Közel 800 milliót repülőzött el Szalay-Bobrovniczky, a földi kiszolgálás vitte a pénzt

A 24.hu 77 repülőút költségeit kapta meg, ez a lap szerint Szalay-Bobrovniczky kiküldetéseinek 85 százalékát fedte le. A volt miniszter 51 alkalommal a honvédség 140 férőhelyes Airbus A319-esével utazott, 26-szor pedig valamelyik kisebb, 12–16 személyes Falcon üzleti gépet használta.

A lap szerint a honvédségi repülőgépek használata hatszor annyiba került, mint a miniszter és delegációi összes többi utazási kiadása együttvéve. Ebbe a külföldi szállások és a más módon lebonyolított utak költségei is beletartoztak.

A cikk több közeli célállomást is felsorol. Szalay-Bobrovniczky 2024 decemberében Szarajevóba 23 millió forintért, 2025 szeptemberében, illetve 2024 novemberében Belgrádba 12 és 11 millió forintért repült. 2023 decemberében Brassóba 4,8 millió forintért, 2024 márciusában Ljubljanába szintén 4,8 millióért, 2023 júniusában pedig Poprádra 4,2 millió forintért utazott.

Az utak többségén a repülőgépek a kecskeméti katonai bázisról előbb Budapestre mentek a delegációért, és csak onnan indultak tovább a célországba. Hazafelé ugyanezt az útvonalat tették meg fordított irányban.

A költségek legnagyobb tételét a reptéri kiszolgálás jelentette: erre mintegy 463 millió forintot, vagyis a teljes összeg közel 60 százalékát számolták el. A fennmaradó kiadások üzemanyagból, napidíjakból és légtérhasználati díjakból álltak össze.

A földi kiszolgálás költsége a forrás szerint 2024-től ugrott meg, amikor a honvédség kiszervezte ezt a feladatot. Szalay-Bobrovniczky útjainál 2022-ben még 26 millió forintot számoltak el erre, 2025-ben már 189 milliót. A 24.hu által megkérdezett pilóták szerint a többször felkeresett repülőtereken legalább két-háromszoros drágulás látszott, Ankara és Abu-Dzabi esetében pedig a korábbi látogatáshoz képest tíz-tizenegyszeresére nőttek a kiszolgálási kiadások.

A honvédségi repülőgépek és helikopterek földi kiszolgálására 2023-ban írtak ki 7,3 milliárd forintos közbeszerzést. A lap információi szerint a nyertes a HM EI Zrt. lett, amely egy frissen alapított, referenciák nélküli alvállalkozóval, a Mate.aero Zrt.-vel pályázott.

A Mate.aero Zrt. alapítója és egyetlen tulajdonosa Máté Gábor, aki a tender kiírásakor a HM EI repülési divízióját vezette. A cég mérlege szerint tavaly 2,1 milliárd forintos forgalmat ért el, a 280 millió forintos adózott nyereségből pedig Máté 226 millió forintot vett ki osztalékként.

Máté Gábor a lapnak azt írta, hogy a költségnövekedést az magyarázhatja, hogy a korábbi gyakorlathoz képest már átlátható, strukturált adatok állnak rendelkezésre. Közlése szerint a közbeszerzési keret három évre és a teljes légijárműflottára vonatkozik, a lehívott összegek pedig a szolgáltatások mellett az üzemanyagot és a folyamatos, napi 24 órás rendelkezésre állást is fedezik. Azt is közölte, hogy a HM EI-nél fennálló munkaviszonya több mint fél évvel az alvállalkozói szerződés megkötése előtt megszűnt.

A minisztérium a 24.hu-nak azt írta, hogy a háttérintézmények átvilágítása folyamatosan zajlik, és ha jogsértés gyanúja merül fel, megteszik a szükséges jogi lépéseket, a feljelentéseket is beleértve.

A volt miniszter legdrágább kiküldetése egy 2024 októberi, négynapos svédországi és belgiumi körút volt, amelyre nyolcfős delegáció élén utazott. Brüsszelben a NATO-tagállamok védelmi miniszteri értekezletén vett részt, Linköpingben megnézte a Saab repülőgépgyárát, Stockholmban pedig svéd minisztertársával a Gripen vadászgép közös fejlesztéséről állapodott meg; csak a reptéri kiszolgálásért 37 millió forintot számláztak ki.