Nem csak adóemeléssel szedne be több pénzt a kormány
A legnagyobb vállalatok társasági adójának emelése mellett az innovációs járulék változtatása is jelentős többletbevételt hozhat a költségvetésnek a G7 cikke szerint. A tervek a legnagyobb, illetve a közepes és nagyvállalatokat érintenék, miközben az adótervezés korlátozása főként a multinacionális cégekre lehet hatással.
Magyar Péter miniszterelnök október 19-i beszédéből derült ki, hogy megemelnék a legnagyobb vállalatok társasági adójának kulcsát. A terv szerint az évi 180 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeknél egy második, 15 százalékos tao-kulcs jelenne meg, amely a várakozások szerint 11-11,25 százalék körüli tényleges adóterhelést eredményezne.
A cikk felidézi, hogy a magyar vállalati adózásban a tao csak az egyik tétel. A helyi iparűzési adó 2024-ben 1350 milliárd forint bevételt hozott, míg a társasági adóból 1007 milliárd forint folyt be. Ágazati, külön- és egyéb vállalati adókból további, közel 1700 milliárd forintot fizettek be a hazai vállalatok.
Az Eurostat adatai alapján az EU-ban a vállalatoktól elvont adók értéke átlagosan a GDP 8,7 százaléka volt, Magyarországon viszont 9,5 százalék. A tao a GDP arányában mindössze 1,6 százalékot tett ki, ami a cikk szerint európai összevetésben nagyon alacsony, de a hipával, az innovációs járulékkal és a különadókkal együtt már nem kevés a vállalati szektortól beszedett összeg.
A G7 a Crefoport.hu adatbázisa alapján azt írta: 2025-ben 99 vállalat érte el a 180 milliárd forintos árbevételi szintet. Ezek összesített árbevétele 51,5 ezer milliárd forint volt, adózás előtti eredményük pedig 2100 milliárd forint, ami 4 százalékos profitrátának felelt meg. A 99 cégből 23 veszteséget mutatott ki.
A cikk szerint ez a közel száz nagyvállalat adta a teljes vállalati árbevétel 19 százalékát, és a társasági adó mintegy 20 százalékát fizette be. A nyereséget kimutató cégeknél a ténylegesen megfizetett adó az adózás előtti eredményhez képest 9,9 százalék volt. A nagyvállalatoknál az adóalapot növelő és csökkentő tételek, valamint a transzferárszabályok is fontos szerepet játszanak.
A tavalyi adatok alapján a két százalékpontos taoemelés a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél nagyjából 30 milliárd forint többletet hozna. Ha viszont a felső kulcs valóban 15 százalék lesz, és a tényleges adókulcs eléri a 11,25 százalékot, az már 90 milliárd forintos bevételt jelenthet. A Portfolio beszámolója szerint a hipa 85 százaléka a társasági adó 25 százalékáig levonható lenne, ezért maradna a tényleges adóterhelés a 15 százalékos kulcs alatt.
A G7 szerint a tao részletszabályainak és kedvezményeinek felülvizsgálata akár nagyobb többletbevételt is hozhat, mint a kulcs módosítása. A cikk példaként említi a fejlesztési és kutatás-fejlesztési kedvezményeket, valamint azt, hogy az Audi esetében az adóalap nyolcadát k+f költségekkel csökkentik. Kármán András pénzügyminiszter arra is utalt, hogy nemcsak adóemelés következhet, hanem a kedvezmények csökkentésével is számolnak.
A másik fontos elem az innovációs járulék emelése. Ennek kulcsa 0,3 százalékról 0,5 százalékra nőne, vagyis kétharmadával emelkedne. Ezt a mikro- és kisvállalkozások nem fizetik, az 50-nél több munkavállalót foglalkoztató vagy 10 millió eurónál nagyobb árbevételű cégekre vonatkozik. A 2026-ra tervezett 177 milliárd forintos bevétel az emelés után 295 milliárd forintra nőne, ami 118 milliárd forintos többletet jelentene.
A kormány a tao és az innovációs járulék változtatásából összesen 240 milliárd forint többletet vár. A cikk szerint további 70 milliárd forintot remélnek az adótervezés elleni fellépés szigorításától, amely a társasági adó mellett az energiaellátók jövedelemadóját és a bizalmi vagyonkezelőket is érintheti.
