Orbán Viktor a saját rendszerét írta le, amikor kommunistázni kezdett
Orbán Viktor a saját kormányzásának módszereit vetíti ki politikai ellenfeleire, amikor kommunistának nevezi a Tisza Pártot – hangzott el a KlikkTV Egyenleg című műsorában. Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Kuncze Gábor volt belügyminiszter szerint a Fidesz elnöke ismét a félelemkeltésre és a politikai ellenségképzésre épít, miközben a közéletben egyre erősebb az agresszió, és a társadalmi megosztottságért is jelentős felelősség terheli.
Orbán a saját rendszerét vetíti ki a Tiszára
Orbán Viktor kommunistázással támadta a Tisza Pártot, amelyet radikális baloldali, agresszív, újkommunista politikai alakulatként jellemzett. Kuncze Gábor szerint azonban éppen a Fidesz kormányzása alatt vált a félelemkeltés a politikai kommunikáció meghatározó eszközévé. A volt belügyminiszter a szuverenitásvédelmi hivatalt, a migrációval kapcsolatos plakátkampányokat, valamint az Európai Unió és Soros György elleni folyamatos támadásokat hozta fel példaként.
Kuncze úgy látja, Orbán Viktor most olyan módszerekkel vádolja politikai ellenfeleit, amelyeket a saját kormánya alkalmazott. Szerinte a Fidesz elnöke 16 éven keresztül maga is a félelemkeltésre épített, ezért különösen visszás, amikor a hatalommal való visszaélést a másik oldalnak tulajdonítja. A politikus arra is figyelmeztetett, hogy a gyűlöletkeltésnek súlyos társadalmi következményei vannak: barátságok és házasságok mentek tönkre a politikai szembenállás miatt, a megosztottság pedig a mai napig meghatározza az ország életét.
Lattmann Tamás szerint Orbán Viktor kijelentései azért is figyelemre méltók, mert a miniszterelnök saját kormányzásának időszakáról beszél, amikor a hatalom félelemkeltő módszereit sorolja. A nemzetközi jogász felidézte, hogy a Magyar Bálint által jegyzett, a magyar maffiaállamról szóló könyvhöz 2013-ban írta meg az uniós fejezetet. Az egyetemi vezetés már 2014-ben levette a különböző vezetői pozícióiról, végül hat évvel később el is bocsátották. Lattmann szerint mindez jól mutatja, milyen következményekkel járhatott, ha valaki a rendszerrel szemben fogalmazott meg kritikát.
Régi ellenségképekkel próbálkozik a Fidesz
Lattmann úgy véli, Orbán Viktor a választási vereség után egyelőre nem mutatott fel átgondolt, hosszú távú politikai stratégiát. Ehelyett régi politikai jelszavakhoz nyúl vissza, és a kommunistázással próbálja mozgósítani a követőit. A nemzetközi jogász szerint a baloldali és jobboldali címkék egyre kevésbé alkalmasak a mai politikai viszonyok leírására, ezért a kommunistázás inkább a korábbi politikai reflexek felélesztését jelzi.
A vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó hivatal és az egykori ÁVH közötti párhuzamot is alaptalannak tartja. Szerinte Orbán Viktor olyan történelmi asszociációkat próbál előhívni, amelyek alkalmasak lehetnek a gyűlölet fokozására, de érdemi magyarázatot nem adnak a jelenlegi politikai helyzetre. Lattmann emlékeztetett arra is, hogy Magyar Bálint már az első Orbán-kormány idején, 2000-ben használta a maffiaállam fogalmát.
A jogász szerint a Fidesz elnöke a múltból próbál politikai muníciót meríteni, miközben az ország közélete egyre inkább radikalizálódik. Úgy látja, a folyamatok hátterében Orbán Viktor hatalomgyakorlása és politikai döntései is meghatározó szerepet játszanak.
A hatalomátadás békés volt, de a rendszer nem lett demokratikus
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a választás után viszonylag zökkenőmentesen történt meg a hatalom átadása. Lattmann szerint ebben szerepet játszhatott, hogy a kormányzati struktúrán belül már korábban is sokan elégedetlenek voltak a rendszer működésével. Felidézte a 2014-es norvég civilalap körüli ügyet, amikor a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalból is jutottak el hozzá információk. Úgy véli, a kormányváltás reális lehetőségének megjelenése tovább erősíthette az ilyen folyamatokat, így a választás idejére Orbán Viktor elveszíthette a saját rendszerén belüli támogatás jelentős részét.
A résztvevők kitértek a veszélyhelyzeti kormányzásra is. Kuncze szerint a korábbi kormány a parlament érdemi kontrollja nélkül, rendeleti döntésekkel osztott el jelentős költségvetési forrásokat, miközben most éppen az önkényuralommal és a kommunista módszerekkel vádolja politikai ellenfeleit.
A közélet hangneméről szólva Lattmann és Kuncze egyaránt bírálta a személyeskedő támadásokat. Kuncze ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Magyar Péter már a politikai szerepvállalása kezdetén súlyos támadásokat kapott a kormányoldalról, többek között Menczer Tamástól. Szerinte ez magyarázhatja, hogy a Tisza Párt elnöke ma már pozícióból válaszol hasonló stílusban, bár ez nem teszi elegánssá a parlamenti személyeskedést. A volt belügyminiszter úgy látja, a politikai viták természetesek, az emberi méltóság megsértése azonban tovább mélyíti a társadalmi szembenállást.
