A kormány bosszúból kivégezte az Egyenlő Bánásmód Hatóságot
Távozott a munkatársak negyede, miután az addig önállóan működő Egyenlő Bánásmód Hatóságot a kormány – a heves tiltakozás ellenére – beolvasztotta az ombudsmani hivatalba.
A pénz is kevesebb lett, ráadásul egyelőre a főigazgatói poszt is betöltetlen – tudta meg a Népszava.
Az Országgyűlés fideszes többsége tavaly decemberben fogadta el azt javaslatot, amely szerint Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa január 1-jétől átveszi az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladatait. A hatóság ezzel megszűnt, jogutódja az ombudsman.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál előzőleg – Honecz Ágnes elnököt is beleszámítva – huszonöten dolgoztak. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala most arról tájékoztatta a lapot, hogy a munkatársak közül hatan „közvetlenül a beolvadással összefüggésben” távoztak.
A hatóság addigi elnöke, Honecz Ágnes is a távozók között van. Neki 2020. december 31-én lejárt a mandátuma, az egyenlő bánásmódért felelős főigazgató kinevezése pedig még nem történt meg.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tavaly 484,7 millió forint költségvetési támogatásból gazdálkodott. Idén az „Országgyűlés által a feladatellátáshoz biztosított” támogatás összege 462 millió forint – közölte az ombudsmani hivatal.
A Népszava szerint mindebből nem úgy tűnik, hogy az új konstrukcióval a kormány a jogvédelmet szerette volna erősíteni. Ellenkezőleg. Beigazolódni látszanak a civil szervezetek aggályai.
„Nehéz elhessegetni a gondolatot, hogy a beolvasztás hátterében politikai bosszú áll” – nyilatkozta Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője tavaly novemberben a Népszavának. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság számos ügyben állapított meg jogsértést állami szervek és kormánypárti vezetésű önkormányzatok esetében. Egyetlen állami szervként kritizálta például a transznemű emberek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvénymódosítást.
Hasonló következtetésre jutott a Magyar Helsinki Bizottság is. Az emberi jogi szervezet hangsúlyozta: azzal, hogy a kormánytöbbség betagolja a hatóságot az ombudsmani szervezetbe, egyértelműen lefokozza a diszkriminációmentesség ügyét. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) arra a nem elhanyagolható körülményre is felhívta a figyelmet, hogy a kormány érdemben nem indokolta, mi szükség volt az „átszervezésre”.
