A kormány kiszorítaná Magyarországról az Aldit, a Spart és a többi multit
Az év első két hónapjában a kormány a választási kampányra figyelve, mintegy 2000 milliárd forintot osztott szét, és ezzel az államháztartás hiánya 1400 milliárd forintra növekedett. Nagy lyuk ez a költségvetésben, valamit tenni kell, de aggodalomra nincs ok, a kormánynak mint mindig, most is vannak tervei a hiány kezelésére. Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a lakosság nem fogja érezni a megszorításokat, de a multik igen, majd egy kérdésre válaszolva közölte: továbbra sem tettek le arról, hogy a hazai élelmiszer-kereskedelemből kiszorítsák a külföldi multikat, ami azt jelenti, hogy a hazai tulajdonosi arányt 50 százalék fölé emelnék.
Amióta Fidesz-kormányok vannak hatalmon – immár 12 éve és most újabb négy esztendővel meghosszabbítva – gyakran halljuk, hogy a kormány nem a megszorítások pártján áll. Amikor – mint például most is – a gazdaság nehéz helyzetben van, Orbán és a Fidesz szereti a más szerszámával verni a csalánt. Úgy tesznek, hogy az egyszerű emberek ne vegyék észre, amikor elveszik tőlük a pénzt, ezért elsődlegesen a bankokat és a multikat szokták célba venni, akik aztán továbbhárítják a terheiket a lakosságra. Vagy úgy, hogy emelik az áraikat, vagy oly módon, hogy csökkentik a szolgáltatásaik színvonalát.
A legnagyobb átverés a hat (plusz hetediknek a csirkefarhát) alapvető élelmiszer árának rögzítése. Az olaj, a liszt, és társaik most valóban nem kerül(het)nek többe, mint amennyit tavaly októberben kellett értük fizetni, ám az üzletekben gyakorlatilag minden más megdrágult. A boltláncok – a saját szempontjukból érthető módon – „szétterítették” a veszteséget, és amit kénytelenek voltak lenyelni a 1,5 százalékos tej áránál, azt ott nyerik vissza, ahol csak lehet – gyakorlatilag mindenütt.
Orbán most a nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy kiszorítják a multikat a magyar piacról, vagyis a hazai tulajdoni arányt 50 százalék fölé emelnék. Pontos terv még nincs, vagy legalábbis nem kötötték az orrunkra, de ne legyenek illúzióink: ha Orbán és a Fidesz valamit eltervez, akkor arra biztosan talál megoldást.
Reszkethet a Spar, a Lidl, az Aldi, a Penny, az Auschan és a Tesco, mert ha Orbán komolyan gondolja, amiről beszélt, akkor rossz idők jöhetnek a magyar vásárlók kedvenc boltjaira. A gondolat egyébként nem új, Lázár János – aki a miniszterelnök mostani bejelentése szerint akár a kormányba is visszatérhet – már tavaly novemberben megszellőztette ezt az opciót. Akkor a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosként üzent hadat a Magyarországon működő multiknak. „Magyar termelő, magyar felvásárló, magyar feldolgozó, magyar nagy- és kiskereskedő egy vertikumban – ez a célkitűzés. Abcúg a kiskereskedelmi láncoknak, diszkontoknak és vivát a hazai élelmiszerláncoknak. Überelni kell a külföldi kiskereskedelmi láncokat, diszkontokat, abcúg multik, vivát magyarok!” – mondta akkor Lázár János, a Portfolio-nak adott interjújában. Még hozzátette: „emberi ésszel nem fogható fel, hogy mi a jó az élelmiszerimportban Magyarországnak”.
Lázár már akkor sem rögtönzött, annak, amit mondott, voltak előzményei. 2020 decemberben az „Agrárszektor Konferencia 2020” elnevezésű rendezvényen például úgy fogalmazott, hogy „a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni”.
Azzal nem volna gond, hogy támogatni kell a hazai termelőket és a honi feldolgozóipart. Ez nagyon is helyénvaló, ám azt sem szabadna szem elől téveszteni, hogy nemcsak ezek a piaci szereplők, hanem az említett boltok vásárlói is magyarok. Márpedig a magyar vásárló köztudottan árérzékeny, vagyis, számít neki, hogy mi mennyibe kerül. Ezen kívül az sincs ellenére – ráadásul már hozzá is szokott –, hogy a boltokban van választék. Magyar és külföldi áru egyaránt, és szabadon dönthet arról, hogy melyiket veszi meg. A magyar vásárló azt a terméket szokta megvásárolni, amelyik számára megfizethető, és amire szüksége van. Arról nem is szólva, hogy a Magyarországon működő multik is magyar embereknek adnak munkát, magyar családoknak biztosítanak megélhetést. A pénztárostól a polcokat feltöltő munkatársig, valamint az üzletek könyvelését, számlázását végzők is kivétel nélkül magyarok. Magyar embereket foglalkoztatnak azok a cégek, amelyeket Lázár után most már Orbán is ki akar szorítani a piacról.
Mindez nem meglepő, viszont nem is mulatságos. Tipikusan magyar, pontosabban: magyaros mentalitás. Nem versenyezni másokkal, nem megpróbálni jobbnak lenni a versenytársaknál, hanem erővel elvenni tőlük, ami az övék. Jelen esetben a piacot, hogy ott a mi régi, „bevált” módszereinkkel, zavartalanul dagonyázhassunk. A magyar vásárló szívesen vásárolna a magyar üzletláncok boltjaiban – sok helyütt vásárol is, mert ahol lakik, nincs más lehetőség –, de annak is örülne, ha ezekben a boltokban nem volna szinte minden drágább, mint a nemzet kormánya által most ismét kiszorítani kívánt multiknál. Mely utóbbiaknál egyébként többségében szintén magyar termékeket lehet kapni, lévén nekik is az a jól felfogott érdekük, hogy ne száz, meg ezer kilométerekről szállítsák ide az árut. Arról már nem is beszélve, hogy rendeletek is szabályozzák, milyen százalékban kell magyar árukat kínálni a vásárlóknak.
Versenyezni kellene, nem kiszorítással fenyegetőzni és abcúgozni. Átvenni a jót, elhagyni azt, ami idejétmúlt, és ezért nincs rá igény. Egyszer ezt is meg kellene próbálni, hátha kiderül, hogy hosszabb távon csakis ennek van értelme.
