Hazánk milliárdjai külföldre mennek

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kritikus hangvételű jelentése szerint a legtöbb állami támogatás külföldi tulajdonú óriáscégekhez került, miközben semmilyen érdemi vizsgálat nem készült arról, hogy ez a pénz jobban hasznosulna-e hazai kézben. Az MSZP szerint az ÁSZ jelentése egyértelműen igazolja: miközben a Fidesz-kormány százmilliárdokat önt külföldi nagyvállalatokba, elhanyagolja a magyar gazdaság valódi motorját, a hazai kis- és középvállalkozásokat.

A párt honlapján olvasható közlemény szerint a jelentésből kiderül, hogy az egyedi kormánydöntés alapján nyújtott támogatási rendszer (EKD) – amelyben a kormány egyes beruházásokat külön döntéssel, közvetlenül támogat közpénzből – nemcsak átláthatatlan, de súlyos szakmai hiányosságokkal küzd. A támogatások mögött nincs megbízható számítás a gazdasági haszonról, nem történik összehasonlító elemzés más lehetőségekkel, és a környezeti hatások vizsgálata nem volt előfeltétel a támogatási döntésekhez – ezek legfeljebb a beruházás későbbi engedélyeztetése során kerülhetnek elő.

A rendszer jelentősége óriási: az egyedi kormánydöntések rendszere a beruházásösztönzés egyik kiemelt eszköze Magyarországon, amelyen keresztül 2020 és 2023 között a kormány több mint 800 milliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatására. A legaktívabb év 2021 volt, amikor 223 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá – ennek 90 százaléka külföldi tulajdonú cégekhez került. A legnagyobb tétel – 76,4 milliárd forint – az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárát segítette. A másik véglet 2024, amikor már csak 42 milliárdot osztott szét a kormány, amelyen mindössze tizenkét vállalat osztozott. Mindezek ellenére, Magyarország még így is az EU legbőkezűbb támogatási politikáját folytatja: GDP-arányosan egyetlen tagállam sem költ annyit vállalati támogatásokra, mint a magyar kabinet – igaz, ebbe az összes állami vállalati támogatás beleszámít, nem csak az EKD-kifizetések – írja az MSZP.

A párt szerint a rendszer hibáit nemcsak számok, hanem konkrét ügyek is jól példázzák – ilyen volt a GKN Automotive esete is, amely különösen látványosan mutat rá az EKD-döntések átgondolatlanságára.

A GKN Automotive Hungary, korábbi nevén Rubin NewCo, felsőzsolcai autóipari alkatrészgyára kapcsán az Európai Bizottság 2024 júniusában elutasította a magyar kormány 15,9 milliárd forintos támogatását. Az indok: a beruházás támogatás nélkül is megvalósult volna, vagyis nem bizonyított, hogy nélkülözhetetlen lett volna az állami pénz. Az Állami Számvevőszék szerint ez is alátámasztja, hogy az EKD-eljárásokban nem kötelező ellenőrizni, valóban szükség van-e a támogatásra – vagy csak „ajándék” a multiknak.

Az MSZP álláspontja szerint ez nem beruházás, hanem célzott pénzosztás a multik felé. A támogatott cégek között ott van a Samsung, a Bosch, a Mercedes és az SK On – mind olyan szereplők, amelyek mögött jelentős nemzetközi tőke és érdekcsoport áll. A párt szerint ezek a beruházások gyakran nem bővítik érdemben a foglalkoztatást, mert az új munkahelyek jelentős részét nem munkanélküliek, hanem más cégektől átcsábított dolgozók töltik be – amire az ÁSZ is figyelmeztetett.

Az állam úgy osztotta ki a közpénzt milliárdos nagyságrendben, hogy előzetesen nem mérte fel a beruházások hosszú távú hatásait – például az oktatásra, a közlekedésre, a lakhatásra vagy a környezetre.

A szocialisták szerint a kormány gazdaságpolitikája a külföldi profitéhséget szolgálja, nem a magyar emberek jövőjét. A közpénzekből elsősorban hazai kis- és középvállalkozásokat kellene támogatni – ők ugyanis nem viszik ki a profitot az országból, és jobban beágyazódnak a helyi közösségekbe.

Az MSZP szerint a szükséges lépések: - a jelenlegi EKD-támogatási rendszer azonnali felfüggesztése, amíg nem készülnek teljes körű hatásvizsgálatok; –  támogatások átlátható, nyilvános értékelési rendszerhez kötése; – elsőbbség biztosítása a hazai tulajdonú vállalkozásoknak és beszállítói hálózatoknak; – a környezeti és társadalmi szempontok érdemi figyelembevétele már a döntéshozatal előtt; – a helyi önkormányzatok és közösségek bevonása a beruházások tervezésébe.

Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam milliárdos összegekkel segíti a nemzetközi tőke profitját, miközben a hazai gazdaság szereplői versenyhátrányba kerülnek. A párt szerint a jelenlegi gyakorlat sérti a társadalmi igazságosságot, a gazdasági racionalitást és a környezeti fenntarthatóságot is.

A magyar gazdaság nem lehet alvállalkozó a saját hazájában. Mi a magyar vállalkozók, dolgozók és közösségek oldalán állunk – hangsúlyozza az MSZP.