre közelít a nyílt háborúhoz. Amint a Neue Zürcher Zeitung emlékeztet rá, Valerij Geraszimov vezérkari főnök 2013-ban meghirdette a nyugati szóhasználat szerint hibrid hadviselést, amelyet már ismerünk a történelemből: a náci Németország és a Szovjetunió így kezdte a II. világháborút.
Putyin már 2007-ben bevezette a narratívát, amely arról szól, hogy a NATO fenyegeti Oroszországot. A Müncheni Biztonsági Konferencián mondott beszéde az orosz hatalmi politika újjászületésének nyitánya volt.
Most Ukrajna után főleg a Baltikum kerül a célkeresztbe, ahol újra fegyverként alkalmazzák az ottani orosz kisebbséget, és céltudatosan rakják le a belső konfliktus alapjait, amelyeket Moszkva felhasználhat egy későbbi beavatkozáshoz.
A Nyugat azonban bármikor fordíthat a helyzeten, ha egységes és erős. A NATO együtt hatalmas fölényben van az orosz erőkkel szemben, és ha Oroszország Ukrajnában nem győz, akkor jelentősen csökken az eszkaláció veszélye.
