Martin József Péter: Orbán Viktor biztosan tudott a Magyar Nemzeti Bank ügyeiről
A Magyar Nemzeti Bank körüli ügyekben nemcsak Matolcsy György korábbi jegybankelnök felelőssége merülhet fel, hanem a legfelsőbb politikai vezetésé is. Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója szerint politikai naivitás lenne azt feltételezni, hogy Orbán Viktor nem tudott a történtekről. A szakember a KlikkTV Napi Pol című műsorában az elszámoltatásról, a közpénzek útjáról és a magántőkealapok átláthatatlanságáról is beszélt.
Legalább 200 milliárd forint sorsáról lehet szó
A Transparency International Magyarország több feljelentést tett a jegybanki vagyon ügyében, és adatigénylésekkel is próbálta feltárni a pénzek útját. Martin József Péter szerint a Matolcsy György jegybankelnöki korszakának utolsó napjaiban történt vagyonátjátszási kísérlet olyan ügy, amelyben a hatóságok számára is rendelkezésre állhattak a bizonyításhoz szükséges dokumentumok.
Az Optima Befektetési Zrt.-ben maradt vagyon egy részét olyan magántőkealapokhoz próbálhatták átirányítani, amelyek Matolcsy Ádám és üzleti köreihez köthetők. A tranzakcióban érintett vagyon nagysága elérheti a 200 milliárd forintot. A Transparency International vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyelőre nem tudni pontosan, mekkora összeget próbáltak átjátszani.
A jegybanki alapítványok ügyében a korábbi vizsgálatok már 270 milliárd forint eltűnését állapították meg. Martin József Péter szerint azonban a teljes történet ennél jóval nagyobb: a 2014-ben juttatott 266 milliárd forintos közpénzből kiinduló pénzügyi konstrukció több befektetési és vállalati hálózaton keresztül folytatódott. A pénzek egy része lengyelországi és svájci ingatlanbefektetésekben, illetve a szerbiai ingatlanpiacon is megjelent.
A szakember szerint az ügyben nemcsak az utolsó vagyonmozgásokat kell vizsgálni. Már az eredeti, 266 milliárd forintos vagyonjuttatás büntetőjogi megítélése is kérdéseket vet fel, bár ennek jogi megítéléséről szakmai vita folyik.
Orbán Viktor felelőssége is felmerülhet
A beszélgetésben szóba került, hogy Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott az MNB ügyéről, hogy az nem néz ki jól. Martin József Péter szerint azonban nehéz elképzelni, hogy a miniszterelnök ne tudott volna a jegybanki vagyon körüli folyamatokról.
„Az egészen biztos, hogy ő erről tudott” – fogalmazott a Transparency International ügyvezető igazgatója. Hozzátette, azt már nehezebb megmondani, hogy eredetileg kinek az ötlete volt a konstrukció: Matolcsy Györgyé, Orbán Viktoré vagy a jegybankhoz közel álló ügyvédeké.
A szakember szerint a korrupciós rendszer hierarchikusan épülhetett fel, ezért nehéz elválasztani a gazdasági szereplők tevékenységét a politikai vezetés felelősségétől. Úgy látja, elképzelhető, hogy Orbán nem közvetlenül adott utasításokat a jegybanki ügyekben, hanem szabad kezet hagyott az érintetteknek. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Matolcsy György és Varga Mihály szerepét nem szabad összemosni: előbbi esetében büntetőjogi felelősség gyanúja merült fel, utóbbinál pedig a jegybank korábbi felügyeletével összefüggő felelősség kérdése is vizsgálandó.
Martin József Péter szerint az elszámoltatásban új korszak kezdődhetett. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a vizsgálatok idővel a korábbi kormányzat magasabb szintű szereplőihez is eljutnak. Szerinte a rendszerszintű korrupciót nem lehet kizárólag az alsóbb szinteken meghozott döntésekkel magyarázni.
2600 milliárd forint került átláthatatlan alapokba
A Transparency International kutatása szerint mintegy 2600 milliárd forint közpénz került magántőkealapokba, elsősorban állami vállalatoktól és állami bankoktól. Martin József Péter szerint önmagában a magántőkealap legitim befektetési forma, a probléma azzal van, hogy jelentős közpénzek kerültek ilyen konstrukciókba, miközben a végső tulajdonosok kiléte sok esetben nem átlátható.
A szervezet a Baross Gábor Tőkeprogram egyik részével kapcsolatban hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést is tett. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény előírja a közpénzek átlátható tulajdonosi hátterű szervezetekhez történő juttatását. A Transparency International a pénzügyi tárcának is jelezte, hogy a tulajdonosi adatok nyilvánossága továbbra sem megfelelő.
A közpénzek visszaszerzésének másik nagy területe az autópálya-koncessziók ügye. Martin József Péter szerint a 35 évre szóló konstrukció összesen mintegy 23 ezer milliárd forintos nagyságrendű kötelezettséget jelenthet, miközben a kockázatok jelentős részét az állam viselte. A Transparency International beadványa nyomán az Európai Bizottság már 2023-ban kötelezettségszegési eljárást indított. A szakember üdvözölte az autópálya-koncesszió felbontását, ugyanakkor a hulladékgazdálkodási és kaszinókoncessziók ügyét is rendezetlennek nevezte.
A Mészáros Lőrinchez köthető vállalatbirodalom jövőjéről szólva Martin József Péter azt mondta, bizonyos stratégiai jelentőségű vagy a gazdaság működése szempontjából nélkülözhetetlen cégeknél indokolt lehet az átmeneti állami tulajdonba vétel, majd a későbbi privatizáció. Szerinte azonban nem szabad minden, korábban állami megrendelésekből élő vállalatot közpénzből megmenteni: a normálisan működő piacgazdasághoz az is hozzátartozik, hogy a versenyképtelen cégek akár csődbe is mehetnek.
