A Fudan-projekt elbukott, az alapítvány mégis százmilliókat költött
A HVG szerint még a megszűnése előtti utolsó teljes évében is jelentős közpénzt emésztett fel az egykori Fudan Alapítvány, későbbi nevén Tudás-tér Alapítvány. A szervezetet a Tisza-kormány augusztus végi hatállyal szüntette meg a nem egyetemfenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok között.
A lap felidézi: az alapítványt eredetileg a budapesti Fudan Egyetem előkészítésére hozták létre, miután az Orbán-kormány elvetette a Diákváros projektet. Később, amikor a kínai egyetemi campus terve meghiúsult, a Fudan Alapítványt Tudás-tér Alapítványra nevezték át, és éppen a korábban félretett Diákváros megvalósítását bízták rá.
A HVG azt írja, az Orbán-kormány alatt sem a Fudan Egyetemből, sem a Diákvárosból nem lett kész beruházás, a területen „egy kapavágás sem történt”. A Fidesz-többség 2021 nyarán fogadta el a „lex Fudan” néven emlegetett törvényt, és állami milliárdokkal hozta létre az alapítványt, amelynek azonban végül nem volt működtethető egyeteme.
A cikk szerint a Fudan-campuson a tervek alapján már 2023 őszén elindult volna az oktatás, de a projektet a kormány 2023 elején a beruházási stoppal indokolva befagyasztotta. A HVG megjegyzi, hogy a beruházást eredetileg nem költségvetési forrásból, hanem kínai hitelből tervezték.
A Diákváros ügyében közben új bejelentés is történt: Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közölte, hogy a fővárossal és Ferencvárossal együtt újraindítják a fejlesztést a Soroksári-Duna-ág mentén, és azt a Wekerle Lakásépítési Programmal is összekapcsolják.
A Tisza-kormány ezt megelőzően, augusztus végi hatállyal szüntette meg a nem egyetemfenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, köztük az MCC-s alapítványt és a Diákváros-projektért addig felelős Tudás-tér Alapítványt. A döntést azzal indokolták, hogy ezek a szervezetek nem működtek gazdaságosan és átláthatóan, feladataikat pedig más módon oldják meg.
A Tudás-tér Alapítvány kuratóriumi elnöke a megszűnésig Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára volt. A HVG szerint ő egykori főnökével, Hankó Balázs volt miniszterrel együtt a tízmilliárdos nagyságrendű NKA-botrány gyanúsítottja, és mindketten letartóztatásban vannak. Az alapítványt Varga-Bajusz mellett Bertáné Bényi Krisztina is képviselte, aki korábban helyettes államtitkár volt, 2021 őszén pedig az alapítvány első főigazgatója lett.
Az alapítvány utolsó, 2025-ről szóló teljes éves beszámolója alapján a szervezet veszteségessé vált: míg 2024-ben 195,4 millió forintos pluszt mutatott ki, 2025-ben az adózott eredménye mínusz 452,8 millió forint lett. A veszteséget a HVG szerint a 7,7 milliárd forintos saját tőke fedezte, miközben az államtól kapott vagyon 288 millió forintos kamatbevételéből finanszírozták a kiadások jelentős részét, köztük a nyolc foglalkoztatott összesen 130 millió forintos éves bérét és a főigazgató 23 millió forintos éves fizetését.
