A költségvetés szorult helyzete miatt lebegteti a kormány a nyugdíjkiigazítást
„Amíg a kiigazítás nem történik meg, addig a nyugdíjasoknak csökken a reálnyugdíjuk, s persze ők adnak hitelt – mégpedig kamatmentesen – az államnak”. Így értékelte Mellár Tamás, hogy a kormány lebegteti az egyértelműen szükségessé váló évközi nyugdíjkorrekciót. Ennek okát pedig abban látja, hogy nagyon rossz helyzetben van a költségvetés, ez megszorításokat tesz elengedhetetlenné, amit azonban a kormány soha nem fog bevallani. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke, országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy nemigen jönnek az uniós pénzek, a gazdaság nem élénkül, nincsenek nagy költségvetési bevételek. Ezért a kormány komoly takarékosságra kényszerül, megvágják a beruházásokat, halogatják a nyugdíjkompenzációt, a reálkereseteket pedig úgy próbálják csökkenteni, hogy nem tesznek meg mindent az infláció mérséklésére.
Egyre sűrűbben vetik fel szakemberek, politikusok, mind gyakrabban jelennek meg elemzések, véleménycikkek arról, hogy mihamarabb szükség lenne a nyugdíjak kiigazítására. Az év elején ugyan a kormány 15 százalékkal emelte az ellátásokat, de azt már felfalta az infláció, az év végére minden mértékadó prognózis afeletti éves dinamikára számít. Az év első harmadában pedig lassúbb volt az infláció csökkenése, mint amire a kormány korábban számított, stabilan jóval 20 százalék felett maradt még áprilisban is a ráta. (A májusi adatot majd a jövő héten ismerhetjük meg.)
A kormány eddig hallgatott a terveiről, ám most nem tehetett mást, megszólalt. Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke, szocialista országgyűlési képviselő ugyanis írásbeli kérdést nyújtott be a témában – Emelik-e nyáron a nyugdíjakat címmel –, amire Tállai András, a pénzügyminisztérium államtitkára válaszolt. A válaszból konkrétumok nem derülnek ki, csak az az általános, semmitmondó szöveg, hogy „ha az évközi adatok alapján azt állapítjuk meg, hogy 2023-ra a becsültnél magasabb lesz az éves várható infláció mértéke – januárra visszamenőleg – nyugdíjkorrekciót hajtunk végre”. Még azt is odavetette (az egyébként „elmúltnyolcévezős” kliséket azért felsorakoztató válaszban), hogy ha lesz kiigazítás, akkor arról időben adnak majd tájékoztatást. Az némi információval szolgálhat, hogy a válaszában Tállai fontosnak tartotta megjegyezni, „Ha felmerül ilyen intézkedés szükségessége, azt körültekintő tervezés után hajtjuk végre azzal a céllal is, hogy az államadósságot és a költségvetési hiányt csökkenő pályán tudjuk tartani”
Ebből szerintünk az olvasható ki, hogy a kormánynak a rossz költségvetési helyzet miatt fájna év közben kiigazítani a nyugdíjakat. Jól olvasunk? – kérdeztük Mellár Tamástól
„A költségvetés egészen rossz helyzetben van, és elengedhetetlenül megszorításokra szorul ahhoz, hogy az ne szaladjon el – ezt persze nem fogják néven nevezni” – válaszolta az országgyűlési képviselő. aki arra számít, hogy a kormány húzni fogja az időt, ameddig csak tudja. Közben persze azt kommunikálják, hogy ha szükségessé válik, lesz kompenzáció. Előre nem adják ki, csak annyi emelést hajtanak végre, amennyit a költségvetési törvényben foglalt infláció szerint kötelező, korrigálni meg csak később, utóbb fognak – emlékeztetett a kormány gyakorlatára.
„Ám amíg a korrekció nem történik meg, addig a nyugdíjasoknak csökken a reálnyugdíjuk, s persze ők adnak hitelt, mégpedig kamatmentesen az államnak” – hívta fel a figyelmet. Ebből a szempontból pedig minél később történik meg a nyugdíjak kiigazítása, annál jobb a költségvetésnek.
Most láthattuk-hallhattuk a Pénzügyminisztérium koncepcióját, ám az ördög mindig a részletekben rejlik, csak azok ismeretében derül ki, hogy ez teljes lesz-e vagy sem – mutatott rá a képviselő, hozzátéve: ennek megítéléséhez ismerni kell a kormány által adott választ a mikorra, a hogyanra és a mennyire. Nyilván számítanak az infláció csökkenésére, és akkor majd ahhoz mérten igazítják ki a nyugdíjakat – jegyezte meg, hozzátéve: arról pedig szépen elfeledkeznek, hogy az év első harmadában 24-25 százalékos volt a fogyasztói árak drágulásának az üteme.
Mi lehet a reális kiigazítás? – kérdeztük. Habár a kormány és még az MNB szerint is az év végére a 12 havi infláció egy számjegyű lehet („szerintem két számjegyű marad, bár lehet, hogy a KSH valamit kreál, hogy igaza legyen Orbánnak”), a nyugdíjak esetében nem ez, hanem az éves infláció számít – emlékeztetett Mellár. Akinek a becslése szerint 15 százalék felett fog maradni a dinamika, azaz szükségessé válik a kiigazítás.
Mindenesetre a Pénzügyminisztérium „leltárt” készített, számba vette a lehetőségeket, miközben azt látja, hogy egyre szűkebb a mozgástér. Az uniós pénzek nem nagyon jönnek, a gazdaság nem élénkül, nagy költségvetési bevételek nincsenek. Ilyen helyzetben pedig a kormány komoly takarékosságra kényszerül. Látjuk, hogy megvágják a beruházásokat, halogatják a nyugdíj-kompenzációt, a reálkereseteket pedig úgy próbálják csökkenteni, hogy nem tesznek meg mindent az infláció mérsékléséért. Merthogy ez a következő fegyverük – mutatott rá Mellár Tamás.
