Alkotmányozó nemzetgyűlés és új felsőház is jöhetne Magyarországon
Az új alkotmány és a választási törvény kidolgozásakor nem elég a parlamenti kétharmadra hivatkozni, a társadalmi támogatottságot és a hatalom korlátait is figyelembe kell venni – mondta Tóth Zoltán választási szakértő a KlikkTV Plusz Mélyvíz című műsorában. A szakértő szerint a civil szervezetek parlamenti indulásának lehetőségét, az alkotmányozó nemzetgyűlés felállítását és egy második parlamenti kamara létrehozását is érdemes lenne megvitatni.
Előbb az alkotmányt, utána a választási törvényt kell megalkotni
Tóth Zoltán szerint helyes sorrend, hogy az új kormány először az alkotmány kidolgozásába kezd, és ehhez igazítja a választási törvény átalakítását. Mivel a választási szabályok egy része az alkotmányos rendelkezésekhez kapcsolódik, az új jogszabály előkészítéséhez előbb az alapvető államszervezeti kereteket kell meghatározni.
A szakértő jelentős változásokra számít, mert megítélése szerint az Alaptörvény szakmai és politikai szempontból egyaránt kifogásolható volt. Különösen problémásnak tartja, hogy egyes, korábban állampolgári jogként értelmezett juttatások és jogosultságok államcélokká váltak. Ez szerinte azt jelenti, hogy biztosításuk nem feltétlenül kikényszeríthető jog, hanem az állam szándékától is függhet.
A korábbi kormányzati gyakorlat másik fontos kérdése a veszélyhelyzetek tartós fenntartása volt. Tóth Zoltán felidézte, hogy a bevándorlásra hivatkozó veszélyhelyzet 2015-től fennállt, és az utolsó kormányzati ciklusban is rendkívüli jogrendi szabályok tették lehetővé a rendkívüli kormányzást. Szerinte mintegy két évig annak veszélye is fennállt, hogy a választásokat valamilyen módon elhalasztják. Ez végül nem történt meg, így 2026. április 12-én megtarthatták a választást.
A kétharmad sem jelent korlátlan felhatalmazást
A választási szakértő kifogásolta az Alaptörvény olyan módosításait is, amelyekkel korlátozták a miniszterelnöki megbízatás időtartamát, illetve a parlamenti képviselők mandátumának időtartamát. Utóbbi szerinte politikai érdekeket szolgálhatott, de szakmailag nem tartja elfogadhatónak, hogy menet közben vezessenek be, a választójog gyakorlását is érintő korlátozásokat.
Úgy vélte, az ilyen jelentőségű változtatások előtt társadalmi vitára lett volna szükség, hogy kiderüljön, valóban támogatják-e azokat a választók. A mostani alkotmányozás során ezért is fontosnak tartja a nyilvános egyeztetést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé az Alaptörvény vagy a választási törvény tartalmáról szóló népszavazást.
Tóth Zoltán szerint az új kormánynak a kétharmados parlamenti többség ellenére sem szabad korlátlan felhatalmazásként értelmeznie választási győzelmét. Mint fogalmazott, „egy kultúrált alkotmány elsődlegesen az állam önkorlátozásáról szól”, vagyis arról, hogy mely területeken nem avatkozhat be a hatalom az emberek életébe.
A szakértő szerint az Európai Unió jogi keretei is korlátot szabnak a nemzeti alkotmányozásnak. Úgy véli, a Tiszának is önkorlátozó módon kellene kormányoznia, és nem elegendő arra hivatkoznia, hogy a parlamenti mandátumok mintegy 70 százalékát megszerezte.
Civil szervezetek és új intézmények is helyet kaphatnának
A választási reform egyik lehetséges irányának Tóth Zoltán azt tartja, hogy a parlamenti választásokon a pártok mellett civil szervezetek is indulhassanak. Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzati választásokon már van erre lehetőség, és számos településen civil szervezetek jelöltjei szereztek vezető szerepet. Szerinte nincs olyan általános uniós előírás, amely a nemzeti parlamenti választásokon kizárólag pártok indulását követelné meg.
A szakértő szerint a civil szervezetek részvételét világos törvényi feltételekkel lehetne szabályozni. Az induláshoz az alapszabályban is rögzíteni kellene ezt a célt, a dokumentum törvényességét pedig a bíróság vizsgálná. Emellett parlamenti küszöb is korlátozná a bejutást. Tóth Zoltán egy százalékos küszöb lehetőségét vetette fel, és úgy vélte, ezekkel a garanciákkal nem fenyegetne a civil szervezetek tömeges parlamenti megjelenése.
Ennél átfogóbb változtatásokat is megfontolásra érdemesnek tart. Felvetette egy, a parlamenttől különálló alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását, amelyben a civil szervezetek is képviseletet kaphatnának. Ez szerinte erősíthetné a hatalommegosztást, mivel az alkotmány megalkotása elkülönülne a mindennapi törvényhozástól.
Egy másik lehetőségként a kétkamarás parlament visszaállítását említette. Nem a történelmi felsőház korábbi összetételét tartaná követendőnek, hanem azt javasolta, hogy egy második kamarában az önkormányzatok és a civil szervezetek kapjanak helyet. Tóth Zoltán szerint ezekről az elképzelésekről érdemes lenne érdemi vitát folytatni az új alkotmány és az államszervezet átalakítása során.
