Bódis Kriszta: pénznyelő automataként működtek a felzárkóztatási programok

Bódis Kriszta azt mondta, hogy a pártoknak eddig nem volt pártpolitikán átívelő, hosszú távú társadalompolitikai elképzelésük. Szerinte a Tisza-kormány nemcsak azt akarja meghatározni, milyen irányba menjenek a folyamatok az oktatásban, az egészségügyben, a foglalkoztatásban vagy a lakhatásban, hanem közös társadalmi gondolkodást is indítana ezekről a kérdésekről.

Az interjúban Bódis élesen bírálta az Orbán-kormány társadalompolitikáját. Úgy fogalmazott, hogy az előző kormányzat számára ez a terület hatalompolitikai eszköz volt, és ideológiai üzenetekkel manipulálta a társadalmat. Példaként a közmunkát említette: szerinte nem az történt, hogy a közfoglalkoztatásból tömegek léptek volna át a munkaerőpiacra, hanem inkább fordított irányú folyamat zajlott.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy szerinte „rengeteg romot” kell eltakarítaniuk és sok krízist kell kezelniük. Külön kiemelte a felzárkózáspolitikát, amelyet át kell világítaniuk, mert állítása szerint egyes struktúrák „pénznyelő automataként” működtek és politikai hatalmat szolgáltak.

Bódis Kriszta szerint szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be a felzárkóztatásra fordított uniós támogatásoknál. Azt is mondta, hogy jelentős összegeket fognak visszaszerezni ott, ahol visszaélést találnak.

Az államigazgatás működéséről szólva visszautasította, hogy bénultság vagy késlekedés lenne. Két átállásról beszélt: az egyik az Orbán-kormánytól megörökölt struktúrák átvétele, a másik azoknak az új struktúráknak a kialakítása, amelyekre szükség van. Szerinte a minisztériumok gyorsan és nagy munkát végeztek, különösen ahhoz képest, hogy részben „semmiből teremtett” minisztériumokról van szó.

Az interjúban szóba került az ÉFOÉSZ múlt heti állásfoglalása is, amely tiltakozott az ellen, hogy a kiszolgáltatott emberek helyzetének bemutatása a média és a politika eszközévé váljon. Bódis erre azt mondta, hogy már a kilencvenes években is fontos dilemma volt: miként lehet láthatóvá tenni társadalmi problémákat úgy, hogy az érintettek emberi méltósága ne sérüljön.

Bódis civil tapasztalataira is utalt. Úgy fogalmazott, hogy a sajtó „becsörtet, majd elmegy”, miközben a terepen dolgozók és a kiszolgáltatott emberek ott maradnak. Dokumentumfilmesként szerinte az volt az egyik fő kérdés, hogyan lehet az érintett csoportoknak átadni az önmagukról alkotott kép jogát, és hogyan beszélhetnek magukról a saját szabályaik szerint.

A kormánybiztos szerint a 2027-es költségvetésben kézzelfoghatóan megjelenik majd a Tisza-kormány ember- és társadalomközpontúsága. Kiemelten beszélt a családi pótlék tervezett emeléséről, amelynek összege a forrás szerint 2008 óta változatlan. Bódis azt mondta, ez sok embernek, különösen a mélyszegénységben élőknek túlélési lehetőséget jelent.

Arra a kérdésre, hogy a családi pótlék emelése politikai kockázatot jelenthet-e, Bódis azt válaszolta: a tervezett költségvetés a társadalom egészét szem előtt tartva kezeli ezt. Szerinte ez az „igazságosság költségvetése” lesz, mert megvizsgálták benne a méltányos közteherviselés és az arányos újraelosztás szempontjait.

A közös kasszáról szóló hasonlatában Bódis úgy fogalmazott, hogy a költségvetés olyan, mint egy családi kassza, amelyben sok adósság van, „amit mondjuk a volt férj hagyott ott”. Szerinte a felelős családfő feladata, hogy úgy ossza be a pénzt, hogy minden családtag igazságosan részesüljön belőle, de közben ne növekedjen tovább a hitel és az adósság.