A kialkudott 50 milliárd jelentős javulást hozhat az egészségügyi ellátásban
Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a kormánytól kialkudott évi tíz milliárd forint milyen mértékben javítja meg a főváros egészségügyi ellátást. Még az sem világos, hogy mely területekre kellene költeni a pénzt: orvosi fizetéseket kéne emelni, a műszerezettség javítása, vagy az épületek felújítása lenne inkább hasznos. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettesét kérdeztük.
A kormány rendeletben ígéri, hogy ad 50 milliárdot az egészségügyi programra. De mire elég ez a pénz?
A főváros vezetése a felhasználásáról még nem nyilatkozott, de nagy kockázat nélkül megállapítható, hogy elsősorban a járóbeteg szakrendelő-hálózat fejlesztésére, illetve az alapellátás, tehát a háziorvosi rendszer színvonalának javítására, korszerűsítésére lenne szükség. Ezen kívül a védőnői, fogorvosi ellátásra, illetve az ügyeletek technikai színvonalának és szervezettségének ellátására is költeni kellene.
A köznyelv ezt SZTK-nak, körzeti orvosi rendelőknek nevezi…
Valóban. A főváros ezen a területen elsősorban irányító szerepet lát el, hisz' a kerületek a tulajdonosai a járóbeteg-ellátó rendszernek, tehát várhatóan a pénz is odaáramlik majd, technikai berendezésre, gépekre, műszerekre, eszközökre, esetleg épületmegújításra.
Mindez azt eredményezheti, hogy jobbak lesznek a gyógyítás körülményei, nagyobb lesz a szervezettség, a várólisták pedig rövidebbek. Ma ugyanis a legtöbb szakrendelőben hosszú a várakozási idő, mert egyszerűen nincs elég orvos.
Kérdés, hogy abból a bizonyos 50 milliárdból lehet-e a bérezések javítására költeni, mert ha orvoshiány miatt hosszú a várólista, akkor elsősorban a megemelt fizetések szüntethetik meg az orvoshiányt, s vele a várakozást. Egyetért?
Az még nem világos, hogy az önkormányzat által kialkudott pénzből lehet-e fizetések rendezésére költeni. Ez csak a kormányhatározat megjelenése után derül majd ki. Mindenesetre több kerület jelezte, hogy a várólisták elsősorban az üres orvosi állások betöltésével rövidíthetőek.
Sok fővárosi ember nem is tudja, hogy vidéken fejlettebb az egészségügyi ellátás – régen ez pont fordítva volt –, de vajon ez a pénz elég arra, hogy a lemaradást behozza Budapest?
Az állítása elsősorban a kórházakra igaz, a szakrendelőkről hasonló elemzést nem ismerünk. Mindenesetre az tény, hogy a járóbeteg ellátásban az egész országban nőtt a várakozási idő jó néhány szakma esetén. Például kardiológushoz szinte lehetetlen bejutni, pedig a szívbetegség veszélyeivel mindenki tisztában van. De sorolhatnám még a hiányszakmákat, bőrgyógyászat, szemészet, hatalmasak a sorok.
A főváros és vidék közötti különbség oka, hogy az előbbi egészségügyének fejlesztésére uniós forrást nem lehetett költeni. Ezért több kerületi önkormányzat jelentős összeget biztosít az ellátó rendszer fejlesztésére. Zugló jó példa, ott 500 millió forintot is elköltettek erre.
Olvasom, hogy a fővárosban van azért néhány CT, szám szerint 44, ezen kívül MR 30 darab, vagy talán már több is. De hiába vesznek bármennyit, ha a társadalombiztosítás nem ad pénzt a működtetésre. Vagyis lehet, hogy nem a műszerek számát kéne növelni, hanem a meglévők kihasználtságát javítani?
Tudjuk, hogy nem a gépek számát, hanem az elvégzendő vizsgálatokét kellene növelni ahhoz, hogy a jelenlegi hatalmas várólista rövidebb legyen. Sajnos az a probléma, hogy hiába van több CT, MR, ha a XIII. kerületit, vagy az V. kerületit sem „fogadta” még be a társadalombiztosítás. Ez azt jelenti, hogy bizonyos mennyiségű vizsgálatot engedélyez a tb, ami ezen felül van azt már önkormányzatnak kell fizetni. A képalkotók működtetése is drága, különösen, ha a gépet is a helyhatóság veszi meg. Nyilván az önkormányzatok azt remélték, hogy a társadalombiztosítás előbb-utóbb „befogadja” és fizeti ezeknek a működtetését. Talán majd az 50 milliárd terhére ez megtörténik.
Az is kérdés persze, hogy ebből a pénzből orvostechnikai, vagy számítástechnikai korszerűsítésekre költsenek-e inkább?
Évi 10 milliárd azért elég sok mindenre elég lesz a fővárosnak, jelentős javulást eredményezhet az ellátás terén. Ezt már megérzik majd az állampolgárok
Ön szerint ezt a rendszert mennyi idő alatt lesz képes megújítani a főváros?
Ha épületek felújítására használja, akkor az nyilván hosszabb idő, de ha például ellátásszervezésre, betegirányításra koncentrálnak, akkor az eredmények már hamarabb megjelennek.
Ha önnek, mint egészségügyi közgazdásznak kéne eldönteni, akkor mire fordítaná a pénzt?
Olyan kiegészítő szolgáltatásokat szorgalmaznék, amelyek segítik az időseket. Mindenképpen áldoznék az idősekre, a krónikus betegek gondozására, és a belső betegirányítás javítására is. Javítanám az otthoni szakápolást, de megoldást keresnék arra is, hogy a háziorvosok a beteg ágya mellett végezhessenek el alapvető diagnosztikai vizsgálatokat.
Vita van még a főváros és a kormány között arról is, hol épüljön meg a szuperkórház. Fontos a megközelíthetőség?
Alapvető fontosságú, de előtte el kell dönteni, hogy a főváros vezetése akarja-e, hogy bővüljön a város. Ha ugyanis dél-Budán építik fel a szuperkórházat, oda tömegközlekedést kell szervezni, de ebben az esetben a környéken új városrész is létrejöhet. De megoldás lehet, ha a helyhatóság vezetői saját belső területükre telepítik a kórházat.
Végül is mindegy, mindkét megoldás lehet jó, a helyszíntől függetlenül azt gondolom, egy új kórház tényleg járna már a fővárosnak. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy néhány funkciót nem a szuperkórházba, hanem a régi kórházakba lehet előnyösebben telepíteni. Minderről már a következő hetekben dönteni kell.
