Az ügyvédi titok mögé nem lehet elrejteni a jogellenes ügyleteket

Horváth Lóránt írása Melléthei-Barna Márton vitaindítójára és a Magyar Ügyvédi Kamara ezzel kapcsolatos reakciójára válaszol. A szerző szerint a közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága megalapozott társadalmi igény, és a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásakor indokolt vizsgálni azoknak a szakembereknek a szerepét is, akik az ügyletek előkészítésében és lebonyolításában közreműködtek.

A cikkben Horváth a jogi, könyvvizsgálói és könyvelői területeket is megemlíti. Álláspontja szerint Melléthei-Barna alapfelvetése helyes és támogatható, ugyanakkor a jogvélemények és háttéranyagok kötelező nyilvánosságra hozatala különösen körültekintő mérlegelést igényel.

Horváth azzal érvel, hogy az ilyen dokumentumok közzététele már a személyes felelősség tisztázása előtt is súlyos reputációs következményekkel járhat. Úgy fogalmaz: a nyilvánosság nem válhat a személyes felelősség tisztázását megelőző társadalmi szankcióvá.

A szerző szerint a szakmai vita egyik fő kérdése az, hogyan biztosítható a közpénzes ügyvédi megbízások átláthatósága az ügyvédi titok megőrzésével. A másik kérdésként azt veti fel, milyen feltételek mellett várható el, hogy a jogellenes konstrukciókat belülről ismerő közreműködők segítsék azok feltárását és a vagyon visszaszerzését.

Horváth azt is rögzíti, hogy az ügyvéd nem vállalhat közreműködést jogszabályba ütköző mögöttes cél megvalósításában vagy jogszabály megkerülésében. Szerinte ilyen esetben az ügyfél, jelen esetben az állam érdekeire való hivatkozás nem mentesít a felelősség alól.

A szerző úgy látja, Melléthei-Barna írása a szakmai közreműködők felelősségének felvetéséig jutott el. Horváth saját javaslata ehhez képest azt vizsgálja, miként lehetne gyakorlati megoldást találni arra, hogy a jogellenes konstrukciókat kidolgozó és működtető szakmai csúcsközreműködők részt vegyenek a feltárásban.

A cikkben Horváth hangsúlyozza: az egyes személyek büntetőjogi felelősségét hatósági eljárásokban kell bizonyítani.