Első pillantásra Orbán elérte, amiért Washingtonba ment, de a kép nem egyértelmű
Első pillantásra a magyar miniszterelnök útja pontosan azt érte el, amiért Washingtonba ment: dicséret és az orosz olaj-, gáz- és nukleáris szállítmányokra kivetett szankciók alóli mentesülést – mindezt mindössze öt hónappal egy nehéz választás előtt.
Közelebbről azonban a kép kevésbé egyértelmű. Az amerikai fél kemény és Budapest számára költséges kereskedelmi megállapodást kötött – mutatott rá Nick Thorpe, a BBC tudósítója.
Emellett nincs előrelépés Orbán Viktor legnagyobb fejfájását okozó ügyben: a szomszédos Ukrajnában zajló háború befejezésében, és ezzel együtt a konfliktus Magyarországra vetülő hosszú árnyékában.
Az orosz olaj importjának befejezése ügyében az időtartam érdekes. Trump egyértelműen segíteni akarja barátját az áprilisi választások megnyerésében. A mentesség pedig – még ha részleges is – összhangban van az Európai Bizottság azon követelésével, hogy minden tagállam 2027 végéig szüntesse meg az orosz olaj, gáz és nukleáris üzemanyag importját.
Ami az EU szempontjából hiányzik, az Orbán részéről bármilyen politikai elkötelezettség a követelés teljesítésére – amit a cseh kormány már megtett és teljesít. Az EU pedig megpróbálja szigorítani az energiaszankciókat – Magyarország és Szlovákia ellenkezése mellett.
A média figyelmének elkerülésével a magyar MOL energiaipari vállalat két finomítóját – a százhalombattai finomítót és a pozsonyi Slovnaft létesítményt – korszerűsíti, hogy Brent típusú nyersolajat dolgozzon fel az orosz vezetékeken áramló, magas kéntartalmú Urál kőolaj helyett.
Pénteken a MOL azt nyilatkozta, hogy olajszükségletének 80 százalékát Horvátországból importálhatja az Adria csővezetéken keresztül, bár magasabb logisztikai költségekkel és technikai kockázatokkal.
Tehát Orbán azon érvelése, hogy Magyarországnak, mint tengerparttal nem rendelkező országnak, nincs alternatívája az orosz olajjal szemben, szigorúan véve nem igaz.
Magyarország és Szlovákia összesen 13 milliárd dollárt fizetett Oroszországnak az olajért Ukrajna megtámadásától 2024 végéig.
Az Egyesült Államok által biztosított egy éves ablak mindazonáltal értékes pihenőt jelent a magyar háztartások számára ezen a télen. A számlák különféle eszközökkel történő korlátozása 2013 óta a magyar kormány népszerűségének egyik központi eleme.
Az amerikai mentesség értelmében Magyarország továbbra is vásárolhat orosz gázt a Balkánon átívelő Turkstream vezetéken keresztül, és kemény valutában fizethet érte (csak augusztusban 185 millió dollárért), egy bolgár kiskapu felhasználásával. Orbán a Bloomberg értesülése szerint beleegyezett, hogy 600 millió dollár értékben vásárol LNG-t az Egyesült Államoktól.
A washingtoni megállapodás másik kulcsfontosságú része az atomenergia. Magyarország beleegyezett, hogy amerikai nukleáris fűtőelemeket vásárol a Paks 1 atomerőművéhez (114 millió dollárért), párhuzamosan az orosz Roszatomtól és a francia Framatome-tól vásároltakkal.
Az atomerőmű bővítésének, a Paks 2-nek a finanszírozására és megépítésére vonatkozó orosz terveket technikai és engedélyezési problémák miatt régóta késleltetik. A megállapodás, amely feloldja a Magyarországgal szembeni összes nukleáris szankciót, segíthet a projekt újraindításában, de továbbra is fennállnak a kényes problémák.
Magyarország beleegyezett abba is, hogy amerikai technológiát vásárol a paksi kiégett nukleáris fűtőelemek rövid távú tárolásának meghosszabbítására 100 és 200 millió dollár közötti áron.
A megállapodás talán legnagyobb része az a magyar kötelezettségvállalás volt, hogy akár 10 kis moduláris atomreaktort is vásárol az Egyesült Államoktól, 10 és 20 milliárd dollár közötti áron.
Magyarországnak áramra van szüksége az országszerte épülő hatalmas kínai akkumulátorgyárak működtetéséhez. A kisebb atomerőműveket kevésbé sújtják az építési késedelmek, és könnyebb engedélyeztetni őket.
Végül egy devizacsere-megállapodásról is tárgyalnak – hasonlóan egy nemrégiben megkötött amerikai-argentin megállapodáshoz, amelynek keretében az amerikai és a magyar jegybankok valutát válthatnak. Ez azt jelentené, hogy egy jövőbeni pénzügyi válság esetén Magyarországon az amerikai jegybank dollárral tudná ellátni Budapestet, ami növelné a pénzügyi biztonságot Magyarországon.
Összefoglalva tehát, Magyarország megállapodást kötött amerikai gáz, nukleáris energia és meg nem határozott fegyverrendszerek vásárlásáról,cserébe az orosz olajra és gázra kivetett amerikai szankciók alóli ideiglenes mentesülésért.
