A kormány benyújtotta a tervezetet, változhat az anyák adómentessége
A HVG szerint 2027. január 1-jétől alapjaiban változhat a személyi jövedelemadó-kedvezmények rendszere, ha az Országgyűlés elfogadja a kormány október 27-én este benyújtott törvénytervezetét. A javaslat bevezetné a korábban ígért szja-visszatérítést, és az eddigi adóalap-kedvezményeket összegszerű adókedvezménnyé alakítaná.
A jelenlegi rendszerben több szja-kedvezmény, így például a családi kedvezmény is az adóalapot csökkenti. A HVG példája szerint egy gyermek után most 133 340 forinttal mérséklődik az adóalap, amiből havi 20 ezer forintos adómegtakarítás adódik. A tervezet szerint januártól ezek a kedvezmények már közvetlenül a befizetendő adó összegét csökkentenék.
A lap szerint erre azért lenne szükség, mert az új adójóváírás szintén a fizetendő adóból vonódna le. A javaslatban a kedvezmények érvényesítésének sorrendjében az adójóváírás szerepelne az első helyen, és csak ezután következnének a további kedvezmények.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az adózó, illetve a legtöbb esetben a munkáltató először kiszámítja a befizetendő szja-t, abból levonja az adójóváírást, majd a fennmaradó összegből lehetne érvényesíteni más kedvezményeket. A HVG megjegyzi: azok, akik valamilyen kedvezmény miatt eleve szja-mentesek, gyakorlatilag nem részesülnének az adójóváírásból.
Az adójóváírás mértéke a tervezet szerint azoknál, akiknek a bére nem haladja meg a minimálbért, a minimálbér 6 százaléka lenne. A HVG az idei, 322 800 forintos bruttó minimálbérrel számolva azt írja: ennek 6 százaléka 19 368 forint, ami a lap szerint megfelel a havi 20 ezer forintos jóváírásról szóló ígéretnek. Ezzel az effektív szja-kulcs 9 százalékra mérséklődne.
A minimálbér feletti kereseteknél a számítás bonyolultabb lenne: az alapjóváírást csökkenteni kellene a bér minimálbér feletti részének 6 százalékával. A HVG szerint ezzel a képlettel a jóváírás fokozatosan csökkenne, és a minimálbér kétszeresénél fogyna el teljesen.
A családi kedvezmény a mindennapi bérből élő adózók szempontjából összegében lényegében nem változna: egy eltartott után havi 20 ezer, két eltartott után 40 ezer, három és minden további eltartott után 66 ezer forinttal csökkenne a fizetendő szja. A fő szabályok is megmaradnának: a kedvezményt továbbra is igénybe vehetné az egyik szülő, vagy a két szülő megosztva.
Az első házasok kedvezménye szintén havi 5 ezer forint maradna, és a házasságkötés után 24 hónapig lehetne érvényesíteni. A három vagy több gyermeket nevelő anyák teljes szja-mentessége viszont megszűnne: helyette a fizetendő szja-jukat legfeljebb az egymillió forintos bér adójának megfelelő, 150 ezer forintos összeggel csökkenthetnék. A HVG példája szerint 1,5 millió forintos bruttó fizetésnél a 225 ezer forintos szja-kötelezettségből 150 ezer forint vonódna le, így 75 ezer forint maradna.
Ugyanezt az egymillió forintos bér szja-kötelezettségéhez kötött kedvezményt kapnák a 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák is, a 40. életévük betöltésének évéig. A 30 év alatti anyák kedvezményénél a HVG szerint ugyanez a logika érvényesülne. A 25 év alattiak kedvezményére azonban más szabály vonatkozna: azt csak a 25. életév betöltésének hónapjáig lehetne igénybe venni, mértéke pedig az előző év júliusára közzétett átlagkereset szja-kötelezettségével lenne egyenértékű.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho szerint adózóknál a kedvezményes, ekho szerint adózó jövedelemrészre nem járna adójóváírás. A normál adózású bérrészre viszont igen, de a jóváírás mértékének kiszámításakor a teljes bért, tehát az ekho szerint adózó részt is figyelembe kellene venni.